A romák családi hagyományai

More Pékség
Összefoglaló:

A romák különleges hagyományai biztos alappilléren állnak napjainkban is. A család fontossága és ereje nemzedékről nemzedékre megmutatkozik. Ugyanakkor léteznek szokások melyek a világ változásához igazodik, mindazonáltal a lényegi elemek érintetlenül maradnak.

A roma emberek az egész világon élő népek elkülönült etnikai és kulturális csoportja, akiknek családja nyelvekkel és néha hagyományos nomád életmóddal rendelkezik.  Annak ellenére, hogy pontos eredetük nem egyértelmű, Nyugat-India figyelemre méltó kiindulópont. Nyelvük a mai gudzsarátiból és radzsasztániból származik, és hasonlít hozzájuk, Indiából vándorolva kölcsönvették, magukévá formáltak szavakat más nyelvekből. Európában, annak ellenére, hogy kultúrájukat más kultúrák sértették, mégis megtalálták a módját az örökség és a társadalom fenntartására.

A roma nép ma sok országban megtalálható. A romák általában olyan neveket vesznek fel, amelyek a lakóhelyük országában elterjedtek. A modern romák általában a saját nyelvükön használnak hagyományos neveket, például papuszt, luludit, patrint stb. Ez az egyetlen indoárja nyelv, amelyet a középkor óta kizárólag Európában beszélnek.

A házasság a roma társadalomban kiemeli a család fontosságát, és bemutatja a különböző csoportok közötti kapcsolatokat, gyakran transznacionálisan. Hagyományosan a házasságkötés nagyon kívánatos. A potenciális menyasszonyi pár szülei segítenek megtalálni az ideális partnert gyermekük számára. A szülők ritkán kényszerítik az adott házastársat gyermekükre, bár bevett norma, hogy húszas évei közepéig megházasodnak.  Az iskola, az egyház, az esküvők és más rendezvények szintén népszerű környezetek a leendő házastárs megtalálásához. A potenciális párokat várhatóan felnőtt felügyelete alatt tartják. Mind a közösségi média, például a Facebook, mind a mobiltelefon megjelenésével, valamint a nők fejlődésének előrehaladása, sok hagyományos szokás és konzervatív nézet kevésbé merev.

Hagyományosan a roma közösség erősen patriarchális, így a szüzességhez hasonló kérdéseket elengedhetetlennek tartják a nőknél. Ez a gyakorlat szemlélteti a fiatal nők megőrzött tisztaságát és ezáltal megőrzi a családja tiszteletét. Ennek eredményeként a férfiak és a nők gyakran nagyon fiatalon házasodnak össze. A gyermekházasság roma gyakorlata világszerte jelentős vitákat váltott ki. 2003-ban a sok öntörvényű roma „király”, megtiltotta a házasságot, mielőtt a felek nagykorúak lettek volna lakóhelyük országában.

A menyasszony elrablása és a gyermekházasság gyakorlata nem általánosan elfogadott az egész roma kultúrában. Néhány roma nő és férfi igyekszik megszüntetni az ilyen szokásokat.

Hagyományosan a házaspár a vőlegény apjával él együtt, amíg első gyermeke megszületik.  A roma emberek nagy jelentőséget tulajdonítanak a nagycsaládnak, így a keresztszülők és ez a másik család aktívan részt vesznek a gyermek életében annak érdekében, hogy jólétét biztosítsák.

A roma anyák szoptatják gyermekeiket az optimális egészség és a fokozott immunitás érdekében. Úgy gondolják, hogy ez Isten ajándéka, és segítség az egészséges kapcsolatok kiépítésében az anyák és a gyermekek között.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Roma ételek

More Pékség
Összefoglaló:

Aromák nagy utat jártak be, így kultúrájuk igen különleges és szerteágazó jegyeket hordoz. Étkezési szokásaik különlegességei a létfenntartáshoz és a tápanyag bevitelhez köthető.

Egy férfi néhány cigány törzsnél készített interjút, mi a roma konyha lényege. Néhány ember olyan kifejezésekkel írta le mint, hogy „a hús a cigányzöldség”. Vélemények szerint egyes roma csoportok a tatárok rabszolgaságával kerültek a Balkánra. Talán a idő tatár uralom alatt alakították ki a vörös hús iránti szenvedélyüket. Kétségkívül valahonnan megtanulták. Ugyanis erről szól a roma kultúra – sok kultúra keveréke, a cigány étel, amelyet 4000 mérföld alatt gyűjtöttek össze az 1000 év alatt, miközben nyugat felé haladtak. A szociológusok szerint jellemzően két fő változó befolyásolja az etnikai konyhát: a termelés elérhetősége és a gazdaságosság. A vallási hiedelmekről emellett ismert, hogy a lelkipásztori korlátok mellett is szerepet játszik. A tatár és más vallási nomádok számtalan húst ettek, mivel kertjeikből a négy évszak során bármikor szabadon szedhették. A kevésbé szerencsés cigányok azonban, akik állatállomány nélkül kóboroltak a vidéken, arra kényszerítette őket, hogy az emberek szükségleteit és gyengeségeit tapasztalják meg. Gazdasági rést fedeztek fel, és ezzel eljutottak a köztársasági kisebbségekként ismert jeles osztályba. Ezt a szociológiai kifejezést olyan csoportként definiálják, amely bár diszkriminált, olyan társadalmi igényt talált, amely a többség között egy bizonyos státuszhoz vezet, mind megvetettként, mind pedig igény szerint. Míg más középkorú kisebbségi csoportok, például a zsidók, a nyereségorientált városokban helyezkednek el, a cigány kanyargott azon a vidéken, ahol az élelmiszerek gyakran előnyökkel jártak. A gazda többlete hamarosan a roma konyha alapjává vált.

A romák természeti erőforrások felhasználására való képessége továbbra is ösztönzi gazdasági függetlenségüket. Képzeletük is segíti megtölteni tányérjaikat. Az erdőből gyűjtött gombák és diófélék fehérjét, míg a vadon termő bogyósok és a zöldek spenótként főzve vagy leveseikbe adva további táplálékot szolgáltattak. A csigák egy másik kedvenc cigány étel volt, amely több fehérjét adott étrendjükhöz.

A cigány étvágya azóta megváltozott. Az új hűtőrendszerek és az állati húsokkal való piacokhoz való jobb hozzáférés lassan megváltoztatta véleményüket a nyálkás puhatestűekről. Egy-két generáción belül a hagyományos ételeket, például a csigalevest, teljesen kiiktatták. Még a mai nagyon szegény romák is, akik élelemért küzdenek, elhagyták a csigákat.

Bármilyen kenyér a roma étel fő része, a hús után és közvetlenül a burgonya előtt. Az asztalon van, nem számít mi a menü. Kenyérfelesleg mindig kíséri az étkezésüket, mert ez tölti ki őket, különösen a szegényeket, és ez telíti, a jól ismert nagy cigány hasat.

A roma konyhát jobban megkülönbözteti az elkészítés stílusa. A cigány ételeket a szabadban üstökben főzik a fa lángján. Csak késsel és fakanállal dolgoznak. Semmit sem tudnak az elektromos főző- vagy előkészítő gépekről. Még a kék lángú gáztűzhelyek használata is rosszalló. Ők inkább a fatüzeket részesítik előnyben. Azt mondják, hogy a lassabb főzési idő adja az étkezésnek a konkrétabb roma ízt. A cigányok az éltelek általában a kezükkel fogyasztják az edények hiánya és az a meggyőződésük miatt, miszerint az étel jobban ízlik a kezedből. Napjainkban alkalmazkodtak a modern eszközökhöz, ugyanakkor cikkünkben a roma étkezési kultúra kialakulása került bemutatásra.

Összességében elmondható, hogy a cigány emberek nehézségei és hosszú útjuk, tette ilyen különlegessé kultúrájukat és ételeiket.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA