Privát erdőtulajdonosok és viselkedésváltás

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az európai erdők több mint 50 százaléka magántulajdonban van, és a magántulajdonban lévő erdők teljes területe és aránya növekszik. A tulajdonosok száma is növekszik, és az erdőtulajdonosok típusai változnak, a tulajdonosok visszaállítása, privatizációja, eladás /vásárlás, erdősítése és változó életmódja révén. Továbbá Európában, a kontextusban nagy különbségek vannak, például az osztrák erdészeti leltár azt mutatja, hogy Ausztria erdőterületének mintegy 54 százaléka a „kisebb erdők”, amelyek 200 hektárnál kisebbek. Ezzel szemben Franciaországban a 25 ha-nál nagyobb erdőket „nagynak” nevezzük. Skóciában a szakpolitikai tanácsadók kulturális megoszlást írnak le a gazdálkodás és az erdészet között, míg Svédországban sok tulajdonos az erdőkben élő mezőgazdasági termelők, bár ez az arány csökken. A „nem rezidens” vagy „távollétes” tulajdonosok növekedése számos európai országban aggodalomra ad okot. Ezzel ellentétben előfordulhat, hogy a kisebb gazdálkodás előnyei is vannak: egyes tanulmányok szerint a kevésbé intenzív és változatosabb erdőgazdálkodásnak köszönhetően a magán erdők hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez és a szén-dioxid-tárolási kapacitáshoz.

Méret, integráció más földhasználathoz, életmód és tulajdonosi hagyományok: mindezen tényezők befolyásolják a „betakarítási hajlandóságot”, a versengő értékeket és a többi érdekelt féllel való kapcsolatokat. Mivel ezek a tényezők országonként és azon belül eltérőek, ügyelnünk kell az általánosításokra. Egyes tényezők viszonylag következetesek. Például az USA-ban és Európában a közelmúltban készült bizonyítékok áttekintése azt mutatta, hogy a parcellák mérete, a betakarítási ár és a lakóhelytől való távolság a leggyakoribb jelentős előrejelzők a betakarításra. Egy korábbi tanulmány, amely az USA-ban a betakarítási magatartás alapjául szolgáló döntéseket részletesebben vizsgálja, arra a következtetésre jut, hogy a kutatás sok információt tartalmaz a betakarításról, de nem arról, hogy milyen más tényezők befolyásolják a tulajdonos döntéseit, például a vadászatot és a rekreációt a jövő generációi számára.

Egy további bonyodalom a tulajdonosokkal folytatott kutatás során felhasznált módszerekből és kérdésekből származik. Sokan az értékekre, az attitűdökre és a kijelentett szándékokra összpontosítanak. Ezek a változók azonban nem feltétlenül korrelálnak a tényleges (jelenlegi vagy jövőbeli) viselkedéssel. A társadalmi kutatás fontos területe a szakadék megértése és a szándék és a cselekvés közötti szakaszok modellezése. Számos értékelés arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb tanulmány, amely a viselkedést tanulmányozza, valójában a megfogalmazott attitűdök mérése nélkül történik a betakarítási viselkedés megfigyelése nélkül. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan mozognak az erdőtulajdonosok a jelenlegi attitűdökből, szándékokból és viselkedésekből, az új attitűdökből, szándékokból és végső soron viselkedésből, meg kell vizsgálnunk a beavatkozások hatását.

Finnországban a kisüzemi biomassza-ipar felé való elmozdulás megköveteli a meglévő erdészeti ipar és a menedzsment folyamatainak megújítását, míg Szlovákiában az új piacok fejlesztésére összpontosítanak. Még abban az esetben is, ha hajlandó megváltoztatni az erdőgazdálkodás és a kizsákmányolás mintáit, előfordulhat, hogy még nem nyilvánvaló, hogyan kell ezt megtenni. Magyarországon a természetvédelmi területek 22 %-a erdő. Természetesen hazánkban is folyik erdőgazdálkodás, bár erdeink java része állami kézben van.

Érdekes témába csöppentünk, melyet a tények mellett privát véleményünk is befolyásol. Meddig és hogyan lehet a fakitermelést folytatni? Milyen alternatívák léteznek a fasokszorosításra? Ugyanakkor meddig szólhatnak bele a politikai célkitűzések a magán tulajdonnal való rendelkezésbe?

Fontos kiemelnünk a famaradványok maximális újrahasznosítását, melyre innovatív megoldást fejlesztett ki a Sajó Brikett Nonprofit Kft. A különféle ipari-, mezőgazdasági fahulladékokat, akárcsak a zöld hulladékokat mobil brikettáló gépével újrahasznosítja, így hatékony, magas fűtőértékkel rendelkező fűtőanyagot állít elő. Mivel a brikettáló gép mobil, így a hulladék keletkezésének helyén történik a feldolgozás, ezzel is csökkentve a hulladék ökológiai lábnyomát.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A környezetvédelem fogalma

Mobil brikettálás

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A környezetvédelem a természetes környezet védelme a magánszemélyek, szervezetek és kormányok által. Célja a természeti erőforrások és a meglévő természeti környezet megőrzése, és ahol lehetséges, a károk helyreállítása. A túlfogyasztás, a népességnövekedés és a technológia nyomása miatt a biofizikai környezet romlik, néha véglegesen. Ezt elismerték, és a kormányok elkezdték korlátozni a környezetromlást okozó tevékenységeket. Az 1960-as évek óta a környezeti mozgalmak nagyobb figyelmet szenteltek a különböző környezeti problémákra. Különbség van az emberi tevékenység környezeti hatásának mértékéről, sőt a tudományos tisztességtelenségről is szó van, így a védelmi intézkedéseket időnként újra megvitatják. Az ipari országokban az önkéntes környezetvédelmi megállapodások gyakran biztosítják a vállalatok számára, hogy elismerjék a minimális szabályozási normákon való túllépést, és így támogassák a legjobb környezetvédelmi gyakorlat kialakítását. Indiában például a Környezetvédelmi Fejlesztési Bizalom (EIT) 1998 óta dolgozik a környezetvédelem és az erdővédelem terén. A Zöld önkéntesek csoportja kap egy célt a Zöld India Tiszta India koncepciójának.

Az ökoszisztémák az erőforrás-gazdálkodás és a környezetvédelem tekintetében arra törekednek, hogy az egész ökoszisztéma összetett kölcsönhatásait vizsgálják a döntéshozatalban, nem pedig egyszerűen csak konkrét kérdésekre és kihívásokra reagáljanak. Ideális esetben az ilyen megközelítéssel kapcsolatos döntéshozatali folyamatok a tervezési és döntéshozatali együttműködési megközelítést jelentik, amely az érdekeltek széles körét magában foglalja az összes érintett kormányzati szervnél, valamint az iparban, a környezetvédelmi csoportoknál és a közösség képviselőinél. Ez a megközelítés ideális esetben támogatja a jobb információcserét, a konfliktus megoldási stratégiák kidolgozását és a jobb regionális megőrzést. A vallások szintén fontos szerepet játszanak a környezet megőrzésében.

A Föld számos erőforrása különösen sérülékeny, mert sok országban az emberi hatások befolyásolják őket. Ennek eredményeképpen az országok számos kísérletet tesznek arra, hogy több kormány által aláírt megállapodásokat dolgozzanak ki az emberi tevékenységnek a természeti erőforrásokra gyakorolt ​​hatásainak megakadályozása vagy kezelése érdekében. Ide tartozhatnak olyan megállapodások is, amelyek olyan tényezőket érintenek, mint az éghajlat, az óceánok, a folyók és a légszennyezés. Ezek a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások néha jogilag kötelező erejű dokumentumok, amelyek jogi következményekkel járnak, ha nem követik őket, máskor pedig több elvi megállapodás, vagy magatartási kódexként szolgálnak. Ezeknek a megállapodásoknak hosszú története van, és néhány multinacionális megállapodás már 1910-től Európában, Amerikában és Afrikában létezik.

A környezetvédelemmel kapcsolatos megbeszélések gyakran a kormány, a jogszabályok és a bűnüldözés szerepére összpontosítanak. A legszélesebb értelemben vett környezetvédelem azonban minden ember, és nem csupán a kormány felelőssége. A környezetet befolyásoló döntések ideális esetben az érdekeltek széles körét foglalják magukba, beleértve az iparágat, az őshonos csoportokat, a környezetvédelmi csoportokat és a közösségi képviselőket. A környezeti döntéshozatali folyamatok fokozatosan fejlődnek, hogy tükrözzék az érdekeltek széles körét, és számos országban egyre inkább együttműködnek.

Számos alkotmány elismeri a környezetvédelemhez való alapvető jogot, és számos nemzetközi szerződés elismeri az egészséges környezetben való élethez való jogot. Számos országban vannak olyan szervezetek és ügynökségek is, amelyek a környezetvédelemre irányulnak. Vannak nemzetközi környezetvédelmi szervezetek, mint például az ENSZ Környezetvédelmi Programja.

Bár a környezetvédelem, nem csupán a kormányzati védelmi cselekmények felelőssége, a legtöbb ember úgy véli, hogy ezek az ügynökségek elsődleges fontosságúak a környezetet és az azzal kölcsönhatásban lévő embereket védő alapvető szabványok létrehozásában és fenntartásában.

Mindezek tudatában prioritást kell, hogy élvezzen környezetünk védelme. Mindannyiunk felelőssége, hogy harmóniába éljünk a Földdel. Mindennapjainkban számos döntést hozunk, kezdve az ivóvíz-használattól, a háztartásban használt vegyszereken át, az energia használaton keresztül az otthonunk melegen tartásáig. Fontos, hogy tudatosan válasszuk a számunkra és környezetünk számára a legmegfelelőbb megoldást. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát dolgozott ki, az ipari, mezőgazdasági, zöld- és egyéb maradványok feldolgozására. Bérelhető mobil brikettáló géppel rendelkezik, mely a hulladék keletkezési helyén hasznosítja újra azt, és magas fűtőértékkel rendelkező fűtőanyagot állít elő, melynek minimális a szén-dioxid kibocsátása. Ezen technológiával környezetbarát tüzelőanyagot állít elő, az addig hulladéknak hitt maradványokból.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A fokozott erdei betakarítás szükségessége

Mobil brikettálás

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az erdők az európai szárazföldi területek 33% -át fedik le, és különböző emberi szükségleteket biztosítanak, mint például a fa és egyéb termékek forrása, valamint szolgáltatásokat és értékeket nyújtanak, beleértve a biológiai sokféleségüket, akárcsak a festői tájképet és az éghajlatváltozás mérséklésének biztosítását. A jelenlegi politikai és társadalmi elvárások fokozzák az erdőkre gyakorolt ​​nyomást és az általuk nyújtott szilárd biomasszát (mint fa és energia nyersanyag). A faanyag iránti kereslet előrejelzése szerint a bioenergiára vonatkozó új szabályozás is előírja a faanyagot. Ennek eredményeképpen számos országban az erdészeti politika többet kíván tenni az erdő védelmében.

Az erdőalapú bioenergia döntő szerepet játszik Európa jövőbeli megújuló energiaellátásában és az éghajlatvédelmi célkitűzések elérésében. Az EU 2007-ben meghirdetett éghajlat változási és energiaügyi jogszabályai új megkövetelt célt tűztek ki a megújuló energiák számára, hogy 2020-ra 20% -át tegyék ki az energiafogyasztásnak, és a tagállamoknak új biomassza-mobilizáció előmozdítására vonatkozó nemzeti megújuló energia-cselekvési terveikbe történő felvételét. A politika tükrözi azt a várakozást, hogy az európai erdőkből betakarított faanyag és biomassza mennyisége jelentősen meghaladhatja a jelenlegi szintet.

Az elvárások tudományos értékelése vegyes. Európa egész területi elemzése azt mutatja, hogy a betakarított faanyagok mennyisége a legtöbb régióban növekszik, magyarázza például, az ültetvényfajok aránya és a helyszín állapota, és arra a következtetésre jut, hogy lehetőség van a termelés fokozására. Egy másik tanulmány az európai erdők jövőbeni faellátásának 2060-ig terjedő térbeli eloszlását modellezi, figyelembe véve a megnövekedett természetközpontú irányítást és a bioenergia iránti keresletet, és a fa, rendelkezésre állásának jelentős növekedését jósolja. Mások olyan változtatásokat javasolnak, mint például az ártalmatlanítás, amely lehetővé tenné a fa termelését védett területeken.

Az elemzők azonban megkérdőjelezték ezeknek a becsült faanyag-potenciáloknak a tényleges rendelkezésre állását technikai, társadalmi és környezeti okokból. Az egész Európát átfogó szemléletű tanulmány, arra a következtetésre jutott, hogy az erdei biomassza rendelkezésre állásának növelése az erdőgazdálkodásban „meglehetősen drasztikus változásokat” igényelne, amelyeket az erdők tulajdonosai és vezetői hajtanának végre. Az európai erdők közel fele állami tulajdonban van, és ezekben az erdőkben a gazdálkodás változása a tervezési és erőforrás-struktúrák megváltoztatásával érhető el. Azonban a magántulajdonban lévő erdőkben a nagyobb kihívást jelentik, mert a legtöbb országban a betakarítás szintje a tulajdonos érdeklődésétől és elkötelezettségétől, valamint az erdőgazdálkodási szolgáltatásokkal, a betakarítási vállalkozókkal és a piacokkal való kapcsolatától függ.

Ez azt jelenti, hogy túl kell lépnünk a fa rendelkezésre állásának kiszámításán és a technológiákon, hogy növeljük a rendelkezésre állást, és megértsük a magántulajdonosok és a fakitermelés valóságát. Sok kutatást végeztek a tulajdonosokkal, amely azt vizsgálta, hogy milyen beállítottságúak az erdők kezelésével (védelmi vagy termelési célok elérésére) és melyek a betakarítás korlátai. A jelenlegi kihívás szempontjából különösen fontos, hogy megvizsgáljuk a változásokra vonatkozó bizonyítékokat: lehet-e a megszorításokat olyan módon kezelni, amely a magántulajdonban lévő erdőterületekből származó fakitermelés növekedéséhez vezet? Ugyanakkor milyen hosszú távú következményekkel járhat a fakitermelés fokozása?

Abban mindannyian egyetértünk, hogy a túlzott fakitermelés a környezetünk rovására megy. Ennek tudatában meg kell próbálnunk mindent megtenni, annak érdekében, hogy az ipari- és mezőgazdasági maradványokat maximálisan újrahasznosítsuk. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát dolgozott ki, mellyel piacvezetővé vált. Mobil brikettáló géppel rendelkezik, mely a famaradványokat, továbbá a zöld hulladékot újrahasznosítva kiváló fűtőértékkel rendelkező fűtőanyagot állít elő, melynek minimális a szén-dioxid kibocsátása.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Smaragd kőris (Emerald Ash Borer)

Mobil brikettálás

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A smaragd kőris (EAB, Agrilus planipennis), egy kéregrontó rovar. Minden bizonnyal az egyik legpusztítóbb invazív erdei kártevőnek tekintendő. Az eredetileg Ázsiában és Kelet-oroszországban honos kéregrontó, feltételezések szerint véletlenül egy szállítmánnyal juthatott be az Egyesült Államokba, majd továbbterjedt Kanadába is hatalmas károkat okozva az ottani kőrisállományban. Az Észak-Amerikában a smaragd kőris elleni rovarirtókkal való fejlesztések költségei eddig a több tízmilliárd dollárba kerültek, és a következő tíz évben várható jövőbeni költségek szintén hasonló tartományba esnek. Hasonlóképpen Moszkvába, ahol akárcsak az 1990-es években, széles körben elterjedt kőrishalálozáshoz vezetett egy egyre növekvő külső tartományban, és különös aggodalomra ad okot, hogy akadálytalanul terjedjen Európa többi része felé.

Európai szempontból a konzervatív előrejelzések szerint az EAB az elkövetkező öt évben, Európában valahol fel fog tűnni, bár felfedezését nehezen fogják felismerni a Chalara fraxinea nevű (gomba) kórokozó miatt. Ezért az európai tudósoknak valóban szükségük van egy korai felismerési rendszer kifejlesztésére és létrehozására a smaragd kőrissel szemben, hogy figyelemmel kísérhessék a nyugat Európa többi része felé történő mozgását, valamint hogy kezelési stratégiákat dolgozzanak ki arról, hogy hogyan lehet a legjobban kezelni ezt a romboló rovart, amikor megérkezik. Mindazokkal az erőforrásokkal, amelyekkel az amerikai tudósok rendelkezésére álltak, némileg megdöbbentő, hogy nem tudták felszámolni vagy megakadályozni a bogár új területekre történő terjedését, és most elfogadott, egy „lassú terjedési” stratégiát ennek a kérdésnek a kezelésére.

Ez felveti azt a kérdést, hogy mi lenne a legjobb stratégia az invazív rovar-kártevők kezelésére, amikor végül Európában megtelepszenek, különösen figyelembe véve, hogy egész Európában milyen széles a kőrisfa állomány. Ebben az évben egy közelmúltbeli kiadvány azt sugallja, hogy az EAB és a Chalara gomba most együtt létezik Nyugat-Oroszországban, ezért most már valóban sürgőssé váltak a felderítési rendszerek, az irányítási stratégiák, az ellenőrzési lehetőségek (beleértve a ragadozók / parazitoidok használatát) és talán nagyobb erősebb kőrisfák kifejlesztésére irányuló erőfeszítések. Ez utóbbi fogalom bizonyos mértékig jelenleg a potenciális stratégiaként vizsgálja a kéregóvás megpróbálását, és a közelmúltban megjelent kiadványok a nagyobb ellenállás / ellenálló képességet az erdőkben és a fákban, köztük a kőrisfákban.

Most arra kell törekednünk, hogy a különféle erdei kéregrontók témájával foglalkozzunk az erdészetben, és reméljük, hogy a smaragd kőris kéregrontó tudományának megértésével hozzájárulhatunk a kőrisállomány világosabb jövőjéhez Európában. Továbbá kiemelt fontosságú a korábban hasznosított faanyagok maximális felhasználása. A rengeteg mezőgazdasági- és ipari maradvány, továbbá a zöld hulladékok teljes újrahasznosítására kell törekednünk. A Sajó Brikett Nonprofit kft. innovatív technológiát fejlesztett ki, mellyel egyedülállóvá vált a piacon. A különböző fa maradványokat mobil brikettáló géppel újrahasznosítja, mely eredményeképp magas fűtőértékkel rendelkező és környezetbarát fűtőanyagot állít elő. A feldolgozást a hulladék keletkezési helyén végzi, így csökkentve a hulladék szállítás, ökológiai lábnyomát.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Erdészeti ökológia

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az utóbbi évtizedekben az erdőgazdálkodás egyik legnagyobb változása az egyenetlen korú erdőgazdálkodási rendszerek újjáéledése és gyors fejlődése. Ezt az erdészeti területet választásnak, folyamatos borításnak, többkorúságnak, természet közelinek is nevezik. Az erdészetben több mint 100 dokumentumot publikáltak az egyenetlen korú erdőkkel kapcsolatban. A modern egyenetlen erdőgazdálkodás nagy része Közép-Európából származik, és ezen a területen koncentrálódik a kutatás, mindazonáltal az egész világon az erdészetben vannak dokumentációk. Ezek közé tartozik az öt kontinensen elterjedt kutatás és több száz fafaj. A közelmúltbeli tanulmányok az egyenetlen korú erdőgazdálkodás különböző aspektusait írják le Közép-Európában, Délkelet-Európa, Észak-Amerika és a trópusokon

Az egyik fő téma az erdőirtás dinamikájának vizsgálata különböző nézőpontokból. Az erdészeti tanulmányok leírják a több korosztályból és sok fajból álló komplex állványszerkezetek növekedését és fejlődését, beleértve a régi erdőket is. Néhány tanulmány a regenerációs dinamikát írta le, míg mások a versenykapcsolatokra összpontosítottak. Egy másik fontos téma a kezelési folyamatok járja körbe. Az egyenetlen korú állományok ellenőrzése előrehaladt, hasonlóképpen, a végső betakarítások, a hígítások és egyéb kezelések hatásai a regenerációra, a növekedésre és az állományfejlődésre már jobban érthetőek, mint valaha.

Mivel a menedzsment kezelések fejlődtek, előrelépés történt az egyenetlen korú erdőgazdálkodás mennyiségi eszközeinek kidolgozásában is. A helyszín minőségének mérése bonyolultabb olyan komplex állomásokon, ahol a szabadon növekvő fák nincsenek jelen a hagyományos helyszíni indexméréshez. Az erdőgazdálkodás vezető szerepet tölt be a helyszíni minőségértékelésre vonatkozó szemináriumi kutatások kiadásában mind az egyenlőtlen, mind az egyenetlen korú állványok esetében. Előrehaladt a komplex állványszerkezetek modellezése az optimális kezelési megoldások azonosításához

Az egyenlőtlen erdőgazdálkodás számos régióban kívánatos irányítási rendszerré vált, mivel ez megakadályozza a sok esztendős rendszer esztétikai hátrányait. Emellett olyan állványszerkezeteket is biztosít, amelyek jobban emulálnak természetesebb folyamatokat. Ezért egy közös kutatási törekvés hozzájárul a nem irányított erdők dinamikájának tanulmányozásához, mind az ökoszisztéma-funkciók megértéséhez, mind a kezelt állások modelljeihez. Az egyenetlen erdők más ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújtanak, mint például a különféle vadon élő állatok élőhelyeinek biztosítása és a talaj-erőforrások védelme. Az egyenlőtlen erdők értékeinek felismerése új szintű vizsgálatot indított az egykorú állományok összetettebb állványszerkezeteire, két vagy több korosztályra. Az elmúlt két évtizedben az egyenlőtlenség nélküli erdőkre való áttérésről szóló irodalom nagy részét közzétették az erdészetben.

Az erdőgazdálkodásban a rendellenességekről és az egyenetlen korú erdőkről publikált kutatások nagy része a szántóföldi adatokkal, szélcsatornás kísérletekkel és modellezési megközelítésekkel foglalkozó szélre összpontosított. A szél- és egyéb zavarok esetében a kialakuló konszenzus az, hogy az egyenetlen erdők jobban ellenállnak ezeknek a zavaroknak és rugalmasabbak, azaz képesek helyreállítani a zavarokat.

Ezek tudatában óvnunk kell erdeinket és maximálisan tudnunk kell hasznosítani a már nem élő fákat. Így a számtalan hulladék fa, mezőgazdasági és ipari maradványok, továbbá a zöld hulladékok újrahasznosításáról megfelelő eljárással gondoskodnunk kell, környezetünk védelme érdekében. A SajóBrikett Nonprofit Kft. innovatív eljárással vált piacvezetővé, ugyanis mobil brikettáló géppel rendelkezik, mely hatékony és környezetbarát fűtőanyagot állít elő.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)