A környezetvédelem története

könnyűszerkezetes ház - természetesenAz ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

 

  • Az őskorban nem adódtak környezetvédelmi károk, legfeljebb lokálisan, ezért aztán még környezetvédelemről sem beszélhetünk akkoriban. Az őskori ember együtt élt a természettel, folytonos dinamikus egyensúly állt fenn közöttük.
  • Az ókori a városokban már megjelentek a problémák:

A hulladékkezelés, vízellátás és szennyvízelvezetés, higiénés problémák által. Bár az alacsony higiénés elvárások miatt illetve a kis népsűrűség miatt nem volt tetemes a probléma. A szántóföldi növénytermesztés, állattartás hulladékait a természet újra képes volt feldolgozni, lebontani, ezáltal visszatáplálni a rendszerbe.

Az ércbányászat, kohászat elkezd mindennapivá válni a kisipari termékek előállításának megszaporodása miatt.

  • A középkorban Edward angol király Londonban betiltja a kőszén égetését, mert megérzik káros hatását a füstködnek. Ilyenkorra már a nagyvárosok kialakulása emberek tízezreit gyűjti viszonylag kis helyre, és nagy lesz a népsűrűség. A rossz higiénés körülmények, járványok, ezért is kezdenek kialakulni, ezzel már az eddig elegendő hulladékkezelés, vízellátás és szennyvízelvezetés mennyiségi és minőségi elvárásainak már nem felelnek meg a fennálló, már kitalált rendszerek.

A mocsárlecsapolások, erdőirtások következtében a levegő minősége gyors romlásnak indul.

  • Újkor szél és napenergia hasznosítása, bányászat és kohászat fejlődése kezdetleges módszerekkel és inkább a kipróbálás szintjén indult meg. Egy kisváros helyi zsenije, gondolkodója összetákol egy kezdetleges szélerőművet, jól is tudják használni, de nem terjed el a használata gyorsan az információ-áramlás lassúsága miatt. Illetve nincsen olyan intézményesített szervezetek, amiken keresztül autentikus an továbbíthatnák a pontos terveket. A sziléziai Bunslauban megépül az első szennyvíztisztító telep és vízmű, ám ez is sokáig egyedüli marad. A szén felhasználása, gőzgépek, ipari termelés, bányászat, ipar fejlődése hozza meg az áttörést.
  • A XX. században az energiafogyasztás és életszínvonal robbanásszerű emelkedése, belső égésű motorok, elterjedése, az elektromosság általános használata maga után vonta a fogyasztói társadalom kialakulását és azt a hozzáállás az emberek részéről, hogy ők a „teremtés koronái”, gyakorlatilag bármit megtehetnek következmények nélkül. a következményekkel csakis az 1960-as évektől az USA-ban kezdtek ezzel foglalkozni. Az urbanizáció, népességrobbanás, új szennyezés típusok (vegyi-, zajszennyezés) még be nem jósolható, ki nem számítható következményei ütötték fel fejüket.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

Melegre hidegben szükség van, avagy a fűtés története

Kandallóban lobog a láng

E tartalmunkban ismertetett BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az első tűzgyújtástól a mai fejlett fűtőrendszerekig az emberiség hosszú utat járt be. A különféle fűtési módok fejlesztése, a hiányosságaik pótlása, a hibák javítása minden korban nagy kihívással nézett szembe. Mindazonáltal szoros kapcsolatban állt a fejlődés a népek életkörülményeinek és kultúrájának fejlődésével.

Az ősember legelső fűtési módja a nyílt lángú tüzelés volt, főként gallyakból, fadarabokból. Kezdetben lakóhelyén, barlangban gyújtott tüzet, így védve testét a kihűléstől, továbbá a láng szolgáltatta a fényt és a főzési lehetőséget. A füst elvezetése kétféle módon történt, a nyitva hagyott bejáraton keresztül vagy a helyiség tetején lévő nyíláson át. Később már a szabad ég alatt raktak tüzet, mivel a korom és füst ellepte a helyiséget. Majd izzó, parázsló állapotban vitték be a lakhelyükre, hogy ne füstöljön annyira. Így jöttek rá lassan a faszéntüzelés módjára.

Később, mikor az ember már többet tartózkodott lakóhelyén szükségessé vált a tűz állandó fenntartása, kordában tartása. Ezen feltételeket úgy oldották meg, hogy kövekkel kerítették el a tüzet, illetve megalkották az első tűzhelyet, amely agyagból és kövekből készítet lapos, kerek tál volt, majd később lábakon álló edény.

A rómaiak a padlófűtés kialakításával kísérleteztek. Először magas oszlopokra helyezték a fűteni kívánt helyiséget, amelynél az égéstermék az oszlopok között haladt. Ezt továbbfejlesztve a padló alatt egy csatornában vezették el a füstöt, majd a padlóban alakítottak ki füstjáratokat.

Az 1500-as években jelent meg a takaréktűzhely (sparherd) amelyen lehetett főzni is. A cserépkályhák megjelenésével a tűz zárt térbe került és a füst elvezetés egy csövön keresztül történt.

Az 1750-es években debütáltak az öntöttvas gőzkazánok, ennek hatására az 1800-as években megjelent a melegvíz-fűtés.

A XIX. századtól rohamos fejlődés következett be. A gázkazántól a távfűtésig rengeteg lehetőség közül választhatunk. Egy fontos tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni, mégpedig, hogy a fával, fa termékkel való fűtés napjainkban is kiemelkedő szerepet tölt be. Akár nagy városokra akár kisebb településekre gondolunk rengeteg családi ház és gazdasági, ipari egység fűtési rendszere fatüzelésű.

Rengeteg féle fával lehet tüzelni, de XXI. században kiemelt hangsúlyt kell fektetni a környezettudatos életmódra. Így a legjobb választás a fa brikett.  A fabrikettek környezetbarát, természetes anyagból, ipari- és egyéb fa hulladékból, maradványokból készülnek. Fontos kiválasztási folyamat után a fa maradékok, amelyeket nem lehet más célra felhasználni, szárításra majd magas nyomáson préselésre kerülnek. A brikettek összetétele 100% – ban természetes, mivel nem tartalmaznak kötőanyagokat vagy egyéb adalék anyagokat, amelyek károsíthatnák a kazánokat és az egyéb fűtőberendezéseket. Ráadásul kiemelkedő a fűtőértéke, gyorsan melegíti a fűteni kívánt helyiséget és azt egyenletes hőmérsékleten tartja.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft. kiemelkedő előnye versenytársaival szemben, hogy mobil brikettáló géppel rendelkezik, így nem kell a fahulladék, majd az elkészült fabrikettet ide-oda szállítani. A gép kerül kiszállításra és helyben történik a fa átalakítása.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Melegre hidegben szükség van, avagy a fűtés története

Kandallóban lobog a láng

E tartalmunkban ismertetett BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az első tűzgyújtástól a mai fejlett fűtőrendszerekig az emberiség hosszú utat járt be. A különféle fűtési módok fejlesztése, a hiányosságaik pótlása, a hibák javítása minden korban nagy kihívással nézett szembe. Mindazonáltal szoros kapcsolatban állt a fejlődés a népek életkörülményeinek és kultúrájának fejlődésével.

Az ősember legelső fűtési módja a nyílt lángú tüzelés volt, főként gallyakból, fadarabokból. Kezdetben lakóhelyén, barlangban gyújtott tüzet, így védve testét a kihűléstől, továbbá a láng szolgáltatta a fényt és a főzési lehetőséget. A füst elvezetése kétféle módon történt, a nyitva hagyott bejáraton keresztül vagy a helyiség tetején lévő nyíláson át. Később már a szabad ég alatt raktak tüzet, mivel a korom és füst ellepte a helyiséget. Majd izzó, parázsló állapotban vitték be a lakhelyükre, hogy ne füstöljön annyira. Így jöttek rá lassan a faszéntüzelés módjára.

Később, mikor az ember már többet tartózkodott lakóhelyén szükségessé vált a tűz állandó fenntartása, kordában tartása. Ezen feltételeket úgy oldották meg, hogy kövekkel kerítették el a tüzet, illetve megalkották az első tűzhelyet, amely agyagból és kövekből készítet lapos, kerek tál volt, majd később lábakon álló edény.

A rómaiak a padlófűtés kialakításával kísérleteztek. Először magas oszlopokra helyezték a fűteni kívánt helyiséget, amelynél az égéstermék az oszlopok között haladt. Ezt továbbfejlesztve a padló alatt egy csatornában vezették el a füstöt, majd a padlóban alakítottak ki füstjáratokat.

Az 1500-as években jelent meg a takaréktűzhely (sparherd) amelyen lehetett főzni is. A cserépkályhák megjelenésével a tűz zárt térbe került és a füst elvezetés egy csövön keresztül történt.

Az 1750-es években debütáltak az öntöttvas gőzkazánok, ennek hatására az 1800-as években megjelent a melegvíz-fűtés.

A XIX. századtól rohamos fejlődés következett be. A gázkazántól a távfűtésig rengeteg lehetőség közül választhatunk. Egy fontos tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni, mégpedig, hogy a fával, fa termékkel való fűtés napjainkban is kiemelkedő szerepet tölt be. Akár nagy városokra akár kisebb településekre gondolunk rengeteg családi ház és gazdasági, ipari egység fűtési rendszere fatüzelésű.

Rengeteg féle fával lehet tüzelni, de XXI. században kiemelt hangsúlyt kell fektetni a környezettudatos életmódra. Így a legjobb választás a fa brikett.  A fabrikettek környezetbarát, természetes anyagból, ipari- és egyéb fa hulladékból, maradványokból készülnek. Fontos kiválasztási folyamat után a fa maradékok, amelyeket nem lehet más célra felhasználni, szárításra majd magas nyomáson préselésre kerülnek. A brikettek összetétele 100% – ban természetes, mivel nem tartalmaznak kötőanyagokat vagy egyéb adalék anyagokat, amelyek károsíthatnák a kazánokat és az egyéb fűtőberendezéseket. Ráadásul kiemelkedő a fűtőértéke, gyorsan melegíti a fűteni kívánt helyiséget és azt egyenletes hőmérsékleten tartja.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft. kiemelkedő előnye versenytársaival szemben, hogy mobil brikettáló géppel rendelkezik, így nem kell a fahulladék, majd az elkészült fabrikettet ide-oda szállítani. A gép kerül kiszállításra és helyben történik a fa átalakítása.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Melegre hidegben szükség van, avagy a fűtés története

Kandallóban lobog a láng

E tartalmunkban ismertetett BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az első tűzgyújtástól a mai fejlett fűtőrendszerekig az emberiség hosszú utat járt be. A különféle fűtési módok fejlesztése, a hiányosságaik pótlása, a hibák javítása minden korban nagy kihívással nézett szembe. Mindazonáltal szoros kapcsolatban állt a fejlődés a népek életkörülményeinek és kultúrájának fejlődésével.

Az ősember legelső fűtési módja a nyílt lángú tüzelés volt, főként gallyakból, fadarabokból. Kezdetben lakóhelyén, barlangban gyújtott tüzet, így védve testét a kihűléstől, továbbá a láng szolgáltatta a fényt és a főzési lehetőséget. A füst elvezetése kétféle módon történt, a nyitva hagyott bejáraton keresztül vagy a helyiség tetején lévő nyíláson át. Később már a szabad ég alatt raktak tüzet, mivel a korom és füst ellepte a helyiséget. Majd izzó, parázsló állapotban vitték be a lakhelyükre, hogy ne füstöljön annyira. Így jöttek rá lassan a faszéntüzelés módjára.

Később, mikor az ember már többet tartózkodott lakóhelyén szükségessé vált a tűz állandó fenntartása, kordában tartása. Ezen feltételeket úgy oldották meg, hogy kövekkel kerítették el a tüzet, illetve megalkották az első tűzhelyet, amely agyagból és kövekből készítet lapos, kerek tál volt, majd később lábakon álló edény.

A rómaiak a padlófűtés kialakításával kísérleteztek. Először magas oszlopokra helyezték a fűteni kívánt helyiséget, amelynél az égéstermék az oszlopok között haladt. Ezt továbbfejlesztve a padló alatt egy csatornában vezették el a füstöt, majd a padlóban alakítottak ki füstjáratokat.

Az 1500-as években jelent meg a takaréktűzhely (sparherd) amelyen lehetett főzni is. A cserépkályhák megjelenésével a tűz zárt térbe került és a füst elvezetés egy csövön keresztül történt.

Az 1750-es években debütáltak az öntöttvas gőzkazánok, ennek hatására az 1800-as években megjelent a melegvíz-fűtés.

A XIX. századtól rohamos fejlődés következett be. A gázkazántól a távfűtésig rengeteg lehetőség közül választhatunk. Egy fontos tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni, mégpedig, hogy a fával, fa termékkel való fűtés napjainkban is kiemelkedő szerepet tölt be. Akár nagy városokra akár kisebb településekre gondolunk rengeteg családi ház és gazdasági, ipari egység fűtési rendszere fatüzelésű.

Rengeteg féle fával lehet tüzelni, de XXI. században kiemelt hangsúlyt kell fektetni a környezettudatos életmódra. Így a legjobb választás a fa brikett.  A fabrikettek környezetbarát, természetes anyagból, ipari- és egyéb fa hulladékból, maradványokból készülnek. Fontos kiválasztási folyamat után a fa maradékok, amelyeket nem lehet más célra felhasználni, szárításra majd magas nyomáson préselésre kerülnek. A brikettek összetétele 100% – ban természetes, mivel nem tartalmaznak kötőanyagokat vagy egyéb adalék anyagokat, amelyek károsíthatnák a kazánokat és az egyéb fűtőberendezéseket. Ráadásul kiemelkedő a fűtőértéke, gyorsan melegíti a fűteni kívánt helyiséget és azt egyenletes hőmérsékleten tartja.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft. kiemelkedő előnye versenytársaival szemben, hogy mobil brikettáló géppel rendelkezik, így nem kell a fahulladék, majd az elkészült fabrikettet ide-oda szállítani. A gép kerül kiszállításra és helyben történik a fa átalakítása.

Mobil brikettálásA tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Melegre hidegben szükség van, avagy a fűtés története

Kandallóban lobog a láng

E tartalmunkban ismertetett BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az első tűzgyújtástól a mai fejlett fűtőrendszerekig az emberiség hosszú utat járt be. A különféle fűtési módok fejlesztése, a hiányosságaik pótlása, a hibák javítása minden korban nagy kihívással nézett szembe. Mindazonáltal szoros kapcsolatban állt a fejlődés a népek életkörülményeinek és kultúrájának fejlődésével.

Az ősember legelső fűtési módja a nyílt lángú tüzelés volt, főként gallyakból, fadarabokból. Kezdetben lakóhelyén, barlangban gyújtott tüzet, így védve testét a kihűléstől, továbbá a láng szolgáltatta a fényt és a főzési lehetőséget. A füst elvezetése kétféle módon történt, a nyitva hagyott bejáraton keresztül vagy a helyiség tetején lévő nyíláson át. Később már a szabad ég alatt raktak tüzet, mivel a korom és füst ellepte a helyiséget. Majd izzó, parázsló állapotban vitték be a lakhelyükre, hogy ne füstöljön annyira. Így jöttek rá lassan a faszéntüzelés módjára.

Később, mikor az ember már többet tartózkodott lakóhelyén szükségessé vált a tűz állandó fenntartása, kordában tartása. Ezen feltételeket úgy oldották meg, hogy kövekkel kerítették el a tüzet, illetve megalkották az első tűzhelyet, amely agyagból és kövekből készítet lapos, kerek tál volt, majd később lábakon álló edény.

A rómaiak a padlófűtés kialakításával kísérleteztek. Először magas oszlopokra helyezték a fűteni kívánt helyiséget, amelynél az égéstermék az oszlopok között haladt. Ezt továbbfejlesztve a padló alatt egy csatornában vezették el a füstöt, majd a padlóban alakítottak ki füstjáratokat.

Az 1500-as években jelent meg a takaréktűzhely (sparherd) amelyen lehetett főzni is. A cserépkályhák megjelenésével a tűz zárt térbe került és a füst elvezetés egy csövön keresztül történt.

Az 1750-es években debütáltak az öntöttvas gőzkazánok, ennek hatására az 1800-as években megjelent a melegvíz-fűtés.

A XIX. századtól rohamos fejlődés következett be. A gázkazántól a távfűtésig rengeteg lehetőség közül választhatunk. Egy fontos tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni, mégpedig, hogy a fával, fa termékkel való fűtés napjainkban is kiemelkedő szerepet tölt be. Akár nagy városokra akár kisebb településekre gondolunk rengeteg családi ház és gazdasági, ipari egység fűtési rendszere fatüzelésű.

Rengeteg féle fával lehet tüzelni, de XXI. században kiemelt hangsúlyt kell fektetni a környezettudatos életmódra. Így a legjobb választás a fa brikett.  A fabrikettek környezetbarát, természetes anyagból, ipari- és egyéb fa hulladékból, maradványokból készülnek. Fontos kiválasztási folyamat után a fa maradékok, amelyeket nem lehet más célra felhasználni, szárításra majd magas nyomáson préselésre kerülnek. A brikettek összetétele 100% – ban természetes, mivel nem tartalmaznak kötőanyagokat vagy egyéb adalék anyagokat, amelyek károsíthatnák a kazánokat és az egyéb fűtőberendezéseket. Ráadásul kiemelkedő a fűtőértéke, gyorsan melegíti a fűteni kívánt helyiséget és azt egyenletes hőmérsékleten tartja.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft. kiemelkedő előnye versenytársaival szemben, hogy mobil brikettáló géppel rendelkezik, így nem kell a fahulladék, majd az elkészült fabrikettet ide-oda szállítani. A gép kerül kiszállításra és helyben történik a fa átalakítása.

Mobil brikettálásA tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Már csak ebben a hónapban fizethetünk a régi 500 forintos bankjegyekkel

Régi 500 forintos bankjegy
Már csak ebben a hónapban, azaz 2019. október 31-ig fizethetünk a készpénzes vásárlásaink során a régi – 2018 előtt kibocsátott – 500 forintos bankjegyekkel, mert október végén a Magyar Nemzeti Bank bevonja a forgalomból azokat.

Mindez azt jelenti, hogy 2019. november 1-től már csak az idén februárban megjelent, megújított 500 forintos bankjegyekkel lehet fizetni, ugyanis ezt követően a kereskedők már nem kötelesek elfogadni a régi, bevont címleteket.

Fontos tudni, hogy a bevonási határnapig, azaz 2019. október 31-ig be nem cserélt régi bankjegyek nem veszítik el értéküket, mert ezt követően a “régi 500 forintos” minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig díjmentesen beválthatók – azonos címletű ­– törvényes fizetőeszközre.

A megújított 500 forintos bankjegyek a kibocsátásuk óta megfelelő ütemben terjedtek el a készpénzforgalomban. Ennek köszönhetően 2019. szeptember végéig az 500 forintos bankjegyeknek már több mint 60 százaléka újakra cserélődött.

A forint bankjegyekkel kapcsolatos változásokról, illetve a bevont fizetőeszközök átváltásával kapcsolatos tudnivalókról az MNB honlapjának Bankjegy és érme oldalán további naprakész, részletes információk érhetők el.

Forrás: MNB

Változás figyelhető meg a hazai új vállalkozások tulajdonosi összetételében

Csak minden negyedik új vállalkozás indul tiszta lappal, a friss vállalkozások 75 százaléka továbbra is korábbi cégekhez köthető, ugyanakkor változás körvonalazódik a magyar cégalapítási gyakorlatban – közölte az Opten céginformációs szolgáltató hétfőn az MTI-vel.

Opten Céginformáció

Közleményük szerint 2017-ben az új vállalkozásoknak csupán 22 százaléka volt olyan, hogy sem tulajdonosi, sem cégjegyzésre jogosulti, sem címkapcsolattal nem volt köthető másik vállalkozáshoz, ez az arány idén már megközelíti a 25 százalékot. Három év alatt 35 százalékról 39 százalékra növekedett azon új cégek aránya, ahol minden tulajdonos és ügyvezető új szereplő – tették hozzá. Közölték, hogy a frissen alapított cégeknél az alapítók, az aláíró magánszemélyek átlag életkora több mint 41 év, amely alapján nem a friss pályakezdők alapítanak általában céget. Ez az arány az elmúlt években lényegesen nem változott, a teljesen új szereplők sem a fiatal korosztályból vannak.

Jelenleg 788 olyan magánszemély van Magyarországon, aki több mint 10 vállalkozáshoz köthető, valamint 5500 magánszemély köthető legalább 5 céghez. A tendencia azt jelzi, hogy a számuk még növekedőben is van – fűzte hozzá az Opten. (MTI)

A GazdaságInfó.hu Változás figyelhető meg a hazai új vállalkozások tulajdonosi összetételében című hír átvétele.

Hazai tej fogyasztásával a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséért

Televíziós kampányt indít a Tej Terméktanács abból a célból, hogy a környezetterhelés csökkentése érdekében a vásárlók a belföldön előállított tejet és tejtermékeket válasszák az importáruval szemben – közölték hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint az import a szén-dioxid kibocsátással jelentősen terheli a környezetet, mindezt úgy, hogy olyan termékeket szállítanak az országba, amelyeket magyar tejfeldolgozóktól is meg lehet vásárolni.

Magyar Tej
Tejszív – magyar tej jelölés

 

A terméktanács számításai alapján, amelyek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi adatain alapulnak, évente több mint 12 ezer kamionnyi tej- és tejtermék érkezik Magyarországra.  2018-ban Németországból több mint 30 ezer tonna, míg Lengyelországból több mint 11 ezer tonna sajtot szállítottak. Vajból tavaly közel 6 ezer tonna, míg joghurtból több mint 55 ezer tonna külföldről érkezett áru terhelte az utakat. Kitértek arra is, hogy a tudatos vásárlói döntéssel nemcsak a felesleges károsanyag-kibocsátás előzhető meg, hanem a fogyasztók abban is biztosak lehetnek, hogy kiváló magyar terméket visznek haza.

Tejszív logó garantálja azt, hogy a termék belföldön készült, ezen emblémával ellátott áruk minden esetben teljesítik a Magyar Élelmiszerkönyvben foglalt szigorú kritériumokat is. (MTI)