A merchandising mint arculatátvitel – jogi nézetben

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges tárgyú cikksorozata utóbbi három írásában bemutattuk a merchandising szó jelentésének szétágazását. Megvilágítottuk,, hogy az a jelentési ág, amely  a „polcszerviz” fogalmához visz, miért nem válik azonossá ezzel a fogalommal,  és hogy a másik jelentési ágnak, amely az arculatátvitel fogalmához kapcsolódik, e kapcsolódásnál már egy jogi mellékága is keletkezik.

                Lehetséges tehát akár úgy beszélni merchandising-kérdésekről, hogy közgazdasági és marketing-szakmai tartalmú állításokat alig is teszünk, hanem csupán a merchandising-jogviszonyok bonyodalmait taglaljuk. A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség 1995-ös montreali konferenciáján a „merchandising” jogi kategóriaként szerepelt, és idesorolták mindazokat az arculati fontosságú, szimbólumszerű védjegyeket, szerzői jogi alkotásrészeket, amelyek valódi, vagy képzeletbeli személyek külső megjelenését használják fel termékek, szolgáltatások népszerűsítésére, fogyasztás-ösztönzésre, feltéve, hogy      átvitel valósul meg. Átvitel akkor valósul meg, ha a szóbanforgó jelzésformák nem eredeti funkcióik szerint szerepelnek, azaz nem meghatározott áruk és szolgáltatások megjelölésére szolgálnak, hanem azokhoz képest más áruk és szolgáltatások, majd megint más újabbak értékesítésére hasznosulnak, az eredeti termék hírére, illetve a felhasznált figurák általános ismertségére, vonzerejére alapozva. Például: egy nagy kasszasikerű mozifilm nyomán sok kicsiny, a film szereplőire, motivikájára utaló ajándéktárgyat és pólót adnak el, majd idővel már egyéb ruhaneműket, élelmiszereket, italokat, kozmetikumokat, használati cikkeket, sportszereket stb. is, a mondott jegyekkel ellátva. A film összes jogát birtokló cégnek –  amely plusz-haszonra tesz szert részesedés formájában, mondjuk egy sportszergyártóval között szerződésén át, addig marad fenn a merchandising fölötti diszpozíciója, amíg akarja. Vagyis a sportszergyártó a céget megkerülve nem, csak a céggel történő megállapodáson át használhatja újabb termékeinél a figurás emblémákat, különben „kalóznak” minősül.   Összefoglalva: a merchandising – mint birtokolt jog –  abszolút szerkezetű jogviszonyon alapuló, abból származtatott vagyoni értékű, másodlagos jogosultság.

              Jogi bonyodalmak főként a természetes, valóságos személyek külsejének merchandising-felhasználásánál adódhatnak, hiszen a filmbeli karakter nem azonos az őt játszó színész karakterével, de még egy olimpiai bajnok úszó sem egészen ugyanaz versenyzői mivoltában és egyáltalán önmagaként, nem szólva arról, hogy a valós, természetes személy nem csak élő

ember lehet, hanem egykor-élt ember is. A természetes személy külseje

eredendően nem termékazonosítási célt szolgál, hanem éppen az illető személy

másoktól fizikailag megkülönböztethető voltát adja. Semmilyen befektetés, társasági-arculati érdek nem tesz jogosulttá egy céget, hogy egy természetes személy vagy jogutódai hozzájárulása nélkül üzleti céllal használja az illető képmását.  De hozzájárulás ide vagy oda, nem biztos, hogy az adott képmáshasználat a többrétű merchandising-jogesetek körébe tartozik; lehet, hogy csak szimpla reklámjogi ügy.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa
A merchandising fogalma
A merchandising mint „polcszerviz”
A merchandising mint arculatátvitel – alappéldák


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Szeéchenyi 2020 ESZA

A merchandising mint arculatátvitel – alappéldák

StartstarrtStartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketing-tárgyú cikksorozatában a trade marketingről szóló egyik írásunkban jeleztük, hogy el kell hessegetnünk a szóalaki hasonlóság miatt felmerülő  trade mark (védjegy)-asszociációt, mert zavart okozhat. Most azonban, hogy a merchandising-tevékenységnek olyan ágát vesszük szemügyre, amelynek összefüggése nem olyan szoros a trade marketinggel, mint a shopok-beli merchandiser-munkáé, rögtön eléggé közel kerülünk a védjegyek témájához, amint még egy sor kérdéskörhöz (például: ikonikus sztárok termék-reklámozó szereplése, mozgóképi zenealkalmazások, szerzői jogok stb.). Az arculatátviteli merchandising  éppoly élénk közgazdasági és jogi érdeklődést von magára, mint üzletit; vigyázni is kell, hogy a jelenség marketinges fogalmát ne keverjük a tőle kissé eltolódó jogi fogalommal.

                  Az arculatátviteli merchandising  őspéldája a  Szentírás, illetve a templomi ceremonikus és prédikációs tartalmak másodlagos hasznosítása  a kegytárgyipar és a kegytárgy-árudák által. Hosszú volt azonban az út, amíg a szóbanforgó haszon túltengően kommerciálissá vált, vagyis amíg a  morális-társadalmi haszonrész feltűnően meg nem apadt benne. Az 1510-es évekbeli pápai búcsúcédula-árusítás már bizonyosan nem szolgálta az egyház hitmegtartó erejének növelését-fenntartását; ekkor jött el Luther nagy szkizmatikus dührohamának pillanata.

                Az 1960-as években az itthoni trafikok nem kis mennyiségben értékesítettek – főleg a zsebpénzes-kisiskolás vásárlóréteg számára – focisták apró fényképeivel applikált gombfoci-„játékosokat”, illetve egész „klubcsapatokat” plasztikból, a megfelelő színkombinációval, celofánbevonatú szettekben.  Ha a befolyó ellenérték jelentős része az MLSZ-hez illetve a klubokhoz került, akkor klasszikus sport-merchandisingről beszélhetünk, ha nem, akkor valami kereskedelmileg maszatos átmeneti jelenségről. Annyi bizonyos, hogy a trafikok hasonlóan sikeres színészkép-forgalmazása (házi sokszorosítások; vékony befőttesgumival összefogott kövér paklikból lehetett kiválasztani kétforintos Jean Marais-, Alain Delon-, Belmondo-, Brigitte Bardot-, Mylène Demongeot-fotócskákat) amolyan gerilla- vagy szegénykalóz-„merchandising” volt.

              A Csillagok háborúja-moziszéria több mint negyven éve indult, de ma is könnyen beleütközhetünk effajta friss hirdetésekbe:  „ház, apartman vagy irodai bejárat elé kínálunk stílusos lábtörlőt – a  szőnyeget  Welcome To The Dark Side felirat, és Darth Vader képe díszíti – szőnyegünk 100 % poliamidból készült, gumírozott hátoldallal, hogy ne mozduljon el –  Star Wars hivatalosan engedélyezett termék”. Ehhez még csak annyit, hogy  1977-ben Amerikában George Lucas némi megfontolás után úgy döntött, lemond a Csillagok háborúja után neki járó rendezői honorárium jelentős részéről, ha cserébe megkapja a filmhez kapcsolódó ajándéktárgyak jogait. Ezeket a tárgyakat a produkció emberei mellékes, kissé szánalmas vackoknak látták, könnyen átadták hát a jogot. Azóta nincs ilyen, mert Lucas már az első rész forgalmazása nyomán bő  3, 5-ször annyi pénzt kasszírozott, mint a produkciós kör a jegyeladásokból.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa
A merchandising fogalma
A merchandising mint „polcszerviz”


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Szeéchenyi 2020 ESZA

A merchandising mint „polcszerviz”

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges cikksorozatában az előző alkalommal, a merchandising-tematika összetettségét taglalva megmutattuk, hogy ez az angol elnevezés nem kizárólagosan arra a piaci munkára vonatkozik, amely által az áruk boltbéli kihelyezése plusz-szolgáltatói jelleget ölt (a termékgyártók felé, de felvethető, hogy a fogyasztók felé is). Nem tértünk ki viszont arra, hogy amikor éppen a shopok által művelt merchandisingról beszélünk – a merchandiser-tevékenységről –, nem pusztán a polci helyekkel bánás  mestersége a témánk, hanem szólni kell a bolti környezet egyéb elemeiről, továbbá információközvetítésről (bolti adatnyújtásról), valamint az áruk megjelenésének a bolti munka felől kiinduló (a trade marketing jegyében történő) befolyásolásáról. Ezért szerepel mostani írásunk címében a polcszerviz szó idézőjelbe téve. Hisz nem egyedülien maga a polcszerviz jelenti a boltban  művelt merchandisinget, hanem: a polcszerviz plusz a köréje szerveződő egyéb aktivitások együttesen.

              Ami a szűk értelemben vett polcszerviz-tevékenységet illeti, ennek során merchandise-sztenderdet alkalmaznak, polctükröket alkotnak meg (mint  a magazintördelők a lappárok képeit). Kidolgozott leírást készítenek – és érvényesítenek – arról, mely polcon mely áruk mely sorrendben kell helyezkedjenek. A vevő által felismerhető, különböző termék-előoldalak (termékarcok) megannyi külön kódszámot kapnak –  ezek a számok a polcra kihelyezett árukon (vagy a szintén oda kitett felirat-függelékeken) nem láthatók. A többé-kevésbé kiemelt polcszakaszokért-polchelyekért, illetve (a kevésbé kiemelt helyeken is) a foglalás kiterjedésének (shelfspace) növeléséért márka-küzdelem, pozícióharc folyik (storewars) amelyet a kategóriamenedzsment  moderál.  Ugyanez a helyzet a display-ekkel vagyis a polc-törzsállományon kívüli bemutató- és reklámállványokkal. A kategóriamenedzsment nem testületként, döntnöki bizottságként képzelendő el, nem személyek csoportjaként, hanem inkább úgy, mint valami, nevezetesen: együttműködési folyamat a shop ügyismerő reprezentánsai és a termékkategóriában érdekelt gyártó cégek képviselői közt. De mára már önálló merchandiser-cégek is alakultak, amelyek shop-munkát végző emberei nem a shop személyzeti állományába tartoznak, hanem cégüknek van szerződése a shoppal –  vagy (egyben) több ott szereplő gyártóval is. Egyes ilyen „polcszerviz”-cégek egy-egy meghatározott gyártó termékeivel foglalkoznak több üzletben, több hálózatban, míg más hasonló vállalkozások számos megbízó árusítóhely számára teljesítve, túraterv alapján vándorolnak szupermarketek, független boltok, drogériák, benzinkutak közt. Az utazó merchandiserek eljutnak telekommunikációs és postai üzletláncokba is, ahol üzleti dekorációs feladatokat végeznek. Termékkihelyezési vállalásaikat olykor elég motoros futárral intézniük, máskor furgont, kamiont, nyerges vontatót alkalmaznak.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa
A merchandising fogalma


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Szeéchenyi 2020 ESZA

Bevezetés a trade marketingbe – shopon innen, shopon túl

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketing-tematikus cikksorozatában legutóbb csupán nagyjából helyeztük el a trade marketinget a piaci munka térképén, jelezve, hogy nagy az átfedése a shopper marketinggel. (Persze, bármily nagy is, azért csak átfedés marad, vagyis a trade marketing terepe nem szorítkozik kizárólag a shopokra.) Most valamelyest pontosítunk: minél inkább trade marketinges keretek közé illeszkedik a shopper marketing, annál inkább megnövekszik a nagykereskedelem és a kiskereskedelem felőli – a gyártó felé irányuló – javaslattevések mennyisége, akár a design, akár az árpolitika (stb.) tekintetében. Egyáltalán felerősödik az egyeztetések szerepe, mígnem a kereskedő és a szállító már rendszeres közös igyekezetet tanúsít az egyes márkák sikeradatainak javítása, a brandek optimális érvényesítése ügyében – a szállító például késedelem nélkül informálódik arról, hogy ha növeli egy termék kisebb kiszerelésű, más csomagolású változatának arányát, áruja jobb illetve kiterjedtebb kihelyezéshez juthat a boltban, vagy hogy készletét növelni ajánlatos, vagy sem egy adott szezonban. Eladásnövelő rugalmasságra tesz így szert a tervvel történő ténylegességi összehasonlítások, ennek nyomán az árengedmény-módosítások, vagy a promóciós effektusok megfelelő irányú bővítése ügyében.  A kereskedő több szállítóval is kialakíthatja ugyanezt a fajta kapcsolatot, és ezzel verseny-inspirátorrá, egyben -moderátorrá is előlép. Ennek nyomán már a shopper marketingen kívül eső trade-marketinges mezőben is, tehát a médiafeladatok dolgában, valamint a rendezvényekkel-eseményekkel összefüggő public relations terepén is akarva-akaratlanul megnyilvánulnak a kereskedő és a gyártó kölcsönös kommunikációjának eredményei, kiütköznek strategikus együttműködésük jegyei. A pavilonmunka megtervezésénél, organizálásánál előnybe kerülnek a trade-marketinges kooperálásban haladottabb cégek; ajánlataik sokrétűbbek, vonzóbbak. A szakvásárokra történő pavilonépítés, illetve sokszereplős pavilonokban a helyfoglalás, a parciális helyen történő beltér-kialakítás, a pavilonmunkához kellő felszereltség biztosítása, a pavilonszolgálat üzemeltetése együttesen eléri azt a költségfokot, hogy a trade marketing-beli hátramaradást bizonyos gyártóknál akár veszélyesnek is tekinthetjük.

          A trade marketing előtervezéséhez, majd továbbtervezéssel összekapcsolódó gyakorlati folyamatához egyaránt szükséges adatgyűjtés és adatelemzés. Az értékesülés alakulásának követése úgy teljes, ha az időszaki  tényleges eladást rendre összevetik a tervvel, és az eltérések magyarázatát más adatok felhasználásával megkeresik. Ugyanígy rendre össze kell hasonlítani a marketing-költségvetési tervet a valóságos költésekkel, a vevőknek valósan

adott kedvezményeket a kategória előirányzatával. Elemző vizsgálatok kell illessék a promóciók hatását, az árréseket, a készlethiányt, a túlkészletezést, a polcrészesedést és így tovább.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

Bevezetés a trade-marketingbe – a súlypont-szerkezet

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinggel foglalkozó cikksorozatában az eddig tárgyalt üzletpolitikai fogalmak közt több is akad, amelyet könnyű összetéveszteni a trade marketing viszonylag újkeletű fogalmával/gyakorlatával.  Elsősorban a push jellegű nagybani értékesítési modell, valamint a shopper marketing jön szóba. Továbbá megzavarhat bennünket egy olyan itthoni kifejezés is, amelyet cikkeinkben eddig nem emlegettünk, ez pedig a „kereskedelmi marketing”. Ez a magyar szópár kereskedelmi vállalatok saját marketingjére vonatkozik, eképp jelentése nem egyezik a „trade marketing” jelentésével (hiába fordítanánk amúgy joggal az itt jelzőként szereplő „trade”-et „kereskedelmi”-nek). Az angol kifejezés ugyanis nem a kereskedőcégek önálló üzletpolitikai aktivitását hangsúlyozza, hanem épp ellenkezőleg: egy-egy gyártó vállalat sokrétű együttműködését egy vagy több kereskedelmi vállalattal, tehát a termelői és kereskedői üzletpolitika közössé tételét. A szóértést zavarhatja még egy másik alaki hasonlóság is, úgyhogy gyorsan kijelentjük: a patinás „trade mark” kifejezés egészen másfelé mutat, mint a „trade marketing” nevezet (tudniillik a védjegyek tematikája felé).

                A push jellegű nagybani értékesítési modellt – amelyben a termék-előállító cég kereskedőket célozva promotálja áruját – tekinthetjük akár preformált (vagy kezdetleges) trade-marketinges modellnek is, feltéve, ha a gyártó a termék értékesülési sorsát, ösztönző elemek alkalmazása mellett, egészében le kívánja követni. Másképpen mondva, az említett értékesítési modell az alapját képezi a trade marketingnek: ez az együttműködés érik fejlesztések útján trade-marketinges jellegűvé. De ha már ilyenné lényegült, akkor a marketing már nem kereskedő-centrikus a gyártó felől nézve és nem fogyasztó-centrikus a kereskedő felől nézve, hanem a gyártó felől nézve is két-súlypontú (egyszerre kereskedő- és fogyasztó-centrikus), és a kereskedő felől nézve is az. Utóbbi számára ugyanis a kibontakozó trade marketingben fontossá válik a gyártó befolyásolása is, nemcsak a fogyasztóé.

             A klasszikus marketing mintájára a trade marketingben is érvényesül egyfajta 4P-s marketingmix, némiképp módosított összetételben: Presence (termékválasztás) – Pricing (árazáspolitika) –  Placement (kihelyezés) – Promotional Strategy ( promóciós stratégia). Valójában azonban a trade marketing inkább 6-7 P-s marketingmixet szokott alkalmazni; a plusz P-k egyike a Proposition (egyes speciális észrevételekhez kapcsolódó ajánlattevések a gyártó és a kereskedő közös lehetőségeit illetően), egy további P a Pack (teljes, komplex ajánlatcsomag kidolgozás), esetleg a People (az emberi tevékenység-oldal)  elemzésével társítva.

              Mindezekkel a megállapításokkal még épp csak körvonalaztuk –   arculatában alig is láttattuk –, miben áll a trade marketing.   Legközelebb, amikor a shopper marketinghez és a brandekhez való viszonyát világítjuk meg, többre jutunk majd.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom