A biogáz hasznosítása 2.

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Biogáz telep
Biogáz telep

 

  1. Földgáz minőségű biometán előállítása

Számos technológia létezik, melynek segítségével a biogázban található szén-dioxidot és egyéb olyan gázokat le lehet választani, melyek eltávolítása után a földgáz minőségével egyező ún. biometánt kapunk. A biometán, amennyiben megfelel az MSZ 1638-ban közölt földgáz minőségi paramétereknek, a földgáz hálózatba betáplálható. Magyarországon még nem valósítottak meg biogáz tisztító berendezést és földgáz hálózati betáplálást.

A biogáz Európában

2006-ban az Európai Unióban 62.200 GWh energiát állítottak elő biogázból. Ebbe az energiamennyiségbe beletartozik a depóniagáz (a depóniagáz a hulladéklerakókon képződő gáz. Magyarországon 14 helyen összesen 13-15 millió m3 hulladékból folyik depóniagáz kinyerés, ennek mennyisége évente elérheti a 100-120 millió m3-t. Energiatartalma 1,8-2 PJ. Ennek az értéknek csak töredékét hasznosítják, 0,3 MW beépített kapacitással mintegy 2 GWh elektromos és 12 TWh hőenergiát állítanak elő), szennyvíztelepi biogáz és az egyéb szerves anyagokból előállított biogáz is (többnyire mezőgazdasági biogáz üzemek). Németország és Nagy-Britannia közel 36% és majd 32%-os részaránnyal a legnagyobb biogáz termelő országok közé tartoznak. A többi tagországban lényegesen kevesebb biogázt termelnek és hasznosítanak. Nagy-Britanniában a depóniagáz a meghatározó (90%), míg Németországban az egyéb biogáz termelés (főleg mezőgazdasági alapanyagokat hasznosító üzemek) közel 50%-os aránnyal a meghatározó. Nagy-Britannia 1000 lakosra jutó átlagos energiatermelése biogáz alapon 28,1 Toe, míg Magyarországé 1 Toe. (Az olajegyenérték vagy kőolaj-egyenérték az energia mértékegysége, amely az adott mennyiségű energia előállításához elégetendő nyersolaj tömegét adja meg. Az energetikában használatos, rövidítése az angol tonne of oil equivalent (vagyis tonna kőolaj egyenérték nyomán) toe.)

A lebontási maradék hasznosítása

A fermentáció után visszamaradt anyag sokkal jobban alkalmazható talaj szerves anyag utánpótlás biztosítására, mint az istállótrágya, mert:

-az anaerob kezelés során az értékes nitrogén tartalom megőrződik,

-az elfolyó anyag savassága csökken, a pH értéke 7-ről 8-ra emelkedik,

-istállótrágya esetében a C/N arány 30-50%-kal csökken, tehát a keletkező termék alkalmas közvetlen mezőgazdasági alkalmazásra,

-a folyamatban a foszfor és kálium tartalom a növények számára könnyen felvehető állapotba kerül,

-a gyommagvak csírázóképessége mezofil folyamatban csökken, termofil folyamatban gyakorlatilag megszűnik,

-a termék sokkal kevesebb kellemetlen szaganyagot tartalmaz és könnyen vízteleníthető.

Biogáz üzem Brémában
Biogáz üzem Brémában (Bremen, Németország)

A fermentáció eredményeként a hulladék elhelyezéssel járó közegészségügyi problémák csökkennek, mert:

-az anaerob fermentáció során az emberre veszélyes betegséget okozó baktériumok jelentős része elpusztul (termofil folyamatban teljes fertőtlenítés következik be),

-a termék térfogata számottevően csökken, tehát könnyebben és biztonságosabban tárolható,

-a környezetet szennyező anyagok koncentrációja csökken az anaerob fermentáció után.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház
A biogáz hasznosítása
A megújuló energiaforrások előnyei
Alternatív energiaforrások Magyarországon

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A marketingtervezésről általánosságban

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program marketinges tárgyú cikksorozata befejezéseként egy olyan téma-blokkot illesztünk az eddigi írások vonulatához, amely a vállalati marketingtervezés összetevőiről, arányairól és munkamenetéről ad taglalt, szisztematikus képet. Ehhez érdemes néhány általánosabb megállapítást előrebocsátanunk a bemutatandó tervezőtevékenységet illetően.

              Ha középvállalati „lépték” szerint mutatjuk be az idevágó feladatokat, ez nem akadálya annak, hogy a kisvállalkozások, sőt, a mikrovállalkozások hasonló teendőire nézvést is eligazítást nyújtson a szöveg: csak módosítani, szűkíteni kell egyes fogalmakon, illetve elhagyni egyes passzusokat. Fordítva már nem egészen így áll a helyzet; a kisvállalkozási marketingtervezés leírásából pusztán törlésekkel és szócserékkel nem juthatunk el a leírás közép- vagy nagyvállalati megfelelőjéhez. Ezért a későbbiekben a középvállalati tervezési mintát fogjuk felvázolni.

             Ma már a tudatos, szisztematikus tervezésen alapuló marketing-alkalmazás nem mellőzhető a versenycélok akár csak megközelítése dolgában sem. A vevők, ügyfelek megszerzéséért és megtartásáért folytatott versenyben nem lehet sikert elérni, ha a vállalat nem tudja rugalmasan felismerni a piaci környezet változásait, és nem képes marketingeszközeit ezek szerint célzottan finomhangolni, ehhez pedig a rendezett, állandóan frissíthető tervezési eljárások adják meg a megfelelő munkálati keretet.

                Logikus lépések folyamatában kell meghatározni a vállalat marketingcéljait, és a megvalósításukhoz vezető teendők körét, sorrendiségét, arra törekedve, hogy a meghatározódó célok minél inkább mérhető-ellenőrizhető alakot öltsenek. A marketingtervezés nem juthat egyről a kettőre, ha a tervezési folyamat kialakulásának korai fázisai, dinamizálódása nem előz meg minden más döntést, ezért kell még a marketingcélok megállapítása előtt – pedig ezzel soká nem várhatunk – inspirációs környezetet teremteni a gondolkodáshoz. Ezt a megalapozást a sokrétű vállalati helyzetelemzés jelenti.  Ennek nyomán jöhet létre a marketingterv, amelynek végrehajtási ellenőrzése is a marketingtervezés örökfolyamatának része, hiszen egy már adott marketingterv, akár félsikerűnek, korrigálandónak bizonyul, akár kielégítően megvalósul, így is, úgy is folytatást tesz esedékessé, az új helyzethez igazított újabb marketingtervet.

              Az imént jelzett fázisok tartalmának illeszkednie kell a vállalati stratégiába. A vállalat stratégiai tervezete és üzleti terve (vagy üzletági tervei) összehangolt, összeépülő projektumok, de egymással sem azonosak, a marketingterv pedig nekik alárendelt, alsóbb szintet képez. Mindhárom terven ugyanaz az öt szempont vonul végig:  1. alapkontúrt adni a tervtartalomnak, meghatározni a terv tárgyát, a terv-fókuszt; 2.  a célokat pontosítani, mérhetőségüket tematizálni, ellenőrzésük  módját előírni; 3.  célok szerinti erőforrás-elosztás (emberi és tárgyi);  4. versenyelőnyök és forrásaik azonosítása,  veszélyeztetettségeik számbavétele; 5. szinergiaforrások azonosítása – ilyen forrás a különböző szintű tervek (vállalati misszió és marketingfilozófia) harmonizációja is, illetve a piacorientációs tényezők közti viszony javítása (felsővezető, részlegek stb.).

             A marketingtervek két fő típusa: az új termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó  és a már piacon lévő termékekre vonatkozó éves marketingterv.

 

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa
A marketing-kommunikációs politika alapjai – a tervezési körültekintés

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Világjárvány és a társadalmi kohézió

More Pékség
Összefoglaló:
Az emberi jogok tiszteletben tartásának, a társadalmi kohéziónak irányítania kell a béke kultúrájának megteremtésére irányuló globális erőfeszítéseket. És még mi mindent tehetünk? Cikkünkben összegyűjtöttük az alapvető fontosságú értékeket, melyek a pandémia alatt még több figyelmet érdemelnek.

 

Az emberi jogok tiszteletben tartásának, a társadalmi kohéziónak irányítania kell a béke kultúrájának megteremtésére irányuló globális erőfeszítéseket.

A COVID-19 járvány, mindannyian tudjuk, olyan kihívás, amilyennel még nem találkoztunk. Ez mindenekelőtt emberi válság, amely életünk minden területét érinti, megsemmisíti a megélhetést és gyengíti a békés társadalmak alapjait.

A világjárvány gazdasági bukása súlyosan terheli a legkiszolgáltatottabb államokat, különösen azokat, amelyek konfliktusokat vagy humanitárius válságokat szenvednek. Amint a pusztítás növekszik és terjed, azzal fenyeget, hogy még a legfejlettebb országokban is megsemmisíti az állami intézmények iránti bizalmat és a demokratikus folyamatokat.

A COVID-19 nemcsak egészségünket, hanem gazdaságainkat és társadalmainkat, valamint jövőnket érintő kockázatokkal szolgál és ígér. A csatában sújtott városoktól kezdve a nemzetközi intézményekig aláássa a béke kultúrájának kiépítésére irányuló erőfeszítéseket helyi, nemzeti és globális szinten. Az Egyesült Nemzetek megalakulása óta nem találkoztunk ilyen összetett és többdimenziós fenyegetéssel a globális béke és biztonság szempontjából. E súlyos veszély ellenére minden eddiginél fontosabb a béke kultúrájáért tevékenykedni, amely a globális együttműködés és cselekvés alapja. Ez messze túlmutat a konfliktus megelőzésen, a közvetítésen és a rendezésen, melyek ugyanolyan létfontosságúak, mint az erőfeszítések. A béke kultúrájának az emberi jogokra kell összpontosítania, és fel kell függesztenie a nemen, etnikai származáson, valláson, fogyatékosságon vagy szexuális irányultságon alapuló igazságtalanságot és megkülönböztetést. Meg kell küzdenünk a mélyen gyökerező egyenlőtlenségeket, amelyek a mindenki méltósága és lehetőségei ellen hatnak.

A világjárvány során és azon túl is be kell ruháznunk a társadalmi kohézióba, felismerve, hogy a sokféleség gazdagság, nem pedig fenyegetés. Minden közösségnek éreznie kell identitásának tiszteletben tartását, miközben teljes szerepet játszik a társadalom egészében.

Szükségünk van a szociális védelem új generációjára, beleértve a legkiszolgáltatottabbakat is, az általános egészségügyi ellátás és az egyetemes alapjövedelem lehetősége alapján, a szegénység felszámolásának központi célkitűzésünknek megfelelően.

El kell érni a minőségi oktatáshoz való egyetemes hozzáférést, amely az előrelépés egyik legnagyobb elősegítője, és döntő fontosságú az új generációk számára a közös történelem megértésében. És együtt kell működnünk bolygónkkal, nem pedig azzal szemben, felismerve annak határait és saját felelősségünket egymás és a jövő generációk iránt.

A békére való törekvés állandó folyamat, amely a mindennapi döntéseinken alapszanak. A béke kultúrájának megteremtése életmód, egyének, közösségek és országok számára. Elősegítjük a béke kultúráját azáltal, hogy megértjük a különböző kultúrákat és megvédjük értékes örökségünket. A művészet és a kultúra lehetővé teszi számunkra, hogy alapvető igazságokat fejtsünk ki és osszunk meg közös emberségünkről.

A béke egészséges kultúrája teret teremt a civil társadalom és a média számára, hogy teljes mértékben el tudják játszani. Alapvető fontosságúak az emberek és kormányaik közötti párbeszéd és elszámoltathatóság szempontjából. Gondoskodnunk kell arról, hogy a digitális kommunikáció hozzájáruljon a békéhez, és ne használjanak vissza a gyűlölet és a szélsőségesség terjesztésére. A béke kultúrájának megteremtése pedig a párbeszéd támogatását jelenti a másokkal. A tiszteletnek, az empátiának, az emberi jogok és a méltóság védelmének kell lennie a vezetőnknek, még a legnehezebb körülmények között is.

Amint reagálunk a világjárványra és erőteljes gazdasági fellendülésért dolgozunk, arra kérem mindenkit, hogy kétszerezze meg elkötelezettségét a béke kultúrájának mindennapos valósággá tételében.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

A biogáz hasznosítása

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Biogáztermelés alapanyagai

  • Állati trágyák (marhatrágya, sertéstrágya, baromfi trágya, marha hígtrágya, sertés hígtrágya)
  • Szántóföldi növények (silókukorica, kalászos teljes növény, cukorrépa, répalevél, fűszenázs)
  • Élelmiszeripari melléktermék (melasz, szőlőtörköly, gyümölcstörköly, sörtörköly, gabona szeszmoslék)
  • Kommunális hulladék (konyhai élelmiszer-hulladék, szennyvíziszap, zöldkaszálék)

A biogáz felhasználásának lehetőségei

Magas energiatartalma miatt (kb. 50 – 60% metán) energiatermelésre lehet hasznosítani. A biogáz energiatartalmát a metántartalomból lehet következtetni: 1  metán 9,94 kWh energiát tartalmaz. 60%-os metántartalom esetén 1  biogáz 0,6 l tüzelőolaj energiájával egyenértékű. Lehetséges felhasználási módok:

  1. melegvíz előállítása biogáz üzemű kazánban;
  2. kapcsolt villamos- és hőenergia termelés (kogeneráció), hűtőközeg előállítása esetén trigeneráció;
  3. földgáz minőségű biometán előállítása.

    Biogáz telep
    Biogáz telep
  1. Melegvíz előállítása biogáz kazánban

A biogáz legegyszerűbb és legolcsóbb hasznosítási módja biogáz égetésére alkalmas kazánban melegvíz előállítás. A fejlődő országokban ez az egyik legelterjedtebb hasznosítási mód. A biogáz üzemű kazánokat el lehet látni olyan égőfejekkel is, melyek alkalmasak egyéb folyékony vagy légnemű energiahordozók elégetésére (fűtőolaj, földgáz, PB gáz). Ehhez az egyszerű hasznosítási módhoz nagyban hasonlít a fejlődő országok energiaellátását célzó programok eredményeképpen létrejött egyszerű felépítésű biogáz üzemű tűzhelyek és lámpák használata. A vezetékes villamos rendszerektől elzárt területeken a biogáz üzemű lámpa lehetőséget biztosít olcsó fényforrás használatára.

  1. Kapcsolt villamos- és hőenergia termelés

A biogáz üzemű generátorblokk, melynek felépítése azonos a földgáz üzemű kogenerációs berendezésekkel, a gázmotor nagyságától függően a biogáz energiatartalmának 25-42%-át képes villamos energiává alakítani, míg termikus hatásfoka 40%-körül alakul. A kis teljesítményű motorok elektromos hatásfoka alacsonyabb. A kogenerációs berendezések összhatásfoka (elektromos és termikus) 75% fölött van. A biogáz használata áramtermelésre azért is előnyös lehet, mert földgázt válthat ki, csökkentve ezzel a külső szállítóktól való függést. (A kogeneráció jelentése: hő- és villamos energia kombinált gyártása. Míg a hagyományos erőműveknél a villamosenergia gyártása közben létrejött hőenergiát a környezetbe engedik ki, addig a kogenerációs egységeknél fűtésre használják fel, ezzel megtakarítva a fűtőanyagot, illetve a költségek jelentős részét, melyet egyébként a fűtőanyag megvásárlására kellene fordítani.)

Lényegesen magasabb összhatásfok érhető el biometán üzemű törpe aggregát és bojler összeépítésével (a víz melegítése és a motorblokk hűtése azonos folyamatok), amely használati melegvíz mellett elektromos áramot is termel (az esetleg felesleges áram tárolása rövidtávon akkumulátorral, hosszú távon vízbontással, H2 és O2 gázok tárolásával a legelőnyösebb). Bár az elektromos hatásfok alacsony, a termikus hatásfok magas; az egyedüli veszteségforrás a kipufogógázzal távozó hő, az összhatásfok 90% feletti. Ez a megoldás semmiféle hálózatot nem igényel (sem villamos-hálózatot, sem táv hő-hálózatot), ezért osztott/családi termelés céljára (az élelmiszer-önellátáson kívül energia-önellátásra is) előnyös.

Biogáz üzem Brémában
Biogáz üzem Brémában (Bremen, Németország)

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház
A megújuló energiaforrások előnyei
Alternatív energiaforrások Magyarországon

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A szociális marketing

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatának elején „a marketing fogalmi kiterjesztése” címszó alatt röviden kitértünk a politikai marketingre is, amellyel sorozatunkban bővebben, külön tematikus írásokban nem foglalkozunk. Mégis érdemesnek látjuk a „fogalmi kiterjesztés” szerinti (vagyis a nem, vagy vitathatóan gazdasági jellegű) marketing-ágak egyikét kiemelni, és külön cikkben foglalkozni vele, ez pedig nem a személyes, mondjuk úgy, karrier-marketing lesz, hanem a szociális marketing.

            Amikor különböző kereskedelmi marketing-technikák alkalmazása nem gazdasági tevékenység profitcéljaira irányul, hanem társadalmi eszmék, illetve egyes, már kialakulóban lévő, vagy kezdeményezett szokásgyakorlatok elfogadhatóságát, vonzerejét kívánja növelni, célközönségének önkéntes magatartásformáit közösségbarát irányban befolyásolni, ilyenkor   beszélhetünk szociális marketingről. Ennek esetében végső soron egy-egy adott kistérség vagy épp nagytérség életminőségének javítása a cél, hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javításáért, környezeti ártalmak enyhítéséért, leküzdéséért, az egészséges és biztonságos életmódért stb. tett lépéseken át.

            Nem ritkaság, hogy profitorientált vállalatok is társítják tevékenységeiket szociális marketing típusú aktivitással, társadalmi célú hirdetések futtatásával,  rendezvények szervezésével, finanszírozásával. Egy-egy profitorientált vállalat  önképébe nagy mértékben is beépülhet a társadalmi orientáció, amelynek így nemcsak a külső kép kozmetikázása, a szimpátiaerősítés végett igyekszik a cég  jelét adni, hanem egyenes tájékoztató és mintaadó intencióval, akár együttműködésben is egyes szakosodott szociális marketing vállalkozásokkal,   intézményekkel, tőle függetlenül létrejött jótékonysági alapítványokkal.

             A szociális marketingről közelebbi képet csak meghatározott példák alapján alkothatunk; vegyük most a teleházak példáját. A teleházak olyan  szolgáltató-központok, amelyeket hátrányos helyzetű települések, településcsoportok számára létesítenek, korszerű multimédia-eszközökkel felszerelve, és amelyek az úgynevezett digitális szakadék (egyfajta társadalmi szakadék) mélyülése ellenében funkcionálnak. Elérhetővé teszik azokat a máshol szokásos digitális közjavakat, amelyek az adott környékben lakók számára amúgy nem volnának elérhetők. Így a helybélieknek nem kell kiesniük az ország és a világ információs hálózatából. Az idősebbek is érintettek, a helyi fiatal generáció pedig kifejezetten járatossá válhat a digitális kommunikáció területén – ehhez azonban a teleház vezetőjének és munkatársainak hatékony népszerűsítő-forgalomszélesítő koncepciót kell kialakítaniuk és érvényesíteniük.  Át kell gondolniuk a termék-értékesítés kérdéseit is (mobiltelefon-feltöltés, CD-k, tematikus telefonkönyvek stb.), a nagyobb kihívást azonban az immateriális szolgáltatások ügye jelenti. Elengedhetetlen a vidéki fogyasztói magatartás megértése: azoknak a fő csoportoknak a számbavétele és  jellemzése, amelyek a fogyasztói döntéseket befolyásolják (barátok, család, környékbeli véleményformáló személyek, ideálok-példaképek), illetve a célközönség tagozódásáé. Az adott ügyfél-igények tanulmányozása kétszeresen fontos, hisz azok az igénybővülési lehetőségekre is utalnak.    A környékbeli versenyhelyzet vizsgálata során pedig kiderülhet, hogy milyen nem-profilikus (egészségügyi, oktatási, postai, büfé- stb.) szolgáltatásoknak érdemes helyt adni a teleházban úgy, hogy a profilszerű látogatottság növelésének szándékával a szolgáltatásbővítés konvergenciában legyen.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Foglalkoztatás

More Pékség
Összefoglalás:
A hátrányos helyzetűek és a hátrányos helyzetű településen élők foglalkoztatásának nehézségei és megoldásának lehetőségeit járjuk körbe cikkünkben.

A foglalkoztatás eredendően relatív és szubjektív társadalmi értékének minősítésétét szélesebb körű vizsgálatnak kell alávetni. Azokról a feltételekről, amelyek mellett a társadalmi érték megfelelő és tartós felfogása ápolható az adott foglalkoztatási körülmények között, olyan módon, amely alkalmazkodó és rugalmas a gyakran foglalkoztatottak számára. Ezek a feltételek bonyolultan kapcsolódnak a társadalmakon belüli újraelosztási folyamatokhoz. A közpolitika létfontosságú szerepe a fokozatos újraelosztási intézményi mechanizmusok megerősítése, amely a foglalkoztatás társadalmi értékei, valamint az emberi és a gazdasági fejlődés közötti rugalmasság és pozitív szinergiák kialakításának eszköze.

A munkanélküliség magas szintje jellemző a rendkívül nagy szegénységű városrészekre, elsősorban a falusi környezetben. Számos kihívás áll a munkahelyteremtés útjában ezeken a területeken. Ide tartoznak a potenciális munkavállalók alacsony készségei, a nem megfelelő és romló infrastruktúra, a foglalkoztatásban történő faji megkülönböztetés, a bűnözés és egyéb bajok. Ezeknek a kérdéseknek a sikeres kezelése továbbra is kihívást jelent a politika számára.

Néhány elmélet a hátrányos helyzetű kisebbségek alacsonyabb foglalkoztatási rátájáról a városi környéken azt találja, hogy ez részben annak köszönhető, hogy ezeken a területeken egy munkavállalóra jutó alacsonyabb munkahely áll rendelkezésre. A munkahelyek és a belvárosi dolgozók közötti térbeli eltérés az ipari szerkezet változásával jöhetett létre, amikor a munkahelyek elhagyják ezeket a környékeket. A munkavállalók és a munkahelyek közötti eltérés továbbra is fennáll, ha a bentlakásos szegregáció, amely legalább részben a lakáspiaci diszkriminációnak tudható be, megnehezíti a lakosok számára, hogy közelebb kerüljenek a bőségesebb munkahelyekkel rendelkező területekhez. Nem megfelelő szállítás és a város magjainak magas ingázási költségei a nagyobb foglalkoztatási lehetőségekkel rendelkező területek felé, a szomszédságon kívüli munkalehetőségekre vonatkozó információk hiánya és a faji megkülönböztetés a felvétel során szintén hozzájárulhatnak a rendkívül szegény környéken lakók alacsonyabb foglalkoztatásához. A kevesebb munkahely, az alacsony bérek és a magas ingázási költségek együttvéve kevésbé vonzó lehetőséget jelent a munkavégzés számára, különösen azok számára a kevésbé képzettek számára, akik számára az ingázási költségek a jövedelem nagyobb részét teszik ki. Van azonban néhány bizonyíték arra, hogy nem csak a munkahelyek elosztása a területek között fontos, hanem az is, hogy a faj milyen mértékben játszik szerepet a foglalkoztatásban. A munkahely kezelése ezeken a területeken nem elegendő a probléma kezelésére, amennyiben a foglalkoztatásban történő faji megkülönböztetés szerepet játszik a rendkívül szegény környéken lakók magasabb munkanélküliségében, vagy ha a munkaerő-piaci hálózatok, amelyek segítik a potenciális munkavállalókat a nyitott pozíciók megtalálásában, faji szempontból el vannak különítve. Feltéve, ha ez a helyzet, akkor a szegénység csökkentésére szánt ösztönzők felvétele a munkahelyteremtés ösztönzésével a célzott területeken ösztönözni fogja a helyi lakosok alkalmazását.

Az ország számos területén nagy a szegénység koncentrációja, alacsony a foglalkoztatottság. A meglévő politikák, amelyek célja a munkahelyek növelése ezeken a területeken a foglalkoztatás és a beruházások ösztönzése révén, nem eredményezték a munkahelyteremtés jelentős növekedését és a legkevésbé hátrányos helyzetű emberek jövedelmének növelését. Az egyik politikai alternatíva javaslata, új munkahelyek támogatása lenne a helyi nonprofit szervezetek révén. Ezek a szervezetek a szegénységi küszöb alatti családok lakóit alkalmaznák a hátrányos helyzetű területek újjáélesztése és javítása érdekében. Egy kezdeti időszak után, amikor a munkavállalók készségeket és tapasztalatokat fejleszthetnek, a program elősegítené, és részben támogatná a magánszektorbeli munkahelyekre való átállást. A cél az lenne, hogy erős ösztönzőket teremtsen az azonnali munkahelyteremtéshez, és ösztönözze a munkavállalók átmenetét a jobban fizetett magánszektorbeli munkahelyekre, ugyanakkor javítsa az életminőséget a megcélzott területeken, ami elősegítheti a magánszektorbeli munkahelyek növekedését.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

A vírusmarketing

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatának még az első felében – a direkt és indirekt reklámok különbségeiről szóló írásban – ejtettünk szót a gerillamarketingről, vagyis az alacsony költségű, nem-konvencionális promóciós eszközök, -technikák, -stratégiák együtteséről. A gerillamarketing online ágáról akkor nem írtunk; ezen az ágon a legelterjedtebb fajtájú gerilla-termékreklámozás a vírusmarketing (angolul viral marketing). Nyugtalanító elnevezését nem onnan nyerte, hogy összekapcsolódott volna bioszferikus járványokkal, vagy köze volna a rosszindulatú programkódokhoz (számítógépes vírusokhoz), hanem azon jellemzője felől, hogy rövid üzeneteinek terjedése a „szájról szájra”-reklámhoz hasonlóan, vagyis a vírusterjedésre emlékeztető módon történik.

               A „vírus marketer”, azaz a „víruskampány” elindítója, kezdeményezője mintegy útrabocsát a neten egy különös fotót, montázst, hangfájlt, gifet vagy kreatívan megszerkesztett videoklipet, amely a belé implikált reklámtól független önértéket hordoz. Ez az önérték olyan impulzivitás, amely a megcélzott net-használókat megosztásra ösztönzi. A tartalom bájossága, fokozott humorossága, vagy épp groteszk volta, elképesztő, megdöbbentő, megrázó, akár szokatlan módon viszolyogtató hatása mind szóbajön, ha áttekintőlegesen beszélünk a sikeres „víruskampányok” példatáráról. Átütő videókoncepció nélkül a klippel indított kampány lefullad, de a célnak   megfelelhet a videóbeli bennfentes vagy annak látszó érdekes információk általi figyelemkeltés is. Előnye az ilyen klipeknek, hogy nem tartoznak a spam (levélszemét) kategóriába.

              A „vírus marketer” csak indító személy, a későbbi folyamatoknak már nem gondnoka: az elindult üzenet és a fogyasztók magukra maradnak egymással. Az indító szempontjából az üzenet önálló életre kel, „önmagát terjeszti” azáltal, hogy megosztási kedvet vált ki maga iránt. Nem a kiválasztott mediális csatornák tolják tovább – ellentételezés fejében – a kampányt, hanem a használók, az üzenet-befogadók. Az eredetileg nem csomópontra küldött üzenet is előbb-utóbb elér egy, esetleg több csomópontot, olyan online platformot, ahol az üzenetterjedés megugrik (videómegosztó oldalak, közösségi oldalak, népszerű blogok, vlogok, chatszobák, fórumok).  Az üzenetterjedés azonban – hogy hányan látják először x nap alatt a klipet –  nem azonos a megosztási szaporulattal: egy elért csomópont már nem vagy alig továbbítja más csomópontra az üzenetet, és lehet, hogy ott is ismerik már azt, így bezárul a kör.

              Nagy cégek is élnek a vírusmarketing eszközével, leplezett módon.  Például sokat költenek egy bizarr üzenetfilmre, amelyet a tömegkommunikációban nem szerepeltetnek (esetleg a szabályozás miatt nem is tehetnék), hanem úgy tesznek, mintha azt tőlük függetlenül készítették volna valakik. Hasonló alakoskodás ez, mint amikor fotóalbumokat, vagy más könyveket látszólag független blogok dicsérnek-kritizálnak, a kiadó megbízásából.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Társadalmi kohézió

More Pékség
Összefoglalás:
Mi is az a jólét? Miként közelítsük meg és, hogyan definiálhatjuk? Az emberek közösségében van az erő. Cikkünkben megismerheti a társadalmi kohézió fontosságát a hátrányos helyzetűek számára.

Egy ország jólétének és társadalmi kohéziójának szintje hosszú időn keresztül nagyrészt stabil. A jólét két kulcsfontosságú tényezője, az egyenlőség és az oktatás. Ez a cikk áttekinti ezeket a kapcsolatokat, majd annak megvitatására tér át, hogy az oktatás korai szintje hogyan befolyásolja a korabeli jólétet. Megállapítja, hogy az oktatás a társadalmi kohézió szempontjából fontos, és hogy az oktatás történelmi szintjei többnyire fontosabbak, mint a kortárs beiskolázások. A bizonyítékok nagyrészt nyugatról származnak az adatok rendelkezésre állása miatt, de más régiókban is támogatják ezt az állítást. Bizonyítékok vannak arra is, hogy az országok felzárkózhatnak. A változás azonban nem könnyű, tekintettel az egyenlőtlenség „ragadósságára” és az 1870-es és 2010-es átlagos iskolai évek közötti magas összefüggésre. Nehéz a szegény és képzetlen állampolgárok számára megszervezni, és biztosítani a forrásokat. Számos ország nem rendelkezik elegendő gazdasági vagy egyéb erőforrással vagy politikai támogatással ahhoz, hogy lehetőséget teremtsen az emberi tőke eloszlásának megváltoztatására.

Az emberi jólét és az életminőség felmérésére sokféle megközelítés létezett. Különbségektől függetlenül az elmúlt évtizedekben általános konszenzus született az igényről, mely a hagyományos jövedelemorientált jólét mérséklése az „emberi fejlődéssel, (vagyis a „képességek megközelítése”) kétségtelenül az egyik legfontosabb kezdeményezője ennek a szemléletnek. A képesség megközelítés, a társadalmi tényezők fontossága és a társadalmi kontextus kevésbé kaptak lehetőséget, központi szerepet. Az itt bemutatott elemzés középpontjában áll az a társadalmi kérdés, melyek meghatározó tényezők és fontos szerepük van a jólétben. Különösképpen foglalkozunk a társadalmi kohézió fontosságának elméletével és értékelésével, amelyet társadalmi minőségként említünk az emberi képességek elemzésében.

A társadalmi kohézió egy olyan fogalom, amelynek jelentősége folyamatosan növekszik az akadémiai tudományágak, valamint a nemzeti és nemzetközi politikai napirenden. Azonban a problematika abban rejlik, hogy nemcsak a társadalmi kohézió jó közérzetre gyakorolt ​​hatását fogalmazzák meg, hanem ésszerű intézkedések javaslatában is a kohézió értékelésére. Feltéve, hogy a társadalmi kohéziót konceptualizáljuk, mint társadalmi minőség, akkor ezt a minőséget csak az adott társadalom tagjai értékelhetik és ítélhetik meg. Az elmúlt években a tudósok javaslatot tettek az észlelésen alapuló (azaz szubjektív) többdimenziós indexek használatára, a kohézió mérésére. Továbbá a társadalmi kohézióról egy koncepcionális áttekintést mutatnak be, amely lehetővé teszi a „konszenzus” kialakulását a fajták között. Fontos a polgári identitás, az állampolgárság kialakulásának fejlődési folyamata, mint identitási dimenzió a társadalmi kohézió nemzeti szintű előmozdításában. Emellett azt javasolják, hogy az általánosított, azaz a társadalmi bizalom és a méltányosság felfogása kulcsfontosságú összetevő, amely a társadalomról feltételezi, hogy makroszintű kohézió. Továbbá a társadalmi kohéziónak belső és instrumentális szerepe van a térség terjeszkedésében, az emberi képességeknek. A társadalmi kohézió nem csak a rendelkezésre álló szabadságok nagyobb skáláját teszi lehetővé. Az egyén számára lehetővé teszi a különböző háttérrel rendelkező egyének egyesülését is nagyobb hatékonysággal a közös célok elérésében. Ebben az értelemben a társadalmi kohézió nemcsak lehetőségszerkezet az egyének számára a jólét elérésében, lehetővé teszi az erősítést is úgynevezett csoportfüggő vagy társadalmi képességekre, amelyeket az egyének önmagukban nem lennének képesek elérni.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

A zöldmarketing

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program cikksorozatának legutóbbi néhány írásában a geografikus, a lokális és a települési marketing kölcsönös érintkezéseivel, és egymástól való  elkülönböződésével foglalkoztunk. Mivel a bemutatott különállásokra ezeknek a rokon szakágaknak a puszta elnevezése nem utal határozottan, így laikus összetévesztésük, vagy fogalmi összemosásuk is elő-előfordul.  Hasonlóképpen a zöldmarketing kifejezés sem beszél önmagáért.

                 A „termékmarketing” esetében az hangsúlyozódik, hogy mit (produktumokat) marketingelnek. Más  tevékenységi ágak nevében viszont nem ilyen a jelző és a jelzett szó logikai viszonya, hiszen például  a „mobilmarketing” szó nem a jelzőbe foglalt eszköz  értékesítéséhez kapcsolódó szorgalmazásokat jelenti, hanem a  mobilhálózati úton, mobil-elektronikai, mobiltechnikai alapon történő marketingelést.   A „zöldmarketing” esetében pedig akár az egyiket, akár a másikat tippeljük az imént exponált logikai viszonyok közül, az nem fog megértésre vezetni. Nem állítható ugyanis, hogy a zöldmarketing – avagy ökomarketing –    középpontjában általában zöldprogramok forszírozása, útjuk egyengetése állna, vagy hogy az ökomarketingben zöldprogramok országos vagy nemzetközi kapcsolatain át intéződne a marketingtevékenység.

                A zöldmarketing formái változatosak, de egyelőre a leggyakrabban olyan formában találkozunk vele, hogy a termékmarketing nem mulasztja el zöld kiegészítőelemek beépítését. Például nem lehetetlen, hogy egy gyártócég, amely nem helyez különösebb súlyt termékei természetbarát módosításaira, azok környezetkímélő csomagolására stb., főtevékenysége mellett feltűnő módon támogat valamely zöldmozgalmi ügyet, e szponzorációval többlet-szimpátiát kelt maga iránt, amely pedig némi piaci előnyhöz juttatja.  Ez is zöldmarketing-eredmény. Ám ha a cég valóban sokat tesz – a gyártási folyamat tekintetében is – zöld szempontok érvényesítéséért, akkor ennek marketinges kiemelését megintcsak zöldmarketingnek mondjuk. Menjünk egy lépéssel tovább: kimondottan környezetvédő funkciójú termékek gyártásához (például: folyadékgyűjtő biztonsági kármentő tálca) nyilván eleve olyan marketing fog kapcsolódni, amely környezettudatossági elveket medializál.   Mondhatnánk, ilyen a legigazibb ökomarketing, de azt nem mondhatjuk, hogy egyben a legjellemzőbb a kategóriában.

               Napjainkra már itthon is úgy alakult a fogyasztói szemlélet, hogy tíz vásárlóból nyolc szívesen fogadja azt a termékverziót, amely pozitív ökologikus vonásokat hordoz, sőt, hajlandó valamivel többet fizetni a termékért, ha az környezetbarát összetevőkkel produkálódott. Ez a körülmény magukat a gyártókat is további döntéshozatali meggondolásokra készteti. Hiszen a „zöld vonások” lehetnek szinte csupán szimbolikusak, de lehetnek igen komolyan érdemiek is, utóbbi eset viszont plusz figyelmi és munkaerőráfordításokat, új beruházásokat igényel, legalábbis eleinte. Márpedig  kérdéses, hogy mekkora azoknak a vásárlóknak az aránya, akik akár jóval többet is fizetnének, ha biztosak lehetnének a márka- és termékválasztás valós ökologikus (térség- illetve bolygókímélő) értékében, illetve akik választásaik dolgában hajlandóak a rendszeres-következetes ökologikus aktivitásra.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

A falusi élet előnyei

More Pékség
Összefoglaló:
A városi élet nyüzsgő, rohanó, zsúfolt világával szemben a falusi élet lelassult, tiszta, egészséges és könnyed. Jöjjön velünk egy utazásra, mely elvarázsolja egy csodás vidékre.

 

A vidéki élet mellett szól az utazás. Bár sok olyan közlekedési eszköz létezik, amely csökkenti a testmozgást a városokban, a falvakban az élet nagyon „fizikai” lehet. A falusi élet minden tevékenységéhez szükség van testmozgásra, például a földdel való munkára, a földbe vetésre, a télre fa aprítására és összegyűjtésére, a régi ösvényen való sétára vagy a közeli boltba járásra. Azt mondják, hogy minimum napi harminc perc aktív séta szükséges az egészség megőrzéséhez, ezzel szemben a falusi élet több lehetőséget kínál, mint egy harminc perces aktív séta. Amennyiben a sétát este, sötétedés után teszi, varázslatos látnivalókkal gazdagodhat vidéken.  Az ipari szennyezés miatt a városi éjszakákon csak a különféle házak, a közlekedési lámpák, a járműlámpák és az utcai lámpák szikrázó fényei láthatók, a csillagok és a hold azonban nem. A falu területén azonban tiszta és gyönyörű éjszakai égboltot ölelhet fel, csillagok ezrei csillognak. Egy holdfényes éjszakában messze lát a ház tetejéről és minden tisztán látható.

Feltéve, hogy ha egy városban él, mielőtt kimegy az utcára, ellenőriznie kell, hogy divatos-e a ruhája vagy sem, mivel mások kinevethetik öltözéke miatt. Általános beszélgetési témák lehetnek a részvények, pletykák, hollywoodi filmek vagy sztárok, autók, stb., annak ellenére, hogy nem szereti ezeket a dolgokat. Ezzel szemben a falusi baráti körök egészen másról szólnak, úgymint szabadság, hobbi, közösségi értékek.

Következő különbség a parkolás, ha van autója, akkor tudja, milyen nehéz parkolóhelyet találni a városban. A kis utcák tömöttek, még fizetős parkolóhelyet is nehéz találni, nem hogy ingyeneset, már amennyiben létezik ilyen a városokban. Mindazonáltal egy kis településen nincs olyan közlekedési rendőrség, ami megbüntetné, hogy a faluban az út szélén állt meg. Továbbá nincs lámpa és nincs dugó.

Utolsó és talán legfőbb érv, mely a vidéki élet mellett szól a közbiztonság. A városi élet hatalmas nyomása sok embert megront. Rengeteg bűncselekmény történik a városban, sok lopás és gyilkosság. A városban sokkal több jármű van, ami gyakran közlekedési baleseteket eredményez. Míg a falvakban kevés közlekedési baleset történik. Egy másik elem, amely veszélyt jelent az ön számára, a járványok és betegségek, amelyek többsége egyik városról a másikra terjednek. A városokban élő emberek a mozgásszegény életmód és a gyorsétterem miatt sok betegség számára kiszolgáltatottá válnak. Az ellustulás, mozgásszegény életmód, a gyorséttermi étkezések a falusi ember számára érthetetlen, egészségkárosító tényezők, melyekre nem vágynak. Így egészségesebben, fittebben, tartalmasabban élik mindennapjaikat.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
A vidéki-városi kapcsolatok újragondolása
Megélhetés egy kistelepülésen
Mitől jobb egy kistelepülésen az élet?

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA