Gazdaság

2020-12-132021-03-04

A direkt marketing egyik módszeréről

A StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatában eddig is kitértünk már a marketing-kommunikáció olyan offline és online műszaki lehetőségeire, amelyek direkt-értékesítői használatra is kiválóan alkalmasak, de nem törekedtünk éppen ebből a szempontból a hiánytalan áttekintésre. Az elmaradást hamarosan pótoljuk, de előbb még szólnunk kell egy olyan eljárásról, amelynél a műszaki modernitás kevésbé hangsúlyos szerepet játszik

A csomagküldő kereskedelemről van szó, arról az – eléggé elterjedt és kilátások dolgában sem rossz pozíciójú – értékesítési módszerről, amely áruközpontok katalógus-kibocsátó gyakorlatához kötődik. Az áruközpont esetleg már nem is alkalmaz elárusító személyzetet – hacsak azokat nem nevezzük elárusítóknak, akik a katalógus újabb meg újabb kiadása forgalmazását közvetlenül elindítják (miközben internetes formáját frissítik), vagy akik a raktárból a megrendelt árukat előgördítik. Hogy a megrendelés napjainkban e-mailben történik, ez csak alaki módosulás; efféle csomag-postázó áruközpontok már 1900-ban is léteztek. Amint a hátránya is fennmaradt máig ennek az értékesítési módszernek. A katalógusok kiküldése, illetve példányszám-növelése költséget jelent (a postamentes, online változatú katalógus nem „érkezik” hanem csak „felkereshető”), és lehet ugyan próbálkozni akárhány fogyasztói csoportnál, de az új kiadások kézbesítési címköre elsősorban aszerint bővül, hogy mennyien küldtek már megrendelést a katalógusküldő cégnek.

A termelő és az áruközpont-fenntartó lehet azonos és nem azonos. Ha nem azonos, lehetséges, hogy a két fél stratégiája nem konszonánsan push jellegű. Előfordul – bármennyire helytelen is –, hogy a termelő gravity (elhagyó, elengedő jellegű) értékesítési stratégiát követ, vagyis az első közvetítő áruátvétele után már nem követi az áru sorsát.

Súrlódásos nehézségeket okozhat a jogi szabályozás alakulása is. A termelői vagy a nem termelői áruközpontnak lehetnek saját szállítói, de lehet, hogy szállítói szolgáltatással szerződve szállíttat, ami a jogi szabályozás tekintetében sem ugyanaz az eset. A nem-bolti kiskereskedelem jogi szabályozása a 21. század elején a következő kérdésekkel birkózott.

1. Vajon pusztán az e-mailek alkalmazása okán is elektronikus kereskedelemnek tekintendő-e a csomagküldő kereskedelem?
2. Az egymástól távollevő felek kötötte szerződések addigi jogi szabályozása és a csomagküldő kereskedelem közt milyen kapcsolat, viszony állapítható meg?
3. Az elektronikus úton célbaérkeztetett termékek esetében fennáll-e, fennálljon-e a kereskedést folytató vállalkozó nyilvántartásba vételi kötelezettsége?
4. A csomagküldő kereskedéshez szükséges-e a vállalkozónak saját üzlettel rendelkeznie, a boltra vonatkozó profilikus működési engedéllyel együtt?

Az a törvényértelmezés kerekedett felül, hogy a csomagküldő kereskedelmi tevékenységnek több válfaja van, és egyes típusainál csak a kereskedési folyamat egyik létszakaszára vonatkoztatják az információs társadalommal összefüggő tevékenységek, szolgáltatások hatályos szabályozását.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)

2020-12-122021-03-04

Szalonna település

Az Észak-magyarországi hegység (néha északkelet-magyar hegységnek, északkeleti hegységnek, észak-magyarországi hegyvidéknek, észak-magyarországi középhegységnek vagy észak-magyarországi hegységnek is nevezik, leginkább: Északi-középhegység) az északi, hegyvidéki része. Magyarország földrajzi egységet alkot Szlovákia szomszédos részeivel. Külön geomorfológiai terület a Nyugat-Kárpátokon belül. A hegyek Északkelet-Magyarországon, a magyar-szlovák határ keleti részeivel együtt pedig a Duna-kanyartól Eperjes városáig húzódnak. A hegységet három szakaszra osztják, úgymint nyugati-, keleti- és középső szakasz. A nyugati szakasz, a Visegrádi-hegységet a Kétbükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el a Dunántúli-középhegységhez tartozó Pilistől. Ez egyben az Északi-középhegységet és a Dunántúli-középhegységet elválasztó geológiai törésvonal is. A középső szakasz felöleli a Mátrában található a Kékest, mely Magyarország legmagasabb pontja (1014 m), de magának a hegységnek az átlagmagassága csak 600 méter, ebből a szempontból megelőzi a szomszédos Bükk hegység. Végül, de nem utolsó sorban a keleti szakasz a Bükk, avagy a Cserehát dombvidék, amely a Bódva és a Hernád között a Sajóig húzódó területen fekszik. Átlagos magassága 300-400 méter. Az Eperjes–Tokaji-hegység az Északi-középhegység legkeletibb része. Néha nem az Északi-középhegységhez sorolják, hanem külön hegységcsoportnak tekintik. Fő tagjai a Zempléni-hegység és a Szalánci-hegység. A Zempléni-hegység Magyarország területére esik, a Szalánci-hegység zöme viszont Szlovákiában található.

Az észak-magyarországi régiót 610 település alkotja, melyből 40 város (6,5%). A népesség koncentrációt jelzi, hogy a városok közül öt a régióközpont Miskolc kistérségében található. A városi népesség az összes régiót tekintve ebben a régióban a legalacsonyabb, a lakosság mindössze fele él városokban. A régióra, ezen belül is elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemző az aprófalvas településszerkezet. Az aprófalvak a régió északi elzárt medencéiben, a határ mentén dominálnak, míg a Tisza mentén az Alföldre jellemző óriásfalvak is megtalálhatók. Az Edelényi és az Encsi a két leginkább aprófalvas kistérség, ahol a települések több mint felében 500 főnél kevesebb élnek. A régió fő tengelyét a hegyek déli lábainál húzódó egykori vásárvonal és az azon található városok jelentik (A lépcsők, folyóvölgyek és az Alföld metszéspontjában található vásárvárosok).

Szalonna település Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Edelény járásban, a Bódva-völgyben fekszik. Szalonna 20,08 km² területen fekszik, lakossága 1057 fő.

A régióban egyszerre vannak jelen az ipari leépüléstől sújtott, elszegényedő és egyre inkább marginalizálódó térségek és a gyorsan fejlődő, gazdagodó térségek. A növekedési zónáktól távolabb eső elmaradottabb kis- és középvárosok (Pl. Encs, Edelény, Pétervására, Heves, Mezőcsát, Ózd, Szécsény) fejlődését akadályozza a nehézkes elérhetőségük, képzetlen munkaerő kínálatuk, amihez alacsony vállalkozói kedv és vállalkozói aktivitás párosul. A legsúlyosabb foglalkoztatási problémák a régió belső és külső perifériáinak számító vidéki térségekben tapasztalhatóak, főleg az északi, a szlovák határhoz közeli részeken.

Az ország ezen régiójában van a legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi terület, a régió területét négy nemzeti park és öt tájvédelmi körzet érinti. Kulturális és természeti adottságokban gazdag terület, ami az idegenforgalom szempontjából lényeges potenciált jelent.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

Az EU Rom Jövőért Egyesület egy szociális átfogó segítséget nyújtó szervezet, melynek célja, hogy az Egyesülettől kapott segítség lehetőleg ne csak átmeneti hatást jelentsen, hanem tartós eredményt teremtsen az érintettek számára. Ennek szellemében nem csak az a cél, hogy az emberek segítséget kapjanak, hanem az is, hogy képzési, szociális és közösségi programokkal kiutat találjanak a munka világába. A helyi emberek megsegítését, munkába történő integrálását a Széchényi 2020 – GINOP-5.1.7-17-2019- 00293 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)

2020-12-102021-03-04

Mezőgazdasági hulladék kezelése brikettel

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A legtöbb mezőgazdasági vállalkozás elsődleges célja a piacképes termékek gyártása. A siker érdekében a gazdaság vezetőjének ki kell egyensúlyoznia a keresletet, a korlátozott erőforrások bonyolult és egymástól függő rendszeri között. Ezek között említhető, a terményrendszer, az állattenyésztési rendszer, az öntöző és vízelvezető rendszer, a tápanyag-gazdálkodási rendszer, a kártevőirtó rendszer, az erőforrás-megőrzési rendszer, ugyanakkor a berendezések karbantartása és cseréje, a raktározás, szállítás és marketing rendszerek és a pénzügyi irányítási rendszer.

A mezőgazdasági hulladékokat (AW) úgy lehet meghatározni, mint a nyers mezőgazdasági termékeket, például gyümölcsök, zöldségek, hús, baromfi, tejtermékek és a növények termesztéséből és első feldolgozásából származó maradványokat. Az AW lehet szilárd, folyékony vagy iszap alakú, a mezőgazdasági tevékenység jellegétől függően. A mezőgazdasági ipari maradványok és hulladékok a világ mezőgazdasági termelékenységének jelentős részét teszik ki. Bár a mezőgazdasági ágazat által termelt hulladék mennyisége jelentősen alacsonyabb, mint a többi iparágban keletkező hulladék, a mezőgazdasági hulladékok szennyezési potenciálja hosszú távon magas. E hulladékok újrafeldolgozásának lehetősége és megvalósíthatósága két irányból származik. Az új szabály- és szabályrendszer által tükrözött környezetvédelem és az a lehetőség, hogy pozitív elemeket adva hozzáadott értéket teremtsenek ezeknek a hulladékoknak. Ezenkívül számos más szektorban – például membránokban, bioszorbensekben vagy aktív szenekben – prekurzorként használhatók színezékek, szerves molekulák, nehézfémek és műtrágyák eltávolítására. Különböző típusú mezőgazdasági hulladékok, azaz olajtalanított szója, kókuszdióhéj, jácint gyökerek, rizshéj, rizsszalma, rizskorpa, citromlevél, teahulladék, burgonyanövényi hulladékok, paradicsomhulladékok, szezámhéj, fokhagymahéj, földimogyoróhéj , sárgarépa szár, sárgarépa levél, árpa szalma, banán szár, olíva magok, mandulahéj, barack magok, sárgabarack magok, cseresznye magok, szőlőmag, bambusz, dióhéj, rózsa mag, a fenyőfűrészpor és a kókuszrostmag ideális alapanyag különböző ipari alkalmazásokhoz alacsony költségük, nem mérgező tartalmuk és bőségük miatt. A mezőgazdasági hulladékokból származó végtermékek a szétválasztás, az adszorpció és a termékenység tekintetében a hagyományos termékekkel összehasonlítva egyenlő vagy még jobb tulajdonságokkal rendelkeznek. Az AW-kezelési technológiák kifejlesztésére irányuló korábbi tanulmányok és projektek elsősorban a szerves hulladékok csökkentésére és az értékes anyagok csökkentésére vagy visszanyerésére összpontosítottak, és sikerült megfelelő technológiákat és módszereket kifejleszteni. Azonban, ha a földterület elosztását tervezik, akkor a szerves terhelés és a kezelt hulladékok mérgező anyagai nem lehetnek az egyetlen aggályos kérdés. Különös figyelmet kell fordítani a szervetlen alkotórészekre, különösen a K, Cl-, P, Mg, mivel a talajra juttatott nagyon magas koncentrációk drasztikusan megváltoztatják annak minőségi tulajdonságait, míg az elektromos vezetőképesség és az olyan szervetlen talajösszetevők koncentrációja, mint a K, még az utolsó ártalmatlanítástól számított sok év után is magas marad. Ezeknek a gyakorlatoknak figyelembe kell venniük a fontos helyi körülményeket, például a hulladék jellemzőit, a talaj típusát, a talaj, a víz és a növények tápanyagainak és szennyező anyagainak háttérszintjét, az éghajlatot, a megfelelő növényeket és a helyi mezőgazdasági gyakorlatokat. Hangsúlyt kapnak a mediterrán országokban eddig kifejlesztett speciális ismeretek és technológiák, azok hatása, korlátai és hiányosságai.

A mezőgazdasági hulladék biomassza az összes primer energiaellátás domináns forrása a vidéki területeken. A biomassza az energia keverékében rizs, búza, cukornád, burgonya, olajos magvak, kukorica és földimogyoró növényekből származó különféle mezőgazdasági hulladékokat foglal magában. Az agro-hulladék helyett azonban a fatüzelőanyagot kell előnyben részesíteni üzemanyagként a városi és a városkörnyéki területeken. A laza mezőgazdasági hulladék biomassza fő hátránya az ömlesztett térfogat, a nedvességtartalom változékonysága, heterogén részecskeméret és forma, ennek következtében nehezen szállítható. Kétféle lehetőség van a fatüzelőanyag-ellátási lánc feltöltésére, egyrészt a fatüzelés összegyűjtésére az erdő kimerítésével, másrészt pedig alternatív forrást kell választani a fatüzelés helyettesítésére. Az utóbbi évtizedekben azonban a sűrített agro-hulladék biomassza („brikett”) figyelemre méltó volt, mint a fatüzelés helyettesítése a vidéki és városkörnyéki területeken. A biomassza brikett faanyag, amelynek bizonyos előnyei vannak a fatüzeléshez képest, például a nedvességtartalom, a sűrűség és szilárdság, a fűtőérték és a csökkent illékony anyagok egyenletessége. Ezenkívül a rizshéj brikett termikusan kb. 60% -kal hatékonyabb, mint a fatüzelés ugyanazon szakácskályhában. A rizshéjból származó 3,0 millió tonna brikett üzemanyag csak annyit jelent, hogy évente 25 ezer hektárnyi erdőt takaríthat meg az erdőirtás folyamatában, és 7,8 millió tonna CO2-kibocsátást is csökkentheti.

További alternatív energiafelhasználási és fűtési lehetőséget rejt a fabrikett. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát vezetett be az újrahasznosítás és a fűtés piacára. Mobil brikettáló géppel rendelkezik, mely a keletkezett mezőgazdasági, ipari, zöld- és egyéb famaradványok keletkezési helyén végzi az újrahasznosítást, így csökkentve a hulladék ökológiai lábnyomát. A fabrikettáló gép, szárítás, aprítás után, magas nyomáson préseli a maradványokat, mindenfajta kötőanyag hozzáadása nélkül. Az újító technológiának köszönhetően kiváló, egyenletes hőmérsékletet biztosító, ugyanakkor minimális szén-dioxid kibocsátással bíró fűtőanyagot állít elő.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil

(X)

2020-12-062021-03-04

A direkt marketing fogalma

A StartMA program marketinges tárgyú cikksorozata keretében eddig sem kerültük el a direkt marketing témáját – például a mobilmarketingről szóló írásunk is szorosan kapcsolódik hozzá –, de összefoglaló módon még nem tekintettük át ennek a törekvésnek, illetve kommunikációs módozatnak a jellemzőit, formáit.

A push stratégiának az előző cikkünkben leírt változata egyfajta ellentettje a direkt marketingnek, mely utóbbi az értékesítési csatornák helyett a közvetlen fogyasztói csatornákra összpontosít. Úgy jelentkezik hirdetésekkel, és úgy folytat egyáltalán reklámjellegű tevékenységet, hogy az általa kiváltott reagálások nyomon követésére, és a minél több kapcsolatfelvételre összpontosít. Mielőbb fel kívánja mérni a reklám hatékonyságát: éhes az elemezhető eredményekre, amelyek alapján eldönthető, hogy érdemes-e változatlanul tovább futtatni az adott reklámot, illetve milyen változtatások ígérnek hatékonyságnövelést.

Mivel a direkt marketing nagy részletező pontosságra törekszik a keresleti oldal alakulásának, az ügyfél-oldal igényeinek megállapításában (hiszen ez az információegyüttes hivatott hasznosulni a direkt-kampányok módosításaiban), fontos számára a címezhető csatornák használata – nem az olyan kommunikációs csatornáké, mint a tévé, a rádió, a hirdetőtáblák. Azért arról se feledkezzünk meg, hogy a televízió helyet ad közvetlen vásárlásra ösztönző reklámoknak is (direct response advertising), léteznek otthoni vásárlásra ösztönző tévécsatornák (home shopping channels), illetve létezik videotext avagy teletext, interaktív televíziózás.

A direkt marketing lényege az, hogy a vállalat a maga termékeinek értékesítését nem bízza közvetítőkre, hanem az egyenes fogyasztó-megkeresés különböző eszközeihez folyamodik. Közvetlen értékesítés címén gyakorlatilag főként a bolthálózat-kerülő vállalati kiskereskedelemről van szó, a vevő-megkereső módszerű értékesítésről. Mivel a vállalat értékesítési célú aktivitása ilyenkor minden kapcsolatfelvételnél és kapcsolati lépésnél intenzíven célozza a mérhető választ (megrendelést), ezért az ilyen gyakorlat megjelölése a nemzetközi szakirodalomban olykor direct-order marketing, vagyis olyan marketing, amely kommunikációjában a közvetlen megrendelés-gyűjtésre specializálódik. A direct-order marketing fogalma tehát igen közel áll a direct sales (direkt-eladási, direkt-üzletkötési gyakorlat) fogalmával, érintkezik vele, mégsem pontosan azonos, hiszen az előbbi fogalom esetében hangsúlyosak az előmozdító elemek is – ajánlások, hirdetés-továbbítások, tájékoztató küldemények, üzletszerzési listakészítés.

Az üzletszerzési címlista kialakításának, fenntartásának, kezelésénekadatvédelmi problematikája még kitermelhet újabb törvényi korlátokat. Egyelőre annyi biztos, hogy a lista egyes tételeihez nem jegyezhetők bőséges információhalmazok, a listakészítőnek be kell érnie az ügyfél vagy támogató néhány érdeklődési adatának jelzésével.

StartMa

(X)

2020-12-032021-03-04

A műanyag brikettálás

Évente több millió tonna mezőgazdasági hulladék keletkezik az országban. A műanyag százalékos aránya a hulladék, a települési szilárd hulladékkezelési rendszerben is növekszik. Ezek a biomasszák vagy mezőgazdasági hulladékok, energiaforrásként közvetlenül felhasználhatóak. A probléma az energiahatékonyság és a környezetszennyezés. Ugyanakkor a műanyagokat újrahasznosítják, és jelentős része a talajkitöltésre kerül. Mivel a műanyagok magas üzemanyag-értékkel rendelkeznek, biomasszákkal kombinálva szilárd brikett állítható elő.

A környezetvédelem és az anyagok újrahasznosítása kiemelt fontosságúak napjainkban. A megújuló energiaforrások felhasználásakor sok esetben a brikettáló technológiát alkalmazzák. Biomassza alapú üzemanyagokat sok országban használnak. Brikett előállítható, nemcsak biomasszából, hanem más típusú hulladékokból is, például papír, műanyag és más éghető hulladékokból. Különböző típusú brikettáló berendezések folyamatos fejlesztés alatt állnak. Az alternatív üzemanyagok, mint a biomassza, áttörést mutatnak az energiaszektorban a zöld energia előállításának tekintetében.

Ebben a cikkben bemutatjuk a brikettet, amely hagyományos biomasszákat és műanyag hulladékokat tartalmaz. A biomassza brikett üzemanyag-értéke növekszik a műanyagok keverésével, ami minimalizálja a víz abszorpciója és morzsolódása növeli a tárolókapacitást és az erőt. A műanyag-biomassza jellemzésekor, az látható, hogy 10% hulladék műanyag hozzáadásával a fűtőérték 40% -kal megnő és megduplázza a nyomószilárdságot. A kezdő lépés a hulladék aprítása, a méret csökkentése érdekében, ugyanis a kisebb részecskeméret lehetővé teszi a termék jobb tulajdonságainak elérését, szárítással, keveréssel és brikettálással. Az őrölt műanyag hulladék keverése egyéb biológiai anyagokkal (fűrészpor, papír, stb.) jobb brikett préseléshez és magasabb fűtőértékhez vezet. Brikettálás előtt, az anyag nedvességének tartalmát szárítással csökkenteni kell.

A nemzet fejlődéséhez tartós energia ellátásra van szükség. Az energiaválság problémája nagy számban a fejlődő országokban van jelen, ámbár minden ország keresi és fejleszti az alternatív energiaforrások lehetőségeit. A hagyományos energia tározó erőforrások, mint a kőolaj és a földgáz jelentősen csökkentek, és az országok nagymértékben függnek az importtól, üzemanyag energiaigényük kielégítésére.

A gazdasági növekedés és a változó fogyasztás okai, hogy nőtt a világ műanyag fogyasztása. A műanyagok éves fogyasztása az 1970-es évek, mintegy 5 millió tonnájáról majdnem 100 millió tonnára nőtt, így ma 20-szor több műanyagot állítanak elő, mint 50 évvel ezelőtt. Ez azt jelenti, hogy egyrészt több forrást használnak a megnövekedett műanyag kereslet kielégítésére, másrészt egyre több műanyag hulladék keletkezik. Ennek oka a gyors urbanizáció. A termelés növekedése miatt a műanyag hulladék, a szilárd hulladék fő áramlataivá válnak. Étkezés után a műanyag- és papírhulladékok, a fő települési és ipari hulladékot képeznek a városokban. Még az alacsony gazdasági növekedésű városokban, több műanyag hulladék keletkezik a műanyag csomagolás miatt, pl. műanyag bevásárló táskák, PET-palackok és egyéb áruk / készülékek, amelyek fő összetevője a műanyag. Ez a növekedés a helyi lakosság számára nagy kihívássá vált, hogy megtalálják a legmegfelelőbb újrahasznosítási technológiákat. Az integrált szilárd hulladék hiánya miatt a műanyag hulladék nagy részét nem gyűjtik össze, nem kerül megfelelő kezelésre, és mivel a környezetre és a közegészségügyre gyakorolt negatív hatásai magasak, aggasztó jövőkép rajzolódik a szemünk elé. Továbbá a műanyag hulladék szemetelése a csatornarendszer eltömődéséhez vezet. A műanyagok nem bomlanak le, ezért a talajtakarásnak való kitettségnek állítólag súlyos hatásai lesznek a környezetre. Az újrahasznosítás és az újrafelhasználás folyamatban van a gyakorlatban, míg a műanyag hulladék egy része folyékony üzemanyaggá alakítva, összetett gyártás és útszéli építési munkák alapanyagaként szolgál.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil

(X)

2020-11-292021-03-04

Push és pull – a harmadik lehetséges félreértés

A StartMa program marketinges cikksorozatában a push- és pull-aktivitás kettősségét tárgyalva még nem mutattunk rá arra az eltérésre, amely ennek a szó-párnak a lazább és a kötöttebb jelentéskörű használata közt mutatkozik. Ha nem vesszük idejében észre, hogy egy szaktanulmány szerzője – vagy egy üzleti dialógus során a partnerünk – szűken speciális értelemben emlegeti a „push marketinget”, ez könnyen megértési zavarhoz vezet.

Tág értelemben ugyanis inkább mint módszerről (alkalmak módszeréről) beszélünk push-ról és pullról, a szűkített szójelentés viszont következetesen stratégiára vonatkozik, éspedig többnyire nagyobb szabású értékesítési rendszerek működésére tekintettel. Komplex stratégia esetén a stratégia eltérő push és pull oldalának a teendőiről van szó, amikor az egyik oldal időlegesen domináns lehet. Ilyenkor a stratégiának nem tartalmi karakterét adja a push vagy a pull-jellegű aktivitás, hanem csak karakterének két aspektusát jelenti. Hogy melyik érvényesüljön erősebben, melyiket érdemes tudatosan preferálni, az sok mindentől függhet. Olykor már maga az értékesítési/disztribúciós lánc méretkategóriája is – összevetésben más tényezőkkel – választáskényszert jelent.

A termelői push stratégia az értékesítőket tekinti központi szereplőknek az üzletben, az értékesítés dinamikai szempontjait állítja figyelmi fókuszba. A fogyasztói szempontok ekkor csak alárendelten érdekesek, így ezek bizonyos dimenziói (így hosszabb távú alakíthatóságuk-alakulhatóságuk) szinte figyelmen kívül kerülnek. A „közvetlen eladási célratörés” fogalma nem fedi le jól a push stratégia fogalmát. Hiszen a most vázolt strategikus modellben épp arról van szó, hogy a termelő – legalábbis a maga push stratégiája nyomvonalán (mert közben folytathat pull háttéraktivitást is) – nem érdeklődik valami nagy és sokrétű közvetlenséggel a fogyasztó iránt, hanem éppenséggel a közvetítők, a kereskedők érdeklik, ezek kerülnek a célkeresztjébe, őket igyekszik megnyerni, elsősorban tőlük fogad irány- illetve termékmódosító, meg árképző impulzusokat. A kereskedők piaci ismereteinek persze sok köze van a fogyasztókhoz és a közvetlen eladás forszaihoz, ám a stratégia meghatározója mégis a termelői stáb: először is ő tolja az árut a kereskedők orra alá, ő hajtja-ösztönzi ezeket – az értékesítési lánc minden résztvevőjét – , hogy tolják tovább a holmit, illetve ő kíséri végig a termék sorsát.

A pull stratégia ennek kifordított megfelelője: követői a fogyasztói igényekkel foglalkoznak, azok módosulási, kiterjedési lehetőségeire összpontosítanak. Meglévő termék kitartó, intenzív reklámozása is hozhat pull-elvűen elért sikert. Hiszen ha kezdetben az igény jelentősen kisebb volt, ám a marketing lassacskán felgerjesztette, akkor az így megnövekvő igény lesz az, amely az értékesítési csatornákon át mozgatja a terméket, ugyanis húzni kezdi azt a termelőtől a fogyasztóhoz, míg a termelő akár semminő ráfordítást nem eszközöl az értékesítési lánc tagjainak ösztökélésére.

StartMa

(X)

2020-11-242021-03-04

A SajóBrikett működésének környezettudatos vonásai

A SajóBrikett Sajó Brikett Nonprofit kft cikksorozatában ez alkalommal a vállalkozás működésének körnezettudatos magatartásáról érdeklődtünk. A SajóBrikett marketing csapatának küldetése:

“Vállalkozásunk, a Sajó Brikett Nonprofit kft mobil gépekkel (konténerrel ide-oda érkeztetett, nagy nyomású brikettálókkal) állítja elő alaptermékét. Ezzel hazai viszonylatban egyfajta innovatív technológiát alkalmazunk, mégpedig olyan gyártási gyakorlatot folytatunk, amelynek üzleti lehetőségei nem valósulhatnak meg másként, mint környezettudatos törekvésekkel összekapcsoltan. Esetünkben az üzletpolitika eleve elválaszthatatlan bizonyos társadalmi szempontok szem előtt tartásától, hiszen nemcsak gyártott alaptermékünk számít a fosszilis tüzelőanyagok alternatívái közé, hanem gépeink kiszállásos működése is azáltal kap értelmet, hogy egyáltalán létezik takarékossági hajlam, illetve a megújuló energiaforrások iránti figyelem.

Brikettálásunkhoz nem veszünk igénybe olyan alapanyagot, amely más fontos funkciókat is jól betölthet, ehelyett azt az utat választjuk, hogy nem hagyjuk veszendőbe menni a megrendelőink telephelyein járulékosan termelődő organikus „tiszta hulladékot”, ezt átalakítva pedig fizikailag is jól kezelhető, számos tekintetben gazdaságos, környezetbarát fűtőanyaggal látjuk el ezeket a telephelyeket, illetve környező térségeiket. Szolgáltatásunkat mintaadó ambícióval is végezzük: tevékenységünkkel elősegíteni igyekszünk annak a szemléletnek a terjedését, amelynek köszönhetően rendszeresen felismerhetőkké válnak a környezetkímélet, illetve az egészségvédelem találkozási pontjai a gazdaságossági szempontokkal. A mi példánk azt mutatja, hogy a fűtésminőségi és a levegőtisztasági javulás nemcsak egymást nem zárják ki, hanem összeegyeztetésük legkésőbb középtávon még költségmegtakarítási előnyökkel is jár. Ha tehát a károsanyag koncentrációjának csökkentéséről van szó, nem feltétlen kell valami kínos, nehéz feladatra és áldozathozatalra gondolnunk: a folyamat együtt járhat épp könnyebbséggel is, úgy élet- és munkakörülményi, mint pénzügyi tekintetben. A fizikai újrafeldolgozásokról általánosságban elmondható, hogy fékezik a potenciálisan hasznos anyagok pazarlását, csökkentik a friss nyersanyagok fogyasztását, mérsékelik az energiafelhasználást, az égetésből származó levegőszennyezést és a hulladéklerakat okozta vízszennyezést.

Nemcsak a fa-brikett, hanem a zöldhulladék-brikett vagy a szalma-brikett is (amely gyorsabban ég, kevesebb hőt és több hamut ad le a fa-brikettnél), valamint a vegyes anyagú – faszén-őrleményt, ásványi elemeket, fűrészport, rizsbogyót, földimogyorót, tőzeget, papírt stb. tartalmazó – brikett is tisztább égésű, mint a ma használatos tüzelőanyagok többsége, miközben az utóbbi brikettfajták használati érték és gazdaságosság dolgában sem sorolódnak hátra csak azért, mert a fa-brikett kiválóbb. Szolgáltatásunk elsődleges igénybevevői köre mellett teljesítünk iskolák, más intézmények és magánszemélyek számára is. Ezek a partnereink bőven az önköltség alatt vehetik igénybe a szolgáltatást: összegyűjtött alapanyagaikat (papírhulladék, zöldhulladék) „+1 nap”-programunk keretében kedvezményes áron tudják brikettáltatni, ezzel jelentős megtakarítást érve el ahhoz képest, mint ha piaci áron szereznének be fűtőanyagot.”

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil

(X)

2020-11-222021-03-04

Push és pull – a második lehetséges félreértés

A program marketingről szóló cikksorozatában legutóbb a „toló” és „húzó” marketing-aktivitás dichotómiájának értelmezéséhez fogtunk hozzá. Jeleztük például, hogy a push (másnéven inbound – beérkeztető, betolató) marketing egy sor körülményfeltételtől függően kevésbé minőségi, erőszakos változataiban is sikerre vezethet, míg más tényező-együttállás esetén önhitelrontással is felér. Annál a megállapításnál hagytuk abba, amely szerint a push-aktivitás nem mindig kelt erőszakossági benyomást. A „puha push” különösen eredményes abban a formájában, amikor nem társul mellé eladásra törekvő eleven személy, hanem a vásárlót az áruház csak „belefuttatja” egy polcsor-eleji, feltűnő kihelyezésű termékcsoport néma látványába, amelyhez jól látható akciós árakat is kihelyezett. Máskor egy-egy szellemes, meglepő – akár gerilla-alkalmazású – ötlet által örömet is nyújthat a „megtámadottaknak”.

Nem tettük hozzá: ilyenkor a push akarva-akaratlan pull- (outbound-) mozzanatot is tartalmaz, hiszen még az a célszemély is, aki adott esetben nem válik rögtöni vásárlóvá, megőrzi a jó benyomást a kínálóról – amint fordított esetek is előfordulnak, vagyis akadnak inkább pull-jellegű, de többé-kevésbé félresikerült marketinglépések, amelyek tolakodónak hatnak. Ez az észrevétel átvezet bennünket a témánkat illető második elsimítandó fogalomzavarhoz. Ki kell mondani: a push és a pull gyakorlata közt nincs szakadatlan választófal, sem alkalmanként, sem strategikusan, vagyis abszurdum „fölesküdni” az egyik vagy a másik módozatra. Sőt, inkább hátrányos, ha egy marketing-team a két kommunikációs alapirány közül csakis az egyikre rendezkedik be ahelyett, hogy e tekintetben saját kombinációs képletet alakítson ki. Magukat a kommunikációs csatornákat, eszközöket sem lehet maradéktalanul besorolni aszerint, hogy elsődlegesen push-ra vagy pullra valók, és olykor értelmezés kérdése az, hogy inkább push-, vagy inkább pull-típusú használatra került-e sor éppen. A webböngészőben felugró ablakok (pop-up-ok) sem mindig push-jegyűek (például amikor elindítójuk csak információkat gyűjt e-mail címért cserébe). Nagy átaljában persze elmondható, hogy a személyes és offline értékesítésben nagyobb a push-potencialitás, mint az online marketingnél. Míg utóbbi mezőben folyvást push igyekezetre szorítkozni egyenesen nem ajánlott, addig az offline marketingben még véteknek is állíthatnánk a push kerülését – bár az árnyalás itt sem árt, hiszen ebből a szempontból sem mindegy, mely iparág annak mely szegmentuma termékeiről, vagy mely működéstípusú szolgáltatásról beszélünk, ennek mely működési fázisában. Az is figyelembe veendő, mennyire új változatú a termék, vagy hogy milyen a termék általános idényhelyzete – amint az sem mindegy, mely felületre vannak kiírva némely információk. Például egy telephelyi tábla a megrendelések felhalmozódásáról (az új vállalások időleges szünetéről) színigaznak hat, ám ugyanaz a közlés egy keretes hirdetés részeként már rögtön falsnak érződik.

StartMa

(X)

2020-11-172021-03-04

A SajóBrikett alapterméke a minőségi brikett

A SajóBrikett hulladékmentesítő-újrahasznosító tevékenységének produktuma, a brikett biomasszából tömörített és darabosított, gyúlékony fűtőanyag. Megrendelőink maguk döntenek arról, hogy az előállított brikettet felhasználják-e vagy értékesítik.

A 21. század eddigi két évtizede során a brikett (és jóval kisebb darabformátumú termék-társa, a pellet) használata világszerte jelentős előmenetelt mutatott. Válfajainak alkalmazása ugyanis rendre előnyösebbnek igazolódott az egyéb szilárd bio-energiahordozók alkalmazásánál, és vonzó fűtőfunkciós paramétereket vonultatott fel a fosszilis energiahordozókkal szemben is (szénfélék, földgáz, kőolajszármazékok). A fűtőérték–ár-arány átaljában a brikettféléknél a legjobb a fűtőanyagok mezőnyében. A brikettképzéskor a leggyakoribb darabforma a henger, három és fél cm-es átmérővel, de előfordul, hogy egyes gyártók nyolcszögletűre, vagy tégla alakúra formázzák brikettjüket.

A briketthasználat előnyei a tűzifáéval és a faforgácséval összehasonlítva főleg a brikett anyagsűrűsége által ütköznek ki: egyetlen köbméternyi fa-brikett (akár ugyanennyi pellet) 1000 kilónyi tűzifát sűrít magába, így egy köbméternyi földgáz fűtőértékének már két kilónyi átlagos fa-brikett is megfelel. A tűzifa köbmétere közel sem éri el a megjelölt használati értéket, másrészt két kilónyi fa-brikettnek az ára harmadával-felével kisebb egy köbméter földgáz áránál, és kisebb a megfelelően bővített mennyiségű tűzifáénál is (merthogy a tűzifa eladása haszontalan víztartalom eladását is jelenti). Adott esetben a megfelelő mennyiségű barnaszén beszerzése valamivel még-olcsóbbnak tűnhet, ám figyelembe kell venni, hogy a szén mennyivel több helyet foglal, kezelése (szállítás, adagolás, begyújtás) mennyivel nehezebb és tisztátalanabb, salakmaradéka pedig mennyire tetemes. A brikett csak kevéske hamuval jár.

A brikett esetében – eltérően a pellet esetétől – még a speciális égetőberendezés költségével sem kell számolni, hiszen a brikettet a hagyományos vaskályhák, cserépkályhák, kandallók, kemencék, kazánok, szalamanderek is perfekten elégetik, feltéve, ha kifogástalan állapotúak ezek a berendezések. Lakásbeli – például otthoni főzési-sütési –, és ipari (akár nagyipari) használatra a brikett egyaránt alkalmas.

Ha legklasszikusabb terméküknél, a legstabilabb (egészen kiegyensúlyozott) égésű fa-brikettnél maradnak, hőtartása ritka erős: az izzás ideje 6–10 kilogramm tömegű keményfa-származék esetén akár 10–12 óra is lehet, noha a fa-brikett égésidejét átaljában 2–6 órának szokták jegyezni. Az átlagos tűzifa, ha elég száraz, 12–14 MJ/kg fűtőértékű, a fa-brikett fűtőértéke viszont 18–19 MJ/kg (4000–4500 kalória). Egy 50 m2 alapterületű helyiséget kerámiakályhával fűtve, hat-hét kg fa-brikettel fél napon át 20–23 Celsius fokon lehet tartani. Tekintve a nagy nyomással előállított brikett rendkívül alacsony nedvességtartalmát, nem kell tartani kéménykormozódástól sem. Égés közben a hengerbrikett mérete növekedhet, ezért a tűztér teletömése nem javasolt. A brikett-begyújtás nem bonyodalmas, de nem is csak pillanatok műve: az égésfolyamat negyedóra/félóra alatt áll be biztos módon. A hosszú izzásidőt a levegő optimális fojtása biztosítja.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil

(X)

2020-11-152021-03-04

Push és pull: az egyik lehetséges félreértés

A StartMa program marketinges cikksorozatában már az eddigiek során is kirajzolódott a közvetlenül eladásra törő és az eladásokat távlatosabban érlelő marketing-tevékenység különbsége, de az idevágó push és pull (termék-tolás és termék-húzatás) kifejezéseket mostanáig még nem használtuk. Hosszabb magyarázó kitérő nélkül ugyanis többféle félreérthetőséget is kockáztattunk volna. Most megejtjük ezt a magyarázatot, mert a továbbiakban már nehezen kerülhetnénk el a két említett szó alkalmazását, ha azonban utalni tudunk majd az itt foglaltakra, már sem a push, sem a pull említése nem támaszthat zavart.

Ha egy adat- és képgazdag, nagy áruspektrumot bemutató csempekatalógus készül (árkategóriákkal, azokon belül elkülönülő méretezési, anyagtulajdonsági, szín- és mintázati, illetve fénytörési kategóriákkal) amelyből az épp csempét, padló- és falburkolatot kereső leendő vevők válogathatnak, akkor e kiadvány terjesztése vajon push vagy pull? A termelői stratégia nézetében pull, mert a keresleti oldalra igyekszik hatni, a fogyasztói huzatot erősíteni. De taktikai karakterében is inkább pull, minthogy a kiadvány nem egy bizonyos terméket igyekszik a lehetséges fogyasztó elé tolni, és még csak magát a termékfajtát sem propagálja agresszíven (hiszen aki egy ilyen katalógussal találkozik, mely ugyanakkor épp távol áll az érdeklődésétől, egészen könnyedén kerüli ki vagy hárítja el magától a mégoly nagy gonddal készült összeállítást). A vevői igények, a vevői árukeresés, áruválasztás húzóerejét igyekszik olajozottabb működésűvé tenni, fokozni. Az ilyen katalógusokba sokszor nem is „belebotlik” a vevő, hanem egyenest ő ad megrendelést rájuk, vagy kikéri a vásárlóhelyen rendelkezésre álló ilyen kiadványt. De ha a katalógus kéretlenül postázódik, a pull marketingben a push taktikai karaktermozzanata is jelen van, különösen, ha a címlapkép csábos, például egy mai felújítású antik toscanai ház andalító teraszpadlózatát látjuk, a kép hátterében ciprusok zöldjével.

Az említett lehetséges félreértések egyike, hogy a rámenős értékesítési kommunikációt, az ügylet-siettető nyomásgyakorlást eleve rossz módozatnak (huzamos-rendszeres gyakorlatként hatékonyság-fogyatékosnak), vagy pedig eleve csúnyának ítélnénk (olyan módozatnak, amely talán sikeres, de zaklató színezetű, sokakban hátrányos emléknyomokat hagyó, illetve csalárd stb.), míg a pull-t (úgymint a push kerülését) eleve mindenkor helyeselnénk. Nem: a push marketing korántsem föltétlen alacsonyrendű, sem hatékonysági, sem általánosabb értékelméleti szempontból, noha valóban eléggé feltételes, hogy adott alkalmakkor a „minőségi push” esetét állapíthassuk meg. Ha a push marketing mindenkori lényegére próbálunk rátapintani, kitűnik, hogy az nem maga az erőszakosság, hanem a folyamati fázisok (érdeklődés-felkeltés, figyelem-fokozás, vágykeltés, közvetlen vásárlás-kiváltás) gyors összenyitásának, megtömörítésének igyekezete, speciális kommunikatív eljárási elemek bevetésével. Ez az igyekezet lehet ugyan kellemetlenül, nyomasztóan erőszakos, vagy válhat nevetségesen bosszantóvá is, de más aktorok esetében akár felüdítőnek, elragadónak is mutatkozhat, minden viszolyogtató vonás nélkül.

A következőkben a „toló marketing” és „húzó marketing” fogalmával kapcsolatos további félreértéseket próbáljuk meg tisztázni

StartMa

(X)