Kategória: Gazdaság

Összefoglaló:
Biztosan mindenki gondolkodott már a világ végén. Vajon milyern lehet? Mikor és hogyan jön el? Ember által kiváltott lesz? Vagy éppen valamelyik jóslat beteljesül?

Az emberiség előtt álló jelenlegi „válságok” mindennapos központjában megfeledkezünk arról a sok generációról, amelyek reményeink szerint még várat magára. Nem azok, akik 200 év múlva élnek, hanem 1000 vagy 10 000 év múlva. A „remény” szót azért használom, mert olyan kockázatokkal szembesülünk, amelyeket egzisztenciális kockázatoknak nevezünk, melyek az emberiség kiirtásával fenyegetnek. Ezek a kockázatok nemcsak a nagy katasztrófákra vonatkoznak, hanem azokra a katasztrófákra is, amelyek véget vethetnek a történelemnek.

Nem mindenki hagyta figyelmen kívül a hosszú jövőt. A Nostradamushoz hasonló misztikusok rendszeresen megpróbálták kiszámolni a világ végét. HG Wells megpróbálta kifejleszteni az előrejelzés tudományát, és híresen ábrázolta az emberiség távoli jövőjét, Az időgép című könyvében. Más írók különböző hosszú távú jövőket építettek figyelmeztetésre, mulatságra vagy spekulációra.

Amennyiben ezek az úttörők vagy futurológusok nem gondoltak volna az emberiség jövőjére, az nem változtatta volna meg az eredményt. Nem sok mindent tehetett volna a helyükön az emberi lény, hogy megmentsen minket egy egzisztenciális válságtól, vagy akár azt is kiválthatja.

Ma kiváltságosabb helyzetben vagyunk. Az emberi tevékenység folyamatosan alakítja bolygónk jövőjét. Annak ellenére, hogy távol állunk a természeti katasztrófák ellenőrzésétől, olyan technológiákat fejlesztünk ki, amelyek segíthetnek enyhíteni vagy legalábbis kezelni őket.

Ezeket a kockázatokat azonban továbbra is alaposan megvizsgálják. Érződik bennük az erőtlenség és a fatalizmus. Az emberek évezredek óta beszélnek apokalipszisekről, de kevesen próbálták megakadályozni őket. Az emberek rosszul tudnak bármit is megtenni olyan problémákkal kapcsolatban, amelyek még nem fordultak elő (részben az elérhető heurisztika miatt – az a tendencia, hogy túlbecsülik az események valószínűségét, amelyekre példákat ismerünk, és alábecsülik azokat az eseményeket, amelyeket nem tudunk könnyen felidézni).

Feltéve, hogy az emberiség kihal, akkor a veszteség legalább egyenértékű minden élő egyén veszteségével és céljaik csalódásával. Ugyanakkor a veszteség valószínűleg ennél sokkal nagyobb lenne. Az emberi kihalás az elmúlt generációk, az összes jövő generáció élete által generált jelentésvesztést (és lehet, hogy csillagászati ​​számú jövőbeli élet is lehet), és minden olyan értéket, amelyet képesek voltak létrehozni. Feltéve, hogy a tudat vagy az intelligencia elvész, ez azt jelentheti, hogy maga az érték hiányzik az univerzumból. Ez hatalmas erkölcsi ok arra, hogy keményen dolgozzunk annak érdekében, hogy megakadályozzuk az egzisztenciális fenyegetések valóra válását. És ebben a törekvésben egyszer sem szabad kudarcot vallanunk.

Végül, csak azért, mert valami lehetséges és potenciálisan veszélyes, még nem jelenti azt, hogy érdemes aggódni. Van néhány olyan kockázat, amelyek ellen egyáltalán nem tehetünk semmit, például a galaxisok robbanásából származó gammasugarak. Abban az esetben, ha megtanuljuk, hogy tehetünk valamit, akkor a prioritások megváltoznak. Például a fertőtlenítéssel, oltásokkal és antibiotikumokkal a pestis Isten cselekedetéből rossz közegészséggé vált.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)

Összefoglaló:
Mik a munkamorál jellemzői? Honnan tudjuk megállapítani egy alkalmazottról, hogy melyik típusab tartozik? Magyarország régióiban nagyfokú eltérés tapasztalható az emberek munkamoráloját tekintve.

A munkaadók olyan emberekkel akarnak dolgozni, akiknek erős a munkamoráljuk. Akik rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal, azok jobb alkalmazottak, akik elvégzik a munkát, bármi is legyen. Gyakran kevesebb felügyeletet igényelnek a napi tevékenységek felett, és a menedzserek képesek rájuk támaszkodni nagyobb feladatok elvégzésében. Bemutatunk néhány tényező, amelyek erős munkamorált mutatnak.

A professzionalizmus valami megfigyelhető attól a pillanattól kezdve, hogy az alkalmazott belép az irodaajtón, egészen távozásáig. Szakmailag tiszta, ápolt ruhába öltözik. Néhány perccel korábban érkezik, hogy letelepedjen és megkapja a kávéját, hogy készen álljon a műszak időben történő megkezdésére. Udvarias a többi alkalmazottal szemben, és nem végez véletlenszerű szüneteket, és engedély nélkül nem változtatja meg az ebéd menetrendjét. Megértette a munkáját és felkészült rá. A munkamorál megadta az alaphangot a szokások kialakításához, hogy profi és következetes legyen egész nap.

Az erős munkaetikájú alkalmazottak általában követik vagy fejlesztik a napi feladatokat. Ezeket gyakran úgy rendezik és szervezik, hogy tudja, képes minden feladatra szükséges időt fordítani. Lehet, hogy tömbökben rendezi a napját. Például az első két óra az ügyfélhívásokra és az új megrendelésekre adott válasz lehet. Ezután a következő két órát értékesítési hívásoknak szentelhetjük. Ezután a délutánt felhasználhatja új javaslatok előkészítésére és a szükséges adminisztratív munkák elvégzésére, így az asztala kiürül, mielőtt elmegy éjszakára. A rutin és a szervezettség növeli a termelékenységet. Az ilyen tulajdonságú alkalmazottak egyszerűen több munkát végeznek.

Az erős munkamorál része, annak megértése, hogy egy nagyobb csapat tagja vagy, és mindenkinek van szerepe. Ez a megértés elősegíti a csapatmunkát és az együttműködést annak biztosítása érdekében, hogy mindenki megfelelő információt kapjon a munkájának megfelelő elvégzéséhez. Mivel az erős munkabírásúak általában produktívabbak és hatékonyabban bánnak az idejükkel, ez időt szabadít fel, hogy segítsen másoknak abban, hogy többet végezzenek. Az erős munkabírású ember nem azt nézi, hogy mit kell tennie, azt vizsgálja, hogy mit kell tenni a cég sikere érdekében, így lesz csapatjátékos.

Az erős munkabírásúak belső motivációval bírnak a siker érdekében. Örömmel veszik a jutalmazási ösztönzőket.

Az erős munkabírású alkalmazott nem várja meg, hogy valaki más foglalkozzon a problémával. Felhívja a megfelelő forrásokat, online keres jogorvoslati lehetőségeket és megoldja a problémát. Ez a siker iránti elkötelezettség áthatja mindazt, amit egy erős munkabírású alkalmazott végez.

A megfelelő ütemezés, a siker iránti elhatározás és a magas színvonalú professzionalizmus miatt az a munka, amelyet egy erős munkabírású alkalmazott végez, jó. A munkát nemcsak profi módon mutatják be, hanem gyakran meghaladja az eredetileg előírtakat.

Például megkérheti egy alkalmazottat, hogy hajtsa össze az új pulóverkészletet. Valaki, akinek erős a munkamorálja, nemcsak összehajtja, hanem méret vagy szín szerint rendezi és megkérdezi, hogy mi szükséges ezután. Megtisztítja azt a területet, ahol ki akarják állítani, így minden rendezett lesz az ügyfelek számára.

Ez mind szép, de Magyarországon sajnos igen alacsony a munkamorál. Lehet hivatkozni az alacsony munkabérekre, a hosszú munkaidőkre, de az emberek munka kerülése, befásultsága vagy éppen a generációk óta hiányzó példamutatás a legnagyobb probléma. Főként vidéken, ahol évtizedek óta magas a munkanélküliség száma, felnőhetett több generáció is a munka ismerete nélkül. Munkaadóként nagyon nehéz az ilyen beállítottságúakat foglalkoztatni. Célunk és víziónk az optimális munkamorál kialakítása a hátrányos helyzetű településeken.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)

Összefoglaló:
Mi a helyes? Mi a szegénység? Ki hogyan sodródhat oda és erről mi a társadalom álláspontja? Cikkünkben a fenti kérdésekre választ kap.

A szociológusok gyakran megkérdezik, hogy az emberek bizonyos csoportjainak miért vannak erkölcsi nézeteik. Véleményem szerint a szociológia empirikus kutatása az erkölcsről hallgatólagosan vagy kifejezetten kifinomult, sőt elavult etikai elméletekre támaszkodik, és ezért az ismeretelmélet és az erkölcs szemantikájának nem megfelelő felfogásain alapszik. Az erkölcsfilozófusok megkülönböztetnek normatív etikát, alkalmazott vagy gyakorlati etikát. A normatív etikusok érdemi elméleteket dolgoznak ki arról, hogyan lehet különbséget tenni a rosszban, mi az igazságosság, milyen erkölcsi elveknek kell vezérelniük magatartásunkat és hasonlókat. Az alkalmazott etikusok olyan gyakorlati problémákat vizsgálnak, mint az abortusz, a vállalati felelősség, a generációk közötti igazságosság, a nem emberi állatok jogai vagy az eutanázia.

A társadalmi konstrukcióval kapcsolatos aggodalom aggasztónak tűnhet, vagy akár elterelheti a figyelmet a társadalmi problémák tanulmányozásának valódi vállalkozásáról. Ugyanakkor a társadalomtudományi megközelítés egyik kiindulópontjára épül, nevezetesen arra, hogy a társadalom tanulmányozásához el kell határolódnunk attól, amit már tudunk róla. „Ismeretlenekké kell válnunk egy ismerős világban. Az „idegen” meghatározó jellemzője, hogy nem ismeri azokat a dolgokat, amelyeket természetesnek tartunk. Az idegenek megkövetelik, hogy a „nyilvánvaló” dolgokat elmagyarázzák nekik. A társadalomtudomány elvégzése során tehát vissza kell lépni attól, amit már ismerünk vagy hiszünk, és el kell határolódnunk attól, vagy szkeptikusan tekintünk azokra a dolgokra, amelyeket „mindenki ismer”. Mi az, amit „mindenki tud” társadalmunk szegénységéről?

A szegény emberekről és a szegénység okairól nagyon eltérő véleményeket léteznek. Vannak, akik a szegénység „külső” okait vizsgálják – azokat a társadalmi, gazdasági és politikai körülményeket, amelyek egyes embereket szegénnyé tesznek. Mások a szegénység „belső” okait vizsgálják – azok az attitűdök, viselkedésmódok vagy erkölcsök, amelyek miatt egyesek elszegényednek. Figyelemre méltó, hogy még az olyan rövid kijelentések is, mint a „senkinek sem kell szegénynek lennie”, kimondatlan feltételezéseket tartalmaznak a társadalom és a szegénység természetéről. “Senkinek sem kell szegénynek lenni” azt mondja nekünk, hogy a mindenki számára elérhető lehetőségek társadalmában élünk. Továbbá, hogy nincsenek olyan külső körülmények, amelyek szegénységre kényszerítenék az embereket. Végül, hogy ha az emberek szegények, akkor annak köze van a választásaikhoz. Ezért a szegénység annak a következménye, hogy a szegény emberek rosszul döntenek (hogyan élnek, dolgoznak, pénzt költenek stb.).

Pedig ezek csak felszínes, szőnyeg alá söprő kijelentések. Ugyanakkor, tartalmaznak igazság részleteket, senkinek nem szabadna nélkülözésben élnie.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)