Marketingtervezés – célrögzítés és stratégiaválasztás

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatának legutóbbi írásaiban a vállalati marketingtervezés előkészületi fázisairól adtunk képet; most rátérünk a marketingcélok pontosításának szakaszára. E szakasz eredményéhez lehet majd hozzárendelni a marketingeszközöket és azok használati modusait, vagyis közvetlenül megalapozni az eszközválasztást.

                  Ha egy vállalat az elvégzett helyzetelemzés/piacelemzés alapján a következő üzleti évben mondjuk hét százalékos értékesítés-bővülést irányoz elő

magának, ez a cél piaci részesedési arányként is, illetve bevétel-növekményi arányként is megfogalmazható, de ugyanezek az arányok megcélozhatónak mutatkozhatnak termékskála-bővítés nélkül is – ha éppen nem csakis ilyen bővítéssel célozhatók meg.  Stratégikusan a vevői elégedettség megőrzésének opciójával, de elégedettség-javítási opcióval is ki lehet tűzni a vállalati szintű célt, a lényeges csak az, hogy a főcélra és az ilyen-olyan fixált opciókra tekintettel újra legyen értékelve a vállalat termék-portfóliója.  Ha új termék(ek) bevezetéséről is dönt a vállalati szintű terv, úgy az alacsonyabb szintű terv elágazását kell megállapítani: az új termék meghatározott piacára vonatkozó, külön marketingterv is kell készüljön. A magasabb szintű üzleti céloknak (és ezek rész-stratégiáinak) összehangolását egymással és a marketingcélokkal (illetve marketing-stratégiákkal) egy ideje már úgyszólván mechanizálták. Az ún. Ansoff-mátrix alkalmazása – egy-egy adott vállalat adategyüttesének helyezkedésére – megkönnyíti azt a döntést, hogy a következő üzleti évben a piackiaknázás, a piacfejlesztés, a termékfejlesztés vagy a diverzifikáció (új piacokra vitel) útját válassza-e a cég, illetve milyen aránylagos kombinációban igyekezzék többféle utat is járni. A marketingcélok illetve a marketing-alapstratégia és a marketing-részstratégiák már az ilyen döntésektől alakítva fogalmazódnak meg.

                 A megfogalmazott marketingcélokhoz való közeledés mérésének módját előre meg kell határozni. A célok kielégítő auditálásához tíz szempontot kell sorravenni („Steiner-ismérvek”).

                A legelterjedtebb marketing-alapstratégiák egyikét STP-megközelítésnek szokták nevezni, mert a szegmentálás (S), az angolul a targeting

szóval jelzett célcsoportképzés és a pozicionálás hármassága adja meg a keretét.

Ennek a hármasságnak a pozicionálás a főeleme: egy-egy termék vagy márka, brand elhelyezése a vevőkör tudatában, a versenytársakhoz viszonyítva. Nagy hiba, ha a pozicionálás nem a termék célcsoportját szintén megcélzó más márkákkal szemben történik, hanem a termékkategóriába tartozó egyéb, termékekkel, vagy az összessel szemben, nem összpontosítva a célcsoport viszonylatára. Például luxusautók esetében a termék prémium jellegének értelmetlen elsődleges hangsúlyt adni, a különbségeket – a rivális márkákhoz képest – más dimenziókban lesz érdemes majd hangsúlyozni (speciális terméktulajdonságok, földrajzi eredet, minőség/ár-viszony stb.)

               A piacvezérelt stratégia helyett választható piacalakító stratégia is  (radikális innováció, a piac változásának, árszint-változási lehetőségeknek előre-észlelése,  értékesítési út átalakítása prognózis szerint).

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa
A marketing-kommunikációs politika alapjai – a tervezési körültekintés
A marketingtervezésről általánosságban
A marketing-kommunikációs politika alapjai – az akaratlagos reklámformák
Marketingtervezés – a helyzetelemzés szempontjai

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA