A környezetvédelem területei (2.)

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

  1. Zajvédelem, –rezgések elleni védelem: A környezeti zaj- és rezgésforrás létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos szabályokat a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet rögzíti. Bár a zaj nem köthető egyértelműen egyik környezeti elemhez sem, mégis a környezetvédelemhez tartozik, hiszen a kibocsátott zaj hatással van az abban élőkre. Leggyakrabban a levegőben terjedve fejti ki hatását, ami az egyszerű pszichikai hatástól (zavaró zaj) egészen a fizikai hatásig (fájdalom érzet) terjedhet. Ahhoz, hogy az ember által végzett tevékenységek zajkibocsátása ne érje el ezeket a határértékeket, vagyis a hangnyomás értéke a megadott határértéken belül maradjon szükséges műszeres méréssel meghatározni a kibocsátást, és szükség esetén az ellene irányuló, gyártófüggetlen, költséghatékony, energiatakarékos szigetelési megoldásokat meg kell keresni és valósítani.

  1. Hulladék-gazdálkodás során az az elsődleges szempont, hogy csak az a hulladék váljon szemétté, ami további hasznosításra már egyáltalán nem alkalmas. Amit az újrahasználat vagy újrahasznosítás már nem tud nyers- vagy alapanyagként felhasználni. A hulladékok kezelését irányelvek alapján végzik általában az állam intézményei. A megelőzés ezen belül az integrált szennyezés megelőzés elve alapján legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét (veszélyes hulladékok), a környezetterhelés csökkentése érdekében, ez azt is jelenti, hogy úgy kell megoldani ezen problémát, hogy ne okozzon további környezeti kárt. Az elővigyázatosság elve alapján a veszélyes, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehető legnagyobbak lennének, vagyis a lehető legkedvezőtlenebb esetet kell figyelembe venni. A gyártói felelősség elve alapján a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező megválasztásért, beleértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességét, a termék élettartamát és újrafelhasználhatóságát. A termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből keletkező hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is. Erre vonatkozó szabványok is születtek: életciklusköltség-számítás (Life Cycle Cost, EN ISO 14040-14044) valamint életciklus elemzés (LCA). A megosztott felelősség elve, a gyártói felelősség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük. Az elérhető legjobb eljárás elve alapján törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra, azaz a lehető legkisebb környezet-igénybevételével járó anyag és energiatakarékos technológiák alkalmazására. A szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője birtokosa vagy hulladékká vált termék gyártója köteles, a tevékenysége során okozott károk, szennyezés elkerüléséért teendő intézkedések teljes költségét viselni.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A brikett páratartalma

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az állandó páratartalom százalékos aránya: a víz mennyisége és a fa száraz tömegének vagy anhidridjének viszonya, százalékban kifejezve. A faanyag nedvességtartalmától függően általában a következő neveket használják: ZÖLD WOOD: 30% -os a nedvességtartalom (a sejtfal telítettségi pontja), míg az élő fa nedvességtartalma 70-150% között van (fajtafüggően); HUMID WOOD: 20 és 30% közötti páratartalom esetén. A fa nedvességtartalmának a környezet levegőjének páratartalmával egyensúlyban kell lennie, hogy ne következzen be a faanyagban dagadás vagy zsugorodás. A szárított fázis: a 12% alatti nedvességtartalom esete, amely csak kamrában, mesterséges szárítással érhető el.

Megkülönböztetünk nettó és bruttó nedvességtartalmat. Míg a nettó nedvességtartalom a faanyagban lévő összes víz tömege és a faanyag abszolút szárazon mért tömegének arányát jelenti százalékos formában, addig a bruttó nedvességtartalom a fában lévő összes víz súlya a nedves faanyag súlyához viszonyítva, százalékos értékben. A gyakorlatban, amikor a faanyag nedvességtartalmáról beszélünk, általában a nettó nedvességtartalmat értjük alatta, ha nem, akkor ezt külön kiemeljük.

A fatüzelésű rendszereknél központi szerepet tölt be a fa minősége, fajtája, tömörsége és a nedvességtartalma. Hiszen minél nedvesebb egy fa, annál több energia irányul a víz párologtatására – inkább erre, semmint a szoba melegítésére. A fabrikett egyik legfontosabb előnye, hogy mindig ugyanolyan százalékos páratartalommal rendelkezik. Ily módon biztosított, hogy a minősége mindig ugyanolyan lesz, ellentétben a tűzifával, amelynél soha nem lehet tudni pontosan, hogy a páratartalom milyen arányban található meg.

A fabrikettek nedvességtartalma mindig alacsonyabb, mint 10%. Ez a százalékos arány mindig stabil, a fa kiválasztásának, szárításának és az ezt követő gyártás aprólékos folyamatának eredményeként. Semmilyen esetben sem dolgozunk ki briketteket akkor, ha a fa állapota nem optimális.

A brikettek ezen előnyét bármely felhasználó könnyen ellenőrizheti. Miért? Mert nem tartalmaznak a brikettek olyan kötőanyagokat vagy vegyi anyagokat, amelyek tömörítik őket, ami azt jelenti, hogy túlnedvesség esetén a brikettek lassan deformálódnak vagy szétesnek.

Hogyan lehet tudni, hogy a fabrikett optimális nedvességtartalma?

A legegyszerűbb módja annak, hogy megtudjuk, egy brikett alacsony páratartalommal rendelkezik-e, megnéznünk az alakját. Amennyiben teljesen téglalap alakú, és a fűrészpor jól tömörül, a brikettnek optimális nedvességtartalma van. Viszont, ha e helyett azt tapasztaljuk, hogy a blokk nem nagyon tömörített és könnyen törik, ez azt jelenti, hogy a brikettnek túl nagy a nedvességtartalma.

Amennyiben fatüzelésű rendszert használ, próbálja ki a fabrikettet. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. mobil fabrikettáló géppel rendelkezik, így nem a fahulladék, hanem a gép kerül szállításra. Ennek köszönhetően nagy volumenű és hulladéknak tekintett anyagot tud hasznosítani. Mindazonáltal a felhasználó dönthet az elkészült brikettek felhasználásáról, avagy értékesítéséről. Összességében a Sajó Brikett Nonprofit Kft. remek szolgáltatást nyújt mezőgazdasági és ipari hulladékok feldolgozására. Továbbá oktatási intézmények, illetve magánszemélyek számára kedvezményesen kínálja szolgáltatását.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A környezetvédelem területei

könnyűszerkezetes ház - természetesenAz ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

  1. Levegőtisztaság védelem
  2. Vízminőség-védelem, talajvédelem
  3. Zajvédelem, rezgések elleni védelem
  4. Hulladék-gazdálkodás

  1. Az levegőterheltségi szint (imisszió) a levegőben kialakult szennyezőanyag koncentrációját határozzák meg vele, mértékegysége: mg/Nm³. Ennek folyamatos ellenőrzése ma már létkérdés. Főként a nagyvárosokban, azok központjában állítanak fel érzékelőket, melyekkel a levegő részecskéivel együtt lebegő anyagok mennyiségét mérik tulajdonképpen. Ezek lehetnek gázmolekulák, melyeket alaphelyzetben az úgymond tiszta levegő nem tartalmaz, vagy nem tartalmazhat vagy aeroszol molekulát. Az aeroszol molekulák pedig a levegővel együtt lebegő folyadék-cseppek. Ezek mérésére léteznek automata és manuális mérőhálózatok.
  2. Mivel lassan megújuló erőforrásról (víz) lévén szó, a felszín alatti víztesteket mennyiségi szempontból is definiálni kell. Az eredeti vízminőséget jelentősen befolyásolják az áramlások ill. a víz felszín alatti tartózkodási ideje valamint a hőmérséklet is. Ezt a vízminőséget – különösen felszín közelben – az emberi tevékenységből származó szennyezések megváltoztatják. A felszín alatti vizek esetében a szennyezés tartós, időtartama akár évtizedekre vagy évszázadokra tehető. Amennyiben a szennyezőanyag nem bomlik le vagy immobilizálódik, akkor a szinte végtelenségig a felszín alatti vízben maradhat. A felszíni alatti víz lassan mozog a talaj felszíne alatt, az emberi tevékenységek hatása hosszú ideig érzékelhető. Az elmúlt 20 év során megbizonyosodott, hogy az összes szennyező anyag teljes eltávolítása a legtöbb esetben nem volt lehetséges. Emiatt elsősorban a megelőzésre kell összpontosítani. A felszínről érkező szennyezésekre elsősorban a karsztvidékek, a talajvíz, a parti szűrésű vizek és a sekély rétegvíz vízbázisai érzékenyek. Az egyik legnagyobb probléma a felszín alatti vizek nitrátszennyezése. A felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető nitrát elsődleges forrása a csatornázatlan településeken a szabálytalanul elszikkasztott szennyvíz. Minthogy a nitrát a talajvízben igen könnyen mozog (nem kötődik a talaj összetevőihez), az intenzív mezőgazdasági termelésben használt műtrágyák jelentős diffúz forrást jelentenek. A korábban elszennyezett területekről, például az ipari létesítményekből és a nem megfelelően szigetelt hulladéklerakóból származó veszélyes anyagok is problémát jelenthetnek a felszín alatti vizekre, amíg a terület rekultivációját vagy kármentesítését el nem végzik. A balesetszerű szennyezések (pl. kőolajvezetékek mentén) általában csak lokális problémákat okozhatnak. Emellett a mezőgazdaságban használt permetezőszerek is bejuthatnak a talajvízbe, és a településeken és utak mentén beszivárgó esővízzel is sok szennyezőanyag kerülhet a talajvízbe.

A 3. és 4. területtel cikksorozatunk következő részében foglalkozunk.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

Széchenyi 2020 EU logo

A faanyagú brikett előnyei más fűtőanyagokkal szemben

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Amikor az ember a télre gondol, akkor mi is jut eszébe? A karácsony, a hó és a hideg.

Az emberek többsége nem rajong a hidegért, de mégis tudják, hogy van benne valami varázslatos. A szakadó hó látványa, ahogy a fákat, a házak tetejét és az utcákat beborítja, a csodaszép hótakaró egy időre mesebeli tájjá változtatja mindennapi környezetünket. Olykor szélsőségesen zord hidegek párosulnak e különleges évszakhoz. Ilyenkor az emberek gondoskodnak az otthonuk melegen tartásáról. Manapság igen sokféle lehetőség közül tudnak választani, ezeket mutatjuk be ebben a cikkben. A fabrikett, mint megújuló energiaforrás lesz az origó, amellyel szembeállítjuk a különböző fűtési alternatívákat.

A brikettfélék gyúlékony anyagok, amelyek tüzelőanyagként használatosak, extrudált vagy préselt-aprított formában. Nem szükséges kötőanyag hozzáadása, hiszen nagy nyomáson kerülnek préselésre. A brikettként felhasznált közönséges anyagok közül, íme néhány: a faszén finom őrleménye, ásványi anyag, fűrészpor, rizsbogyó, földimogyoró és egyéb növények, tőzeg és bármilyen biomassza. Tömörsége mellett a brikett magas fűtőértékkel rendelkezik: a brikettek erősebb hőt termelhetnek, mint más tüzelőanyagok.

A gázzal összevetve: olcsóbb, mégpedig ugyanazt a hőmérsékletet feleakkora áron állítja elő. Mindazonáltal környezetbarát, mert az előállításához egyetlen fát sem szükséges kivágni. Megújuló energiaforrás, mert a brikett alapanyaga, a fa- és fűrésziparban folyamatosan termelődik.

Fűtőértéke magasabb, mint a barnaszéné, kevesebb égési salakot és egyéb felhasználásra alkalmatlan anyagot hagy maga után. A brikett begyújtása gyorsabb és egyszerűbb, szállítása, tárolása könnyebb és tisztább.

Előnye a tűzifával szemben, hogy csaknem feleannyi mennyiség szükséges hasonló teljesítéshez, továbbá a fabrikett nedvességtartalma ellenőrizhető, szemben a tűzifáéval. Fűtőértéke nagyságrendileg 40%-kal nagyobb, sűrűsége kiterjedtebb, illetve brikett vásárlásakor nem vásároljuk meg a vizet is, mint a tűzifánál, amely csak a súlyt és az árat növeli, a fűtőértéket viszont csökkenti.  Nedves tűzifa égetésekor az energia java része a víz párologtatására irányul, nem pedig a szoba melegítésére. A brikettet ráadásul nem kell hasogatni, szállítása és tárolása is egyszerűbb.

A szalmabrikett, a fabrikettel szemben gyorsabban ég, kisebb a hőleadása és több hamu képződik az égés után.

A faanyagú brikettek a fűtés modern és intelligens formáját biztosítják: velük fűteni gazdaságos, ökológiailag kiváló és kényelmes.

A fabrikett alkalmas kerámiakályhákhoz, kéménykályhákhoz, folyamatos szervizkályhákhoz, konyhai sütőkhöz, valamint központi fűtéshez.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft. mobil fabrikettáló géppel rendelkezik. Amennyiben Ön rendelkezik fahulladékkal, faipari maradvánnyal, esetleg tűzifáját szeretné brikettálni, úgy keressen minket bizalommal. Cégünkhöz nem kell elfuvaroznia a maradékokat, hiszen a fabrikettáló gép kerül kiszállításra. Így rengeteg időt és anyagszállítási költséget takaríthat meg. Az elkészült fűtőtermék sorsáról Ön határoz, eldöntheti, hogy saját felhasználás a célja a brikettel, vagy értékesíteni kívánja.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Gondolatok a környezetvédelem történetéről

könnyűszerkezetes ház - természetesenA környezetvédelem történetiségéről előző cikkünkben foglalkoztunk, mely témával kapcsolatos gondolatainkat folytatjuk…

Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Az ember környezetre való hatása azzal áll összefüggésben, hogy mekkora területre hat ki tevékenységének hatása, legyen az pozitív vagy negatív. Az őskori emberé csakis a közvetlen környezetére hatott ki, bármit is tett vagy éppen nem tett. Fokozatosan globálissá vált ez a hatás, azzal összefüggésben, hogy az emberiség úgyszólván ellepte a bolygót.

Az újkor nagy találmánya a gőzgép, valamint az ipari forradalom tovább rontotta az emberiség-környezete viszonyát. Ebben az időszűrőberendezései, az autótechnológiában bevezetett szén-monoxid kibocsátás kontrollálása mind azon egyezségek eredményei, melyek a globális felmelegedés megállítását, visszafordítását tűzték ki célul. A globális felmelegedés problémája mellett más környezetvédelmi károk is foglalkoztatták a szervezeteket. Gén manipulált növények, bizonyos növényvédő szerek használata tragikus következményei rámutattak, hogy nem szabad mindent feláldozni a termelékenység, és a gazdasági mutatók szinten tartása érdekében.

Nehéz megjósolni, hogy milyen lépések születnek a környezetünk védelme érdekében. Mindenesetre látszanak az aggodalmak jelei: gyorsan lebomló csomagolóeszközök, szelektív hulladékgyűjtés, ipari termékeszakban már a társadalom struktúrája is átformálódott. A lakosság egyre nagyobb számban vált bérből élő tömeges termelő városlakóvá a vidéki önellátó földművesekből. Az egészségügyi körülmények egyre csak romlottak. A széntüzelésű kazánok, ipartelepek a légszennyezés helyzetét rontották, míg a városokon átfolyó folyókba ürített ipari szennyvíz a vízszennyezés mértékét fokozták. A legújabbkor hadiipari fejlesztések eredményei, a kőolajalapú olcsón előállítható energiahordozói, a termékek tömegszerű előállítása, az életszínvonal emelkedését eredményezte, ami tovább növelte a népességnövekedés ütemét.

Miközben az emberiség ünnepelte nagyszerűségét, megjelentek az első jelek, melyek utaltak arra, hogy környezetünk egyre nehezebben képes kompenzálni a beavatkozások okozta károkat. A döbbenetes mérvű szén-dioxid kibocsátás, a növénytermesztés, és állattenyésztés érdekében irtott őserdő tüneteiként ismerhettük meg a globális felmelegedés fogalmát.

A XX. század második felétől egyre jönnek létre természet-környezetvédő mozgalmak, konferenciák, melynek célja a gazdasági, és technikai fejlődés érdekében kiaknázott-felhasznált erőforrások racionális kezelésének elérése. Megszületett a felismerés, hogy a globális problémák kezelését csak globális összefogással lehet eredményesen kezelni. A gyárkémények k életciklusának tervezésében szerepel már annak újra felhasználása, a pazarló energiafelhasználás csökkentése, a megújuló energia bevezetése. Az országokban bevezetett törvények, melyek szabályozzák az ipar és gazdaság környezet értékeire gyakorolt hatását bíztató jellegűek. Azonban a kedvező eredmények igazolása rövid időszakon belül nem biztosítható. Valahogy úgy képzelhetjük el a környezetünk érdekében tett erőfeszítések ütemét, mint amikor annak rombolása kezdődött el, csak most fordítva. Az egyensúly majd beáll, mint ahogy az minden folyamatra jellemző. Viszont addig is nagyon sokat kell még tapasztalni az embernek azokból az eseményekből, melyek rávezetik a következetes életmódra, magatartásra. Azaz most már egyértelmű hogy nem maradt semmi feláldozni való az ember kényelme érdekében.

A civilizációs fejlődés további fokozása nem marad el a környezet reagálása nélkül. Ezt tartja szem előtt cégünk is, és termékeinkkel, technológiánkkal utódaink jövőjéről is szeretnénk gondoskodni.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A brikettgyártás előnyei

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Amikor új terméket állítunk elő, fel kell sorakoztatni a döntést illető pro és kontra érveket. Napjainkban prioritást élveznek azok a produktumok, amelyek a környezettudatosság jegyében készülnek. Fontos szempont, hogy milyen alapanyagok kerülnek feldolgozásra, milyen folyamaton keresztül, és melyek az így elkészült végtermék felhasználhatóságának aspektusai. Az újrahasznosítás a maradvány-anyagok és tárgyak átalakításának folyamata. Ez alternatívája a „hagyományos” hulladék-ártalmatlanításnak, amely anyagokat takaríthat meg. Az újrafeldolgozás megakadályozhatja a potenciálisan hasznos anyagok pazarlását és csökkentheti a friss nyersanyagok fogyasztását, ezáltal mérsékelve az energiafelhasználást, az égetésből származó levegőszennyezést és a hulladéklerakat okozta vízszennyezést.

Az újrafeldolgozás a modern hulladékcsökkentés kulcsfontosságú eleme, és összetevője a „hulladék-csökkentés, újrafelhasználás és újrahasznosítás” hármas törekvésének. Az így illeszkedő újrafeldolgozás a környezet fenntarthatóságára irányul, azáltal, hogy a gazdasági rendszer nyersanyag-inputjait helyettesíti, és a hulladéktermékeket átirányítja. A termék ártalmatlanítási folyamata két újrahasznosítási hurkot igényel; ezek: a termék újrahasznosítása és az anyag újrahasznosítása. A termék újrahasznosítási fázisában újra felhasználják a terméket. Ez kétféleképpen történik: vagy a terméket használják fel, a termék funkcióját meghagyva („újrafelhasználás”) vagy a termék továbbra is használható, de megváltozott funkcióval („további használat”).  Mindkét forgatókönyv esetében a termék tervezése nem módosított, vagy csak kissé módosított.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft. az ipari, mezőgazdasági maradványokat brikettálja, újrahasznosítja, mégpedig azon a helyen ahol a hulladék képződött.

A brikettgyártás számos fűrészüzlet, asztalos- és más iparági műhely számára nyújt megoldást, ahol járulékosan halmozódik fel a brikett gyártásához szükséges többféle anyagmaradék, és nem tudják, hogyan kell őket kezelni, felhasználni, újrahasznosítani. Az előállításhoz nem szükséges kötőanyag hozzáadása, ugyanis a brikettek aprított és tömörített fatömbjei nagyon nagy nyomáson kerülnek préselésre (1800 kg / cm2). Az olyan nyerstermék, amelyet ilyen mértékben tömörítenek, nagyon sűrű összetételűvé válik, így fűtőértéke is magas (kb. 5000 kcal / kg), a tűzifának a négyszerese. A brikettek összetétele 100% – ban természetes, mivel nem tartalmaznak kötőanyagokat vagy egyéb adalékanyagokat, amelyek károsíthatnák a kazánokat és az egyéb fűtőberendezéseket. További előnyük, hogy égésük nem okoz füstöt, és nagyon kevés hamu keletkezik. Bármilyen biomassza-kazánban, tűzhelyben vagy sütőben használhatók.

A brikett egyfajta biomassza, ezért elégetése semlegesnek tekinthető. Nagy sűrűségű, ami azt jelenti, hogy tárolása nem igényel nagy helyet, amellett tiszta és könnyen kezelhető.

Gyártási költségei alacsonyabbak, mint más üzemanyagokéi.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft-nek a jelenlegi piacon nincs versenytársa. Ugyanis létrehozott egy olyan innovációt, melyben nem a faipari, mezőgazdasági, asztalos- vagy egyéb maradványok kerülnek szállításra, hanem a feldolgozó-eszköz, a mobil brikettálógép, és a hulladék feldolgozása helyben történik, ott, ahol keletkezett. A BrikettMobil projekt így segíti a gyorsabb, tisztább, hatékonyabb újrahasznosítást.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A környezetvédelem története

könnyűszerkezetes ház - természetesenAz ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

 

  • Az őskorban nem adódtak környezetvédelmi károk, legfeljebb lokálisan, ezért aztán még környezetvédelemről sem beszélhetünk akkoriban. Az őskori ember együtt élt a természettel, folytonos dinamikus egyensúly állt fenn közöttük.
  • Az ókori a városokban már megjelentek a problémák:

A hulladékkezelés, vízellátás és szennyvízelvezetés, higiénés problémák által. Bár az alacsony higiénés elvárások miatt illetve a kis népsűrűség miatt nem volt tetemes a probléma. A szántóföldi növénytermesztés, állattartás hulladékait a természet újra képes volt feldolgozni, lebontani, ezáltal visszatáplálni a rendszerbe.

Az ércbányászat, kohászat elkezd mindennapivá válni a kisipari termékek előállításának megszaporodása miatt.

  • A középkorban Edward angol király Londonban betiltja a kőszén égetését, mert megérzik káros hatását a füstködnek. Ilyenkorra már a nagyvárosok kialakulása emberek tízezreit gyűjti viszonylag kis helyre, és nagy lesz a népsűrűség. A rossz higiénés körülmények, járványok, ezért is kezdenek kialakulni, ezzel már az eddig elegendő hulladékkezelés, vízellátás és szennyvízelvezetés mennyiségi és minőségi elvárásainak már nem felelnek meg a fennálló, már kitalált rendszerek.

A mocsárlecsapolások, erdőirtások következtében a levegő minősége gyors romlásnak indul.

  • Újkor szél és napenergia hasznosítása, bányászat és kohászat fejlődése kezdetleges módszerekkel és inkább a kipróbálás szintjén indult meg. Egy kisváros helyi zsenije, gondolkodója összetákol egy kezdetleges szélerőművet, jól is tudják használni, de nem terjed el a használata gyorsan az információ-áramlás lassúsága miatt. Illetve nincsen olyan intézményesített szervezetek, amiken keresztül autentikus an továbbíthatnák a pontos terveket. A sziléziai Bunslauban megépül az első szennyvíztisztító telep és vízmű, ám ez is sokáig egyedüli marad. A szén felhasználása, gőzgépek, ipari termelés, bányászat, ipar fejlődése hozza meg az áttörést.
  • A XX. században az energiafogyasztás és életszínvonal robbanásszerű emelkedése, belső égésű motorok, elterjedése, az elektromosság általános használata maga után vonta a fogyasztói társadalom kialakulását és azt a hozzáállás az emberek részéről, hogy ők a „teremtés koronái”, gyakorlatilag bármit megtehetnek következmények nélkül. a következményekkel csakis az 1960-as évektől az USA-ban kezdtek ezzel foglalkozni. Az urbanizáció, népességrobbanás, új szennyezés típusok (vegyi-, zajszennyezés) még be nem jósolható, ki nem számítható következményei ütötték fel fejüket.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

Melegre hidegben szükség van, avagy a fűtés története

Kandallóban lobog a láng

E tartalmunkban ismertetett BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az első tűzgyújtástól a mai fejlett fűtőrendszerekig az emberiség hosszú utat járt be. A különféle fűtési módok fejlesztése, a hiányosságaik pótlása, a hibák javítása minden korban nagy kihívással nézett szembe. Mindazonáltal szoros kapcsolatban állt a fejlődés a népek életkörülményeinek és kultúrájának fejlődésével.

Az ősember legelső fűtési módja a nyílt lángú tüzelés volt, főként gallyakból, fadarabokból. Kezdetben lakóhelyén, barlangban gyújtott tüzet, így védve testét a kihűléstől, továbbá a láng szolgáltatta a fényt és a főzési lehetőséget. A füst elvezetése kétféle módon történt, a nyitva hagyott bejáraton keresztül vagy a helyiség tetején lévő nyíláson át. Később már a szabad ég alatt raktak tüzet, mivel a korom és füst ellepte a helyiséget. Majd izzó, parázsló állapotban vitték be a lakhelyükre, hogy ne füstöljön annyira. Így jöttek rá lassan a faszéntüzelés módjára.

Később, mikor az ember már többet tartózkodott lakóhelyén szükségessé vált a tűz állandó fenntartása, kordában tartása. Ezen feltételeket úgy oldották meg, hogy kövekkel kerítették el a tüzet, illetve megalkották az első tűzhelyet, amely agyagból és kövekből készítet lapos, kerek tál volt, majd később lábakon álló edény.

A rómaiak a padlófűtés kialakításával kísérleteztek. Először magas oszlopokra helyezték a fűteni kívánt helyiséget, amelynél az égéstermék az oszlopok között haladt. Ezt továbbfejlesztve a padló alatt egy csatornában vezették el a füstöt, majd a padlóban alakítottak ki füstjáratokat.

Az 1500-as években jelent meg a takaréktűzhely (sparherd) amelyen lehetett főzni is. A cserépkályhák megjelenésével a tűz zárt térbe került és a füst elvezetés egy csövön keresztül történt.

Az 1750-es években debütáltak az öntöttvas gőzkazánok, ennek hatására az 1800-as években megjelent a melegvíz-fűtés.

A XIX. századtól rohamos fejlődés következett be. A gázkazántól a távfűtésig rengeteg lehetőség közül választhatunk. Egy fontos tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni, mégpedig, hogy a fával, fa termékkel való fűtés napjainkban is kiemelkedő szerepet tölt be. Akár nagy városokra akár kisebb településekre gondolunk rengeteg családi ház és gazdasági, ipari egység fűtési rendszere fatüzelésű.

Rengeteg féle fával lehet tüzelni, de XXI. században kiemelt hangsúlyt kell fektetni a környezettudatos életmódra. Így a legjobb választás a fa brikett.  A fabrikettek környezetbarát, természetes anyagból, ipari- és egyéb fa hulladékból, maradványokból készülnek. Fontos kiválasztási folyamat után a fa maradékok, amelyeket nem lehet más célra felhasználni, szárításra majd magas nyomáson préselésre kerülnek. A brikettek összetétele 100% – ban természetes, mivel nem tartalmaznak kötőanyagokat vagy egyéb adalék anyagokat, amelyek károsíthatnák a kazánokat és az egyéb fűtőberendezéseket. Ráadásul kiemelkedő a fűtőértéke, gyorsan melegíti a fűteni kívánt helyiséget és azt egyenletes hőmérsékleten tartja.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft. kiemelkedő előnye versenytársaival szemben, hogy mobil brikettáló géppel rendelkezik, így nem kell a fahulladék, majd az elkészült fabrikettet ide-oda szállítani. A gép kerül kiszállításra és helyben történik a fa átalakítása.

Mobil brikettálásA tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Melegre hidegben szükség van, avagy a fűtés története

Kandallóban lobog a láng

E tartalmunkban ismertetett BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az első tűzgyújtástól a mai fejlett fűtőrendszerekig az emberiség hosszú utat járt be. A különféle fűtési módok fejlesztése, a hiányosságaik pótlása, a hibák javítása minden korban nagy kihívással nézett szembe. Mindazonáltal szoros kapcsolatban állt a fejlődés a népek életkörülményeinek és kultúrájának fejlődésével.

Az ősember legelső fűtési módja a nyílt lángú tüzelés volt, főként gallyakból, fadarabokból. Kezdetben lakóhelyén, barlangban gyújtott tüzet, így védve testét a kihűléstől, továbbá a láng szolgáltatta a fényt és a főzési lehetőséget. A füst elvezetése kétféle módon történt, a nyitva hagyott bejáraton keresztül vagy a helyiség tetején lévő nyíláson át. Később már a szabad ég alatt raktak tüzet, mivel a korom és füst ellepte a helyiséget. Majd izzó, parázsló állapotban vitték be a lakhelyükre, hogy ne füstöljön annyira. Így jöttek rá lassan a faszéntüzelés módjára.

Később, mikor az ember már többet tartózkodott lakóhelyén szükségessé vált a tűz állandó fenntartása, kordában tartása. Ezen feltételeket úgy oldották meg, hogy kövekkel kerítették el a tüzet, illetve megalkották az első tűzhelyet, amely agyagból és kövekből készítet lapos, kerek tál volt, majd később lábakon álló edény.

A rómaiak a padlófűtés kialakításával kísérleteztek. Először magas oszlopokra helyezték a fűteni kívánt helyiséget, amelynél az égéstermék az oszlopok között haladt. Ezt továbbfejlesztve a padló alatt egy csatornában vezették el a füstöt, majd a padlóban alakítottak ki füstjáratokat.

Az 1500-as években jelent meg a takaréktűzhely (sparherd) amelyen lehetett főzni is. A cserépkályhák megjelenésével a tűz zárt térbe került és a füst elvezetés egy csövön keresztül történt.

Az 1750-es években debütáltak az öntöttvas gőzkazánok, ennek hatására az 1800-as években megjelent a melegvíz-fűtés.

A XIX. századtól rohamos fejlődés következett be. A gázkazántól a távfűtésig rengeteg lehetőség közül választhatunk. Egy fontos tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni, mégpedig, hogy a fával, fa termékkel való fűtés napjainkban is kiemelkedő szerepet tölt be. Akár nagy városokra akár kisebb településekre gondolunk rengeteg családi ház és gazdasági, ipari egység fűtési rendszere fatüzelésű.

Rengeteg féle fával lehet tüzelni, de XXI. században kiemelt hangsúlyt kell fektetni a környezettudatos életmódra. Így a legjobb választás a fa brikett.  A fabrikettek környezetbarát, természetes anyagból, ipari- és egyéb fa hulladékból, maradványokból készülnek. Fontos kiválasztási folyamat után a fa maradékok, amelyeket nem lehet más célra felhasználni, szárításra majd magas nyomáson préselésre kerülnek. A brikettek összetétele 100% – ban természetes, mivel nem tartalmaznak kötőanyagokat vagy egyéb adalék anyagokat, amelyek károsíthatnák a kazánokat és az egyéb fűtőberendezéseket. Ráadásul kiemelkedő a fűtőértéke, gyorsan melegíti a fűteni kívánt helyiséget és azt egyenletes hőmérsékleten tartja.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft. kiemelkedő előnye versenytársaival szemben, hogy mobil brikettáló géppel rendelkezik, így nem kell a fahulladék, majd az elkészült fabrikettet ide-oda szállítani. A gép kerül kiszállításra és helyben történik a fa átalakítása.

Mobil brikettálásA tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Melegre hidegben szükség van, avagy a fűtés története

Kandallóban lobog a láng

E tartalmunkban ismertetett BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az első tűzgyújtástól a mai fejlett fűtőrendszerekig az emberiség hosszú utat járt be. A különféle fűtési módok fejlesztése, a hiányosságaik pótlása, a hibák javítása minden korban nagy kihívással nézett szembe. Mindazonáltal szoros kapcsolatban állt a fejlődés a népek életkörülményeinek és kultúrájának fejlődésével.

Az ősember legelső fűtési módja a nyílt lángú tüzelés volt, főként gallyakból, fadarabokból. Kezdetben lakóhelyén, barlangban gyújtott tüzet, így védve testét a kihűléstől, továbbá a láng szolgáltatta a fényt és a főzési lehetőséget. A füst elvezetése kétféle módon történt, a nyitva hagyott bejáraton keresztül vagy a helyiség tetején lévő nyíláson át. Később már a szabad ég alatt raktak tüzet, mivel a korom és füst ellepte a helyiséget. Majd izzó, parázsló állapotban vitték be a lakhelyükre, hogy ne füstöljön annyira. Így jöttek rá lassan a faszéntüzelés módjára.

Később, mikor az ember már többet tartózkodott lakóhelyén szükségessé vált a tűz állandó fenntartása, kordában tartása. Ezen feltételeket úgy oldották meg, hogy kövekkel kerítették el a tüzet, illetve megalkották az első tűzhelyet, amely agyagból és kövekből készítet lapos, kerek tál volt, majd később lábakon álló edény.

A rómaiak a padlófűtés kialakításával kísérleteztek. Először magas oszlopokra helyezték a fűteni kívánt helyiséget, amelynél az égéstermék az oszlopok között haladt. Ezt továbbfejlesztve a padló alatt egy csatornában vezették el a füstöt, majd a padlóban alakítottak ki füstjáratokat.

Az 1500-as években jelent meg a takaréktűzhely (sparherd) amelyen lehetett főzni is. A cserépkályhák megjelenésével a tűz zárt térbe került és a füst elvezetés egy csövön keresztül történt.

Az 1750-es években debütáltak az öntöttvas gőzkazánok, ennek hatására az 1800-as években megjelent a melegvíz-fűtés.

A XIX. századtól rohamos fejlődés következett be. A gázkazántól a távfűtésig rengeteg lehetőség közül választhatunk. Egy fontos tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni, mégpedig, hogy a fával, fa termékkel való fűtés napjainkban is kiemelkedő szerepet tölt be. Akár nagy városokra akár kisebb településekre gondolunk rengeteg családi ház és gazdasági, ipari egység fűtési rendszere fatüzelésű.

Rengeteg féle fával lehet tüzelni, de XXI. században kiemelt hangsúlyt kell fektetni a környezettudatos életmódra. Így a legjobb választás a fa brikett.  A fabrikettek környezetbarát, természetes anyagból, ipari- és egyéb fa hulladékból, maradványokból készülnek. Fontos kiválasztási folyamat után a fa maradékok, amelyeket nem lehet más célra felhasználni, szárításra majd magas nyomáson préselésre kerülnek. A brikettek összetétele 100% – ban természetes, mivel nem tartalmaznak kötőanyagokat vagy egyéb adalék anyagokat, amelyek károsíthatnák a kazánokat és az egyéb fűtőberendezéseket. Ráadásul kiemelkedő a fűtőértéke, gyorsan melegíti a fűteni kívánt helyiséget és azt egyenletes hőmérsékleten tartja.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft. kiemelkedő előnye versenytársaival szemben, hogy mobil brikettáló géppel rendelkezik, így nem kell a fahulladék, majd az elkészült fabrikettet ide-oda szállítani. A gép kerül kiszállításra és helyben történik a fa átalakítása.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)