A könnyűszerkezetes házak alapanyagai és jellemzőik

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Az építőanyagok felosztása

Építési termék, azaz építőanyag tulajdonképpen minden, amit egy épület teljes élettartamára (tehát állandó használatra) építünk be egy épületbe. Ezek tulajdonképpen az építkezés „alapkövei”.

Természetes és mesterséges

Az építőanyagokat sokféleképpen lehet csoportosítani: a leggyakrabban származtatási és felhasználási alapon tesszük ezt. Előbbi esetben természetes és mesterséges kategóriákra bontjuk az anyagokat: ha az anyag abban a formában kerül be egy épületbe, ahogyan az a természetben is megtalálható, akkor természetes, ha feldolgozott, vagy teljesen mesterségesen előállított formában építik be, akkor mesterséges anyagoknak nevezzük. A természetes anyagok zöme egyébként jellemzően az építkezéshez közel fellelhető anyagok – például nád, kő, vagy fa –, ezek általában a helyi népi építészet alapelemei is.

A mesterséges építőanyagok általában szintén természetes anyagok származékai, ugyanakkor végleges formájukat emberi beavatkozással érik el: ilyenek az égetett kerámia, a beton, vagy az acél. Ezeket az anyagokat jellemzően a természetes anyagok egyes tulajdonságainak feljavítása érdekében hozták létre, gyakran évezredek tapasztalatai alapján – az égetett kerámiát már az őskor óta ismerjük, ahogy a rómaiak óta használt betont is, s bár a technológia sokat finomodott az évezredek alatt, az előállítás logikája azóta sem változott. Az újabb, természetes alapanyagok felhasználásával létrehozott anyagokra jó példa a fabeton, amely a cement kötőanyag mellett faforgács adalékot is tartalmaz: lényegében gyenge minőségű hulladékfából állítanak elő remek formatartó, terhelhetőségű és időjárásálló anyagot.

Ezektől némileg külön csoportot alkotnak (bár szintén a mesterséges építőanyagok kategóriájába tartoznak) a laboratóriumi körülmények között, különböző vegyületekből előállított szerves műanyagok, amelyek egyre nagyobb szerephez jutnak az építkezések során kiváló formálhatóságuknak, víztaszításuknak és remek hőszigetelő képességüknek köszönhetően.

példa előnyök  hátrányok értéktartás
természetes fa, nád, kő helyben megtalálható, esztétikus, természetes kötött formák, korlátozott felhasználhatóság, állandó karbantartási igény pl. fánál kiemelkedő
mesterséges (természetes alapanyagú) kerámia, beton, fabeton, vasbeton… jól alakítható formák és tulajdonságok, széles választék lassú lebomlási folyamat, előállításuk magas környezeti terhelést jelent
mesterséges (laboratóriumi úton előállított) szerves műanyagok jól alakítható formák és tulajdonságok, jó szigetelő tulajdonságok lassú lebomlási folyamat, előállításuk magas környezeti terhelést jelent közepes

Amikor házat szeretnénk építeni, igényeinkhez és anyagi lehetőségeinkhez mérten több építési mód közül dönthetünk, amelyekhez eltérő építőanyagokat kell választani annak érdekében, hogy az építéstechnikához leginkább illeszkedő, a lehető legjobb hatásfokú anyagok kerülhessenek épületünkbe.

Könnyűszerkezetes megoldások

Számos dolog sarkallhat minket arra, hogy a könnyűszerkezetes, vagy előre gyártott „készházak” mellett döntsünk. Az ilyen épületek a manapság egyre nagyobb hangsúlyt kapó környezettudatos szemléletmód gyakorlati megvalósítása mellett a kivitelezés rövid határidejével és a relatíve alacsony áraikkal is kecsegtetnek. Mára számos megoldás közül választhatunk, az ilyen épületek építéstechnikája, ezáltal tartóssága és komfortja pedig rohamosan fejlődik, nem érdemes tehát eleve elvetnünk ezeket a megoldásokat.

Könnyűszerkezetesnek akkor nevezünk egy technológiát, ha a szerkezet 300kg/m2-nél kisebb tömegű. A cégünk által felhasznált szerkezeti alapanyag az előkezelt (gomba- és kártevő mentesített) fa. A fának más könnyűszerkezetes és hagyományos építési anyagokkal szemben nincs elektrosztatikus töltése. Jó hőszigetelő tulajdonsága miatt a fa igen energiatakarékos építőanyag.

 A könnyűszerkezetes technológia egyik fő jellemzője az úgynevezett száraz technológia – az építés ezáltal gyorsabb ütemben haladhat, mint a hagyományos (pl. tégla) építési technikával.

A szerkezet készétesekor nincs ugyanis szükség a száradási idő ráhagyására, az egyes funkciók folyamatosan követhetik egymást (természetesen az időjárás függvényében). Ezzel a száraz technológiával később is további előnyökkel számolhatunk: mivel nincs nedves technológia, nem fordulhat elő, hogy a szerkezet lezárása (szigetelő és vakoló rétegek felvitele) után víz rekedjen meg az alapanyagokban (téglaépületek túl gyors kivitelezése esetén ilyen problémák előfordulhatnak), amely később penészesedéshez vezethet. A könnyűszerkezetes technológiával épült házaknál az elkészülés napján történő azonnali használatba vétel is lehetséges. Ez a technológia lehetővé teszi a téli, hideg időben történő építkezést is.

A könnyűszerkezetes házak másik fontos előnye, hogy a teherhordás főként házak külső falaira helyezhető, így a belső terek átalakítására nagyobb mozgástér van. A technológiából adódóan a falakban húzódó vezetékek (fűtés, elektromosság, víz) is könnyedén áthelyezhetők.

Környezetvédelmi szempontból is előnyös a könnyűszerkezetes házak választása, hiszen a szerkezet jórészt környezetbarát alapanyagokból készül, valamint az építés során illetve az alapanyagok elkészítése során sokkal kevesebb hulladék keletkezik, így csökkenthető a folyamat környezetterhelése.

A könnyűszerkezetes házak kevésbé merevek, mint a téglaépületek, így egy esetleges földrengés kisebb kárt okoz az ilyen technológiával épült házakban.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo