A StartMa program marketing-kérdésekkel foglalkozó cikksorozatában az előző alkalommal a 17-18. századi újkor európai marketing-gyakorlatáról írtunk, jelezve, hogy a 19. század derekán túl, különösen a vége felé már nagyon más képet mutatott az újkori európai (pontosabban már észak-atlanti térségi) marketing.
Ennek a második nagy történeti fázisnak a huzama körülbelül a második világháborúig számítható. A 19. században meglendülő „második ipari forradalom” folyamán árubőség és tömeges jövedelemnövekedés jelentkezett.
Ehhez annyi kellett, hogy az angol urbanizáció egyedülien kimagasló mértékéhez félig-meddig felzárkózzanak más európai országok is, mint Franciaország és Belgium. Bár Franciaország gazdasága még az 1820-as években is agrár-dominanciájú, preindusztriális maradt (nagypolgárságának bő fele bankárságból és termény- meg ital-nagykereskedésből gazdagodott, illetve földbirtok-járadékokat húzott), ám az 1830-as, -40-es évek folyamán, a „balzaci korszakban” már lezajlott a vállalkozási fordulat. A fogyasztói kapacitások megugrása együttjárt a fogyasztói igények sokrétűsödésével, színesülésével. Az így felfokozódó piaci verseny-dinamika körülményei közt termelő cégek immár nem mellőzhették a saját marketing-kommunikációt. Ezt még eléggé egyoldalúan, pusztán az értékesítés növelésére irányzottan gyakorolták. A marketingfunkció azonban már ezzel is módosult, kimozdult a kereskedelmi funkcióval azonosítható mivoltából, minthogy a javak forgalma más módon is megsegítődött.
A következő, harmadik fázisban, a második világháborút követő néhány évtized folyamán a további termékválaszték-növekmény, igény-differenciálódás és a szolgáltatások piaci jelentőségének felzárkózása kihívta a vállalati piackutatás-igényt, az igény-kielégítés központi célzatát, a vevőorientált üzletpolitikai magatartást, a célcsoportok fogalmával operáló üzleti tervezést, a komplex marketingtudomány első kiforrását.
A legutóbbi négy évtizedet illetően még újabb fázisról beszélhetünk. Egyes jellemzői már 1980 körül kezdtek felismerhetően kirajzolódni, azóta pedig további vonások ütköztek ki, amelyek nem gyengítették meg a korábban kitapinthatóakat. Az egyik legfeltűnőbb fejlemény a szolgáltatások elsődlegessé válása az összpiacon. A másik a választéknövekedés új szintje, amelyben a személyre-szabás (customization) eljárásai már tömeges kiterjedtségre tettek szert. Az online marketing térhódításával ráadásul jóval közvetlenebbé is vált a vállalatok és a fogyasztók kölcsön-kommunikációja. A harmadik fő fejlemény, hogy a vevői igények kielégítésével összehangolódott forprofit irányultság elkezdett azokkal a társadalmi érdekekkel is összehangolódni, amelyek korábban szinte kívül maradtak a figyelmén (környezeti externális ártalmak mérséklése, szociális javítások, egészséges életmódra terelődés stb.). Ezzel a marketingtudomány is magasabb státusba jutott.
A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.
—
Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom