Szegmentációs ismeretek a shopper-marketingben

StartMa markekting és vállalkozásA program marketinggel foglalkozó cikksorozatában legutóbb a shopper- marketing információs forrásairól volt szó. Most már példát is nézünk arra, milyen rendszer-szerű ismeretek rajzolódhatnak ki –  üzletileg hasznosíthatóan – az  adatgyűjtés és a szakszerű adatelemzés nyomán.

                       A vásárlói magatartásra vonatkozó adatbázis alapján a piac felosztható olyan shopper-csoportokra, amelyek egymáshoz viszonyított aránya, illetve szerepük intenzitása jól mérhető. Ezek a vásárlói szegmentumok valóságos magatartás-térképpé rendezhetők. Ezt hívják shopper-szegmentációnak. A bővülő adatbázis az eltérő szegmens követelményeket is világosan meghatározhatókká teszi. (A „szegmens” itt jelző: úgy értendő, mint „a szegmentummal kapcsolatos”, „szegmentális”). A kereskedelmileg legjövedelmezőbb shopper-szegmentumra több marketingműveletet kell irányítani, mint a kevésbé jövedelmezőkre – ám egy adott bolt vagy árucsarnok

lehet, hogy éppen egy kisjövedelmű szegmentumot fog a leginkább kitüntetendőnek találni, ha bizonyos olcsó termékek nagybani értékesítése ott többet hoz, mint magasabb árú termékek szűkebb (az adott helyen túl szűk) kelendősége.

                    A shopper-alapú piacszegmentálást keresztező irányú, a piacszegmentálással tehát semmiképp sem azonosítandó marketinges aktivitás a termék-pozicionálás. Ez utóbbi marketingmix-alkalmazás által megpróbálunk egy-egy termékkel minél több szegmentumot megcélozni.   Ehhez meg kell ismernünk különböző vevő-csoportok hasznossági felfogását és vevői viselkedését.

                      Mivel így vagy úgy, többé-kevésbé eltér a termékközpontok profilja, arculata, természetszerű, hogy egy bizonyos termékközpont nem ugyanazt a szegmentációs képet kapja meg adatai nyomán, mint egy másik.  Az angol kereskedelmi nyelvben felhalmozott shopper-magatartási elnevezések (és alárendelt variáns-nevek) közül az egyik üzlet esetében csak nyolc választódik ki, a másik üzlet esetében tizenhét, és az átfedési szám ilyenkor is kisebb lehet nyolcnál. Nézzünk mutatóba néhány ilyen elnevezést – csak hozzávetőleges, súlyozatlan, abc-szerinti felsorolásban. Brand-Seekings vagy Brand-Aspirationals (márka-keresők), Conveniences (kényelmesek), Discovery-Seekings (felfedezők), Finers (ínyencek, gourmandok),  Healthys (egészségesek; nem feltétlen egészség-centrikusak), Mainstream (átlagosak), One-Stop Shoppers (egyszeri bevásárlást intézők), Price Sensitive Affluents (olyan jómódúak, akik határozottan árérzékenyek, nem is csak az ár/érték egyensúlyra figyelve), Quality-Seekings (minőségkeresők), Social Shoppers (társasági vásárlók: barátokkal jönnek maguknak vásárolni, bevonva őket a választásba; elektronikus vásárlás esetén pedig a közösségi média igénybevételével, megosztásokon át érnek célt), Traditionals (hagyomány-preferálók), Trendy Quality Seekers (az előbbivel ellenkező attitüd), Value-Seekings (értékvadászok), Variety-Seekings (akik mindig nagyobb mérvű választékra kívánnak bukkanni) – és így tovább.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)

A shopper marketing információforrásai

StartMa markekting és vállalkozásA program marketinges tárgyú cikksorozatában az előző alkalommal a shopper marketing mibenlétét magyarázva még csak utaltunk ennek az fejlesztési iránynak az adatvezérelt voltára, információs bázisainak jelentőségére a tényleges értékesítési eredményekben. Még nem volt érkezésünk hangsúlyozni, hogy a shopnak nem elegendő egy, valamikor az előző vagy az épp zajló évben összeállt adattárra támaszkodnia, hanem permanens adatgyűjtést, -feldolgozást szükséges folytatnia.

                 Az adatgyűjtés mindenekelőtt a shopperek magatartása körül kell forogjon, ezért erősen javasoltak a „gyalogos” adatgyűjtési módok is, egyrészt a boltbéli megfigyelések – jegyzőfüzettel felszerelkezett megfigyelők által –, másrészt a közvetlen dialógusok szórványa, vagyis a vásárló-interjúk. Íme néhány a megfigyelői szempontok közül: belépéstől számítva mennyi ideig tart egy vásárlás (az időtartamok közt nyilván eseti eltérések vannak,  de átlagolhatóan, illetve tipologizálhatóan); a bolt mely vendége mely cikkeket vett észre, melyeket érintett meg és melyeket vizsgálgatott meg jobban, mielőtt megvásárolt valamit; milyen szokások állapíthatók meg a vásárlói választás során,  amelyek netán befolyásolhatják a választási processzust. Az interjúk viszont elsősorban a shopper motivációs tudatára irányulnak, azt kutatják, ő maga mit gondol arról, mit miért keres – illetve mennyire érdekelheti olyasmi, amit nem is keresett, bizonyos terméket helyettesíthetőnek tart-e stb. – , valamint életmódját és életszituációját igyekeznek bemérni. Természetesen a helyettesítő termékek azonosítása is része az alapos interjúkészítésnek.

              A harmadik fő információs forrásról előző cikkünkben már szóltunk: ez a pénztárgép-rendszer, együtt a vevőkártyákkal, amelyek a nyugtákat személy szerint társíthatóvá teszik a shopperekkel.  A régi pénztárgépek csupán az aktuális árat tüntették fel, amelyet a vásárló is láthatott – mint azóta szintúgy – a gép felső ablakában.  A mai, pénztárgép, mint termék-vonalkódokat használó informatikai rendszer a kereskedőt pontosan, szinte pillanatra készen bármikor tájékoztatja saját teljes árukészletének állásáról, úgy a beszerzési ár, mint a fogyasztói ár szerint összegezve a mennyiséget. Az áruösszetételt is taglalja, automatikusan toplistákat is kiad a szállítókat, a cikkelemek értékesítését, a vevőket illetően, megmutatja az óránkénti pénztárgépes forgalmat, csakúgy, mint a bármely nagyobb időszakonként vett forgalmat, az akciók, árváltozások hatását, és még számos üzletileg releváns kérdésre ad választ. Az általa nyújtott adatok egy kisebb hányada másféle adminisztrálással is megszerezhető volna, ám csak költségesebben és olyannyira időigényesen, hogy a kívánt származék-adatok későn állnak elő a hasznosításhoz.

            Az összes forrás hozamának összevezetéséhez már kialakult, bevált módozat áll rendelkezésre.

            Legközelebb az összevezetéssel adódó információtár egyik fontos használati irányáról írunk.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)

A shopper-marketing alapkoncepciója

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges tárgyú cikksorozata keretében ezúttal azt a vásárlás-ösztönző befektetési irányt vesszük szemügyre, amely a szokott médiacsatornákat megkerülve egyenest az elárusítóhelyeket, a boltokat, shopokat választja a marketing-aktivitás közegéül, színteréül. De kicsoda is ez a befektető? A boltos talán? Nos, a shopper marketingben összeér, társul és lehetőség szerint szimbiotikus fejlődésirányt is vehet a gyártói és a kereskedői marketing-figyelem (lásd későbbi írásainkat a trade marketingről). Utóbbi lehetőséget megnövelheti például az a körülmény, amikor a fogyasztóicikk-gyártó pozíciójában egy-egy olyan multicég szerepel, amely sok márkát és márkaváltozatot bocsát ki.

                Áruházi hűségkártyás és más alapú adatelemzések kimutatták, hogy egy-egy adott áruféleség vásárlóinak csupán 5 %-a ragaszkodik egyetlen bizonyos márkához huzamosan, továbbá a márkakiválasztás csak az esetek 30%-ában dől el végleg az eladási helyre belépés előtt. Általában nézve a vásárlási döntéseket, ezek bő kétharmada nem előretervezett. A nagy többséget illetően tehát fölöttébb érdemes a vásárlóhelyeken hatásgyakorlással próbálkozni.  Az is tudatosult számos gyártónál és kereskedőnél, hogy mivel a termékfogyasztó nem eleve azonos a termékvásárlóval (például egy bizonyos személy az egész családnak vásárol, ha éppen nem csakis másoknak vásárol egy-egy adott esetben), érdemes lehet a fogyasztói marketing szemléleti kondícióit lecserélni a vásárlói marketing kondícióira: a shoppereket, tehát az üzletekben nézgelődő személyeket állítani a marketing célkeresztjébe. A vásárlói magatartások megértését olyan elemzésre termett, részletgazdag vásárlási adatbázisok segítik, amilyenek évtizedek sorával ezelőtt még nem álltak rendelkezése – és tulajdonképpen ezek az elektronikus képződésű adathalmazok hívták életre a shopper marketinget.

                A 4P elve a boltlátogató-centrikus marketingnél is érvényesül, csak az egyes P-k tárgyi részletezése módosul. A product-P tekintetében hangsúlyosabbá válnak a csomagolási méret, forma, szín, anyag általi üzenetek, a vonzó vizuális-identitási jegyek. A price-P dolgában a feltűnő ajánlatokra (termékkombinációs és más árkedvezményes lehetőségekre) esik nagy nyomaték. A place-P szempontjából a shop-tér belső kialakítása, a bemutató-sarkokat is közbeiktató előnyös árurendi tagolás, az előnyös világítási effektusok, a megfontolt polc-elhelyezések feladatsora kerül előtérbe. A promotion-P ügye pedig a bolt-béli impulzusvilág többi elemének fejlesztésével azonos.  A feltöltött polc-sorok hangtalan polc-kommunikációs lehetőségei kitűnőek; nem szabad azokat parlagon hagyni. Függő képernyők, padló-matricák alkalmazhatósága, a bevásárlókocsik, kosarak reklámhordozó potenciálja és ennek opciói, alternatívái megintcsak figyelembe veendők, nem szólva az eladói viselkedés számos aspektusáról.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)