Az StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatának elején „a marketing fogalmi kiterjesztése” címszó alatt röviden kitértünk a politikai marketingre is, amellyel sorozatunkban bővebben, külön tematikus írásokban nem foglalkozunk. Mégis érdemesnek látjuk a „fogalmi kiterjesztés” szerinti (vagyis a nem, vagy vitathatóan gazdasági jellegű) marketing-ágak egyikét kiemelni, és külön cikkben foglalkozni vele, ez pedig nem a személyes, mondjuk úgy, karrier-marketing lesz, hanem a szociális marketing.
Amikor különböző kereskedelmi marketing-technikák alkalmazása nem gazdasági tevékenység profitcéljaira irányul, hanem társadalmi eszmék, illetve egyes, már kialakulóban lévő, vagy kezdeményezett szokásgyakorlatok elfogadhatóságát, vonzerejét kívánja növelni, célközönségének önkéntes magatartásformáit közösségbarát irányban befolyásolni, ilyenkor beszélhetünk szociális marketingről. Ennek esetében végső soron egy-egy adott kistérség vagy épp nagytérség életminőségének javítása a cél, hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javításáért, környezeti ártalmak enyhítéséért, leküzdéséért, az egészséges és biztonságos életmódért stb. tett lépéseken át.
Nem ritkaság, hogy profitorientált vállalatok is társítják tevékenységeiket szociális marketing típusú aktivitással, társadalmi célú hirdetések futtatásával, rendezvények szervezésével, finanszírozásával. Egy-egy profitorientált vállalat önképébe nagy mértékben is beépülhet a társadalmi orientáció, amelynek így nemcsak a külső kép kozmetikázása, a szimpátiaerősítés végett igyekszik a cég jelét adni, hanem egyenes tájékoztató és mintaadó intencióval, akár együttműködésben is egyes szakosodott szociális marketing vállalkozásokkal, intézményekkel, tőle függetlenül létrejött jótékonysági alapítványokkal.
A szociális marketingről közelebbi képet csak meghatározott példák alapján alkothatunk; vegyük most a teleházak példáját. A teleházak olyan szolgáltató-központok, amelyeket hátrányos helyzetű települések, településcsoportok számára létesítenek, korszerű multimédia-eszközökkel felszerelve, és amelyek az úgynevezett digitális szakadék (egyfajta társadalmi szakadék) mélyülése ellenében funkcionálnak. Elérhetővé teszik azokat a máshol szokásos digitális közjavakat, amelyek az adott környékben lakók számára amúgy nem volnának elérhetők. Így a helybélieknek nem kell kiesniük az ország és a világ információs hálózatából. Az idősebbek is érintettek, a helyi fiatal generáció pedig kifejezetten járatossá válhat a digitális kommunikáció területén – ehhez azonban a teleház vezetőjének és munkatársainak hatékony népszerűsítő-forgalomszélesítő koncepciót kell kialakítaniuk és érvényesíteniük. Át kell gondolniuk a termék-értékesítés kérdéseit is (mobiltelefon-feltöltés, CD-k, tematikus telefonkönyvek stb.), a nagyobb kihívást azonban az immateriális szolgáltatások ügye jelenti. Elengedhetetlen a vidéki fogyasztói magatartás megértése: azoknak a fő csoportoknak a számbavétele és jellemzése, amelyek a fogyasztói döntéseket befolyásolják (barátok, család, környékbeli véleményformáló személyek, ideálok-példaképek), illetve a célközönség tagozódásáé. Az adott ügyfél-igények tanulmányozása kétszeresen fontos, hisz azok az igénybővülési lehetőségekre is utalnak. A környékbeli versenyhelyzet vizsgálata során pedig kiderülhet, hogy milyen nem-profilikus (egészségügyi, oktatási, postai, büfé- stb.) szolgáltatásoknak érdemes helyt adni a teleházban úgy, hogy a profilszerű látogatottság növelésének szándékával a szolgáltatásbővítés konvergenciában legyen.
A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.
Kapcsolódó oldal:
StartMa
—
Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom