A 113 kilométer hosszú Bódva folyó, amely a Gömör-Szepesi-érchegységben ered, Hidvégardónál ér Magyarországra (Edelényi járás). Az abaúji Bódva-völgy előbb délnyugati lejtéssel húzódik a karszthatáron, majd el is választ egymástól két karszti sávot, hogy aztán alább dél-délkeleti irányba kanyaruljon – így érkezik Perkupa felől Szalonnára. Útja nagyobb része még hátravan: Szendrőt és Edelényt is érinti még, mielőtt összefolyik a Sajóval. De a Bódva-mellékvizek, a Bódvába ömlő patakok többsége a rövidebbik, északi szakaszon éri el a folyót, mert arrafelé sok a sietős karszti víz, míg már ekkor ideérnek más, keletebbi forrású patakok is, mint Szalonna esetében a Rakaca. Ez a Szalonna magasságáig tartó felsőbbik Bódva-szakasz egyben az izgalmasabbik is, akár a folyómenti növényzet, a különböző virágfélék széles skáláját tekintjük, akár a halfajtákét – harmincat meghaladó lista – az arrafelé állandóan karszti frissülés, vízben. A folyómente főbb állomásai Hidvégardó és Szalonna közt: Bódvalenke, Komjáti, Bódvaszilas, Bódvarákó és Perkupa.
Hidvégardón, ahol copf stílusú kastélyt (ma kézművesház) és klasszicista kúriaépületet látogathatunk meg, egykor szép formázatú Bódva-fahidat ácsoltak, és ma is ennek megújított változata szolgál a meder fölött. Bódvalenke, ahol a klasszicista Lenkey-kúria rosszabb állapotban van, mint hidvégardói társa, 2009-től „freskófaluval” büszkélkedik: a faluszéli tűzfalakat roma művészek színpompás secco festményekkel kezdték kidíszíteni, és azóta is bővül ez a szabadtéri tárlat. Komjáti közigazgatási határán belül 28 barlang (zsomboly, hasadék, forrásüreg) lelhető fel. Ezek összességét az UNESCO 1995-ben elismerte a közös szlovák-karszti / aggteleki-karszti barlangegyüttes világörökségi státusú részeként (míg a dobsinai Jégbarlangot csak 2000-ben). A barokk magvú Bódvaszilas 58 barlangot számol, ezek közül nyolc fokozott védettségű, például a Pócsakői-víznyelő vagy az igen hosszú, 1961-ben feltárt Meteor-barlang. Bódvarákó nyolcbarlangos zsáktelepülés. Tavasszal rendkívül élénken virágzik itt az ártéri kockásliliom, a nőszirom, a kankalin és a kökörcsin. A Bódva sodra maga is kialakított itt barlangi kiterjedéseket, így a folyó vízszint-változásai és a Rákóczi-barlang vízszint-játéka összefüggenek. Perkupa kőművesmesterek faluja volt régen – ez még ma is meglátszik a település középutcáján és a folyóba igyekvő kisebb vizek fölötti boltíves kőhidakon. Innen indul a Bódva-völgyi természetvédelmi tanösvény. Egy, a faluhoz tartozó volt bányaterületen „klímagyárat” létesítettek, kizárólag megújuló energiát, egyebek közt geotermikus energiát felhasználó üzemet.
A halakban és vízibogár-válfajokban viszonylag bővelkedő Rakaca patak a szomszédos, Encsiről nevezett járásban, a még szintén csereháti Büttös falu szűkebb környékén ered, onnan egyenest közelít a Viszlói-patakhoz. Az összefolyásnál görögkatolikus búcsújáró-helyet találunk: Rakacát. Az itt valamelyest megnövekvő vízhozamú Rakaca patak következő állomása – hat kilométerrel odébb – Rakacaszend, és innen is hat kilométer távolságra esik a Szalonna-melléki Meszes. 1962-ben Meszestől kissé északabbra gáttal felduzzasztották a Rakacát, azóta is frekventált, jókora horgásztavat létesítve. Az üdülőteleppel övezett tározó eredeti alapfunkciója: a Bódva vízszintjének időnkénti megsegítése Szendrő és Edelény ipara javára.
A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.
A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát.
A projekt ezzel szolgálja a szlogent: „Több mint pékség”
Kapcsolódó linkek:
More Pékség
Wikiwand, Bódva
Bódva-völgy télen és Szalonna templom
(X)
