A StartMa program üzleti tárgyú cikksorozata az eddigiekben a marketing lényegét kísérelte meg érzékeltetni, egyelőre úgy, hogy általánosságban igyekezett a marketing mibenlétét körvonalazni. Hogy ez az átfogó kép minél kevésbé legyen csalóka, az eddig elmondottakhoz több rövid kiegészítés kívánkozik még. Az egyik hozzátoldás az áttételes szójelentés ismertetése kell legyen: hiba lenne elmulasztanunk észrevételezni a nem gazdasági „marketing” jelenségeit, hiszen ezek tanulságos külön megvilágítást adnak a klasszikus marketing-tevékenység manipulációs oldalának.
A nonprofit szféra megannyi tényezője – magatartások, szokások, elképzelések, személyek, kulturális, vallási és politikai irányok – éppannyira „marketingelhetők”, mint a forprofit szféra produktumai. Popzenészek, filmszínészek esetében az úgynevezett sztárcsinálás természetesen már nemcsak idézőjeles értelemben tekinthető marketingelésnek, hanem csakugyan forprofit tevékenységi jelleget ölt.
A normális oktatásban-nevelésben a manipuláció, vagyis a valamelyest tervezett, jó pszichológiai érzéket hasznosító célzatos befolyásolás a valódi értékekre történő rávezetést jelenti – amint még az átlátszó, erőltetett propaganda is lehet jószándékú, csak így könnyen kontraproduktívvá válik. A kívánatos nevelő hatáshoz ugyan nem ajánlatos az állandó manipulatív viselkedés: nem foszthatjuk meg a másik felet a magunk részéről a természetes viselkedés tapasztalatától. Mondani sem kell, a szakosodott politikai manipuláció értékelméletileg már sokkal problematikusabb – az első modern értelemben professzionális manipulátor Napóleon volt. Ő alkalmazta először teljes tudatossággal az ikonografikus propagandát (a nagy fejlesztési pénzekkel ellátott, ugyanakkor általa uralt sajtóban is), kiválasztott képi jelek ismétlési rendjének működtetését, a képi jelek átgondoltan megtervezett egybejátszatásait. Évtizedekkel a napóleoni kor lezárulása után, 1843-ban publikálta a dán Sören Kierkegaard a Vagy-vagy című filozófiai művét, amelynek betétregény-szerű középponti része A csábító naplója címet viseli. Ez a rész egy udvarlás pszichoerotikai elemzését nyújtja: miként éri el egy manipulatív személy, egyelőre testi együttlétek nélkül, hogy megszállja egy másik személy legbenső érdeklődési körét, betelepüljön a meghódítandó illető lelkébe-idegzetébe. Célja nem a szerelmi vagy érdekházasság, de nem is a házasságon kívüli szexuális kapcsolat. A hódítás által már könnyen elérhető dolgok nem érdeklik, csakis a másik lelki kötődésének létrehozása. Szerelmessé tenni a másikat, hatalmat szerezni fölötte: ez „vágyainak fejedelme”. A 20. században ezt a szöveget a filozófusok már más szemmel olvasták, és nem ugyanúgy beszéltek róla, mint Kierkegaard kortársai. A csábító naplójában foglalt elemzést szokásba jött az állam, a kormányhatalom (illetve más nagyrendszerek) és a társadalom közti „erotikára” vonatkoztatni.
A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.
(X)
