Faipari iparművészet

A „Mosolyalkotóház” olyan faipari kisüzem, amely mind hobbikedvelőknek, mind vállalkozóknak helyet és alkalmat biztosít arra, hogy a legkorszerűbb asztalosszerszámok és berendezések használatával, komoly asztalosmesteri, szakoktatói szakértelem támogatásával alkotó tevékenységet végezhessenek.

Kezdeményezésünk valóban mosolyt varázsol az ott tevékenykedők arcára és mindazokéra, akik az ott folyó kreatív alkotótevékenység eredményét élvezik a mindennapokban. Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni az ott folyó tevékenység hátterét és kedvet ébreszteni hozzá mindazokban, akik inspirációt éreznek hasonló közösségi életben való részvételhez.

____________________

Iparművészeti tárgynak hívunk minden olyan használati tárgyat vagy dísztárgyat, amely művészi igényességgel és technikával kivitelezett. A XIX. századi ipari tömegtermelés visszavette a fejlődését, de az angol preraffealista időszak idejétől kezdve ismét virágzásnak indult általánosságban véve.

Az asztalosság az ipari formatervezési ágba tartozik. Van, akinek az asztalosművészete az építőművészetének részét képezi, mindkettő az ő tervei alapján valósul meg egy egységet képezve (pl. Kozma Lajos XX. század eleji iparművész).

Róla el is nevezték stílusirányzatát: Kozma-barokk. Sajátos elegyet alkotott az európai, magyar és a más népek művészete barokkjegyeinek ötvözésével. A magyar népi formakincsből születési helye okán (Kiskorpád) a somogyi volt az uralkodó.

Hol az a határ, ahol az asztalosság végződik és az iparművészet kezdődik?

Gyergyai Albert szerint a stílusteremtéshez jó mesterség, új formák, nemes anyag egysége szükségeltetik. Az iparművészet is megköveteli mindezek harmóniáját, első pillantásra el lehet dönteni egy alkotásról, hogy megüti–e a művészeti szintet.

Kozma szerint a következő tulajdonságok kellenek a kiemelkedő szakmamesterséghez:  „önállóság, fantázia, lelkesedés, szeretet a munka iránt, egyéni koncepció, találékonyság, minden új helyzetben gyorsan kiigazodni tudás, felelősségérzet egyrészt, másrészt egy egészen speciális konstruktív-érzék, mely minden elgondolást rögtön anyagba, szerkezetbe tud önteni.”

Nem volt könnyű, de sikerült a megrendelői igényekre sikeresen rákapcsolta a Kozma-jegyeket, idővel aztán már kifejezetten kérték a vásárlók, hordozza a „kozmás” stílusjegyeket az alkotás. A részletek embere idővel egyre inkább elhagyta a díszítőelemek sokaságát és lassanként az anyag tiszta struktúrája és a felület megmunkálása vette át az ékesítő funkciót. De ekkorra már a tömegtermelés felé vette Kozma a stratégiai irányt.

Nos, nyilván a tömegtermelés csúcsán napjaikban újra a különleges daraboknak van létjogosultsága. Ezért érdemes Kozma munkássága korai szakaszát megismerni, hiszen ez volt a legtermékenyebb időszaka.

Kozma Lajos sokoldalúságát bizonyítja, hogy nem csak asztalosbútorokat tervezett, hanem pl. a New York kávéháznak evőeszközkészletet, szőnyeget, kandallórácsot, asztali lámpát, tükröt.

Merjünk tehát új megközelítések mentén új tárgyak alkotásába is belevágni. Győzzük meg a megrendelőket, mennyire újszerű és egyedi megoldásról van szó, mely még inkább díszíti az otthonuk belterét vagy külterét.

Következő írásunkban a még ma is népszerű Bauhaus-iskolával fogjuk iparművészeti blokkunkat folytatni.

A Mosolyalkotóház Kft. környezetbarát és szociálisan érzékeny projektje a Széchenyi 2020 GINOP-5.1.7-17-2019-00240 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Gyakorlóműhely

(X)