Világjárvány és a társadalmi kohézió

More Pékség
Összefoglaló:
Az emberi jogok tiszteletben tartásának, a társadalmi kohéziónak irányítania kell a béke kultúrájának megteremtésére irányuló globális erőfeszítéseket. És még mi mindent tehetünk? Cikkünkben összegyűjtöttük az alapvető fontosságú értékeket, melyek a pandémia alatt még több figyelmet érdemelnek.

 

Az emberi jogok tiszteletben tartásának, a társadalmi kohéziónak irányítania kell a béke kultúrájának megteremtésére irányuló globális erőfeszítéseket.

A COVID-19 járvány, mindannyian tudjuk, olyan kihívás, amilyennel még nem találkoztunk. Ez mindenekelőtt emberi válság, amely életünk minden területét érinti, megsemmisíti a megélhetést és gyengíti a békés társadalmak alapjait.

A világjárvány gazdasági bukása súlyosan terheli a legkiszolgáltatottabb államokat, különösen azokat, amelyek konfliktusokat vagy humanitárius válságokat szenvednek. Amint a pusztítás növekszik és terjed, azzal fenyeget, hogy még a legfejlettebb országokban is megsemmisíti az állami intézmények iránti bizalmat és a demokratikus folyamatokat.

A COVID-19 nemcsak egészségünket, hanem gazdaságainkat és társadalmainkat, valamint jövőnket érintő kockázatokkal szolgál és ígér. A csatában sújtott városoktól kezdve a nemzetközi intézményekig aláássa a béke kultúrájának kiépítésére irányuló erőfeszítéseket helyi, nemzeti és globális szinten. Az Egyesült Nemzetek megalakulása óta nem találkoztunk ilyen összetett és többdimenziós fenyegetéssel a globális béke és biztonság szempontjából. E súlyos veszély ellenére minden eddiginél fontosabb a béke kultúrájáért tevékenykedni, amely a globális együttműködés és cselekvés alapja. Ez messze túlmutat a konfliktus megelőzésen, a közvetítésen és a rendezésen, melyek ugyanolyan létfontosságúak, mint az erőfeszítések. A béke kultúrájának az emberi jogokra kell összpontosítania, és fel kell függesztenie a nemen, etnikai származáson, valláson, fogyatékosságon vagy szexuális irányultságon alapuló igazságtalanságot és megkülönböztetést. Meg kell küzdenünk a mélyen gyökerező egyenlőtlenségeket, amelyek a mindenki méltósága és lehetőségei ellen hatnak.

A világjárvány során és azon túl is be kell ruháznunk a társadalmi kohézióba, felismerve, hogy a sokféleség gazdagság, nem pedig fenyegetés. Minden közösségnek éreznie kell identitásának tiszteletben tartását, miközben teljes szerepet játszik a társadalom egészében.

Szükségünk van a szociális védelem új generációjára, beleértve a legkiszolgáltatottabbakat is, az általános egészségügyi ellátás és az egyetemes alapjövedelem lehetősége alapján, a szegénység felszámolásának központi célkitűzésünknek megfelelően.

El kell érni a minőségi oktatáshoz való egyetemes hozzáférést, amely az előrelépés egyik legnagyobb elősegítője, és döntő fontosságú az új generációk számára a közös történelem megértésében. És együtt kell működnünk bolygónkkal, nem pedig azzal szemben, felismerve annak határait és saját felelősségünket egymás és a jövő generációk iránt.

A békére való törekvés állandó folyamat, amely a mindennapi döntéseinken alapszanak. A béke kultúrájának megteremtése életmód, egyének, közösségek és országok számára. Elősegítjük a béke kultúráját azáltal, hogy megértjük a különböző kultúrákat és megvédjük értékes örökségünket. A művészet és a kultúra lehetővé teszi számunkra, hogy alapvető igazságokat fejtsünk ki és osszunk meg közös emberségünkről.

A béke egészséges kultúrája teret teremt a civil társadalom és a média számára, hogy teljes mértékben el tudják játszani. Alapvető fontosságúak az emberek és kormányaik közötti párbeszéd és elszámoltathatóság szempontjából. Gondoskodnunk kell arról, hogy a digitális kommunikáció hozzájáruljon a békéhez, és ne használjanak vissza a gyűlölet és a szélsőségesség terjesztésére. A béke kultúrájának megteremtése pedig a párbeszéd támogatását jelenti a másokkal. A tiszteletnek, az empátiának, az emberi jogok és a méltóság védelmének kell lennie a vezetőnknek, még a legnehezebb körülmények között is.

Amint reagálunk a világjárványra és erőteljes gazdasági fellendülésért dolgozunk, arra kérem mindenkit, hogy kétszerezze meg elkötelezettségét a béke kultúrájának mindennapos valósággá tételében.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

A biogáz hasznosítása

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Biogáztermelés alapanyagai

  • Állati trágyák (marhatrágya, sertéstrágya, baromfi trágya, marha hígtrágya, sertés hígtrágya)
  • Szántóföldi növények (silókukorica, kalászos teljes növény, cukorrépa, répalevél, fűszenázs)
  • Élelmiszeripari melléktermék (melasz, szőlőtörköly, gyümölcstörköly, sörtörköly, gabona szeszmoslék)
  • Kommunális hulladék (konyhai élelmiszer-hulladék, szennyvíziszap, zöldkaszálék)

A biogáz felhasználásának lehetőségei

Magas energiatartalma miatt (kb. 50 – 60% metán) energiatermelésre lehet hasznosítani. A biogáz energiatartalmát a metántartalomból lehet következtetni: 1  metán 9,94 kWh energiát tartalmaz. 60%-os metántartalom esetén 1  biogáz 0,6 l tüzelőolaj energiájával egyenértékű. Lehetséges felhasználási módok:

  1. melegvíz előállítása biogáz üzemű kazánban;
  2. kapcsolt villamos- és hőenergia termelés (kogeneráció), hűtőközeg előállítása esetén trigeneráció;
  3. földgáz minőségű biometán előállítása.

    Biogáz telep
    Biogáz telep
  1. Melegvíz előállítása biogáz kazánban

A biogáz legegyszerűbb és legolcsóbb hasznosítási módja biogáz égetésére alkalmas kazánban melegvíz előállítás. A fejlődő országokban ez az egyik legelterjedtebb hasznosítási mód. A biogáz üzemű kazánokat el lehet látni olyan égőfejekkel is, melyek alkalmasak egyéb folyékony vagy légnemű energiahordozók elégetésére (fűtőolaj, földgáz, PB gáz). Ehhez az egyszerű hasznosítási módhoz nagyban hasonlít a fejlődő országok energiaellátását célzó programok eredményeképpen létrejött egyszerű felépítésű biogáz üzemű tűzhelyek és lámpák használata. A vezetékes villamos rendszerektől elzárt területeken a biogáz üzemű lámpa lehetőséget biztosít olcsó fényforrás használatára.

  1. Kapcsolt villamos- és hőenergia termelés

A biogáz üzemű generátorblokk, melynek felépítése azonos a földgáz üzemű kogenerációs berendezésekkel, a gázmotor nagyságától függően a biogáz energiatartalmának 25-42%-át képes villamos energiává alakítani, míg termikus hatásfoka 40%-körül alakul. A kis teljesítményű motorok elektromos hatásfoka alacsonyabb. A kogenerációs berendezések összhatásfoka (elektromos és termikus) 75% fölött van. A biogáz használata áramtermelésre azért is előnyös lehet, mert földgázt válthat ki, csökkentve ezzel a külső szállítóktól való függést. (A kogeneráció jelentése: hő- és villamos energia kombinált gyártása. Míg a hagyományos erőműveknél a villamosenergia gyártása közben létrejött hőenergiát a környezetbe engedik ki, addig a kogenerációs egységeknél fűtésre használják fel, ezzel megtakarítva a fűtőanyagot, illetve a költségek jelentős részét, melyet egyébként a fűtőanyag megvásárlására kellene fordítani.)

Lényegesen magasabb összhatásfok érhető el biometán üzemű törpe aggregát és bojler összeépítésével (a víz melegítése és a motorblokk hűtése azonos folyamatok), amely használati melegvíz mellett elektromos áramot is termel (az esetleg felesleges áram tárolása rövidtávon akkumulátorral, hosszú távon vízbontással, H2 és O2 gázok tárolásával a legelőnyösebb). Bár az elektromos hatásfok alacsony, a termikus hatásfok magas; az egyedüli veszteségforrás a kipufogógázzal távozó hő, az összhatásfok 90% feletti. Ez a megoldás semmiféle hálózatot nem igényel (sem villamos-hálózatot, sem táv hő-hálózatot), ezért osztott/családi termelés céljára (az élelmiszer-önellátáson kívül energia-önellátásra is) előnyös.

Biogáz üzem Brémában
Biogáz üzem Brémában (Bremen, Németország)

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház
A megújuló energiaforrások előnyei
Alternatív energiaforrások Magyarországon

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A szociális marketing

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatának elején „a marketing fogalmi kiterjesztése” címszó alatt röviden kitértünk a politikai marketingre is, amellyel sorozatunkban bővebben, külön tematikus írásokban nem foglalkozunk. Mégis érdemesnek látjuk a „fogalmi kiterjesztés” szerinti (vagyis a nem, vagy vitathatóan gazdasági jellegű) marketing-ágak egyikét kiemelni, és külön cikkben foglalkozni vele, ez pedig nem a személyes, mondjuk úgy, karrier-marketing lesz, hanem a szociális marketing.

            Amikor különböző kereskedelmi marketing-technikák alkalmazása nem gazdasági tevékenység profitcéljaira irányul, hanem társadalmi eszmék, illetve egyes, már kialakulóban lévő, vagy kezdeményezett szokásgyakorlatok elfogadhatóságát, vonzerejét kívánja növelni, célközönségének önkéntes magatartásformáit közösségbarát irányban befolyásolni, ilyenkor   beszélhetünk szociális marketingről. Ennek esetében végső soron egy-egy adott kistérség vagy épp nagytérség életminőségének javítása a cél, hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javításáért, környezeti ártalmak enyhítéséért, leküzdéséért, az egészséges és biztonságos életmódért stb. tett lépéseken át.

            Nem ritkaság, hogy profitorientált vállalatok is társítják tevékenységeiket szociális marketing típusú aktivitással, társadalmi célú hirdetések futtatásával,  rendezvények szervezésével, finanszírozásával. Egy-egy profitorientált vállalat  önképébe nagy mértékben is beépülhet a társadalmi orientáció, amelynek így nemcsak a külső kép kozmetikázása, a szimpátiaerősítés végett igyekszik a cég  jelét adni, hanem egyenes tájékoztató és mintaadó intencióval, akár együttműködésben is egyes szakosodott szociális marketing vállalkozásokkal,   intézményekkel, tőle függetlenül létrejött jótékonysági alapítványokkal.

             A szociális marketingről közelebbi képet csak meghatározott példák alapján alkothatunk; vegyük most a teleházak példáját. A teleházak olyan  szolgáltató-központok, amelyeket hátrányos helyzetű települések, településcsoportok számára létesítenek, korszerű multimédia-eszközökkel felszerelve, és amelyek az úgynevezett digitális szakadék (egyfajta társadalmi szakadék) mélyülése ellenében funkcionálnak. Elérhetővé teszik azokat a máshol szokásos digitális közjavakat, amelyek az adott környékben lakók számára amúgy nem volnának elérhetők. Így a helybélieknek nem kell kiesniük az ország és a világ információs hálózatából. Az idősebbek is érintettek, a helyi fiatal generáció pedig kifejezetten járatossá válhat a digitális kommunikáció területén – ehhez azonban a teleház vezetőjének és munkatársainak hatékony népszerűsítő-forgalomszélesítő koncepciót kell kialakítaniuk és érvényesíteniük.  Át kell gondolniuk a termék-értékesítés kérdéseit is (mobiltelefon-feltöltés, CD-k, tematikus telefonkönyvek stb.), a nagyobb kihívást azonban az immateriális szolgáltatások ügye jelenti. Elengedhetetlen a vidéki fogyasztói magatartás megértése: azoknak a fő csoportoknak a számbavétele és  jellemzése, amelyek a fogyasztói döntéseket befolyásolják (barátok, család, környékbeli véleményformáló személyek, ideálok-példaképek), illetve a célközönség tagozódásáé. Az adott ügyfél-igények tanulmányozása kétszeresen fontos, hisz azok az igénybővülési lehetőségekre is utalnak.    A környékbeli versenyhelyzet vizsgálata során pedig kiderülhet, hogy milyen nem-profilikus (egészségügyi, oktatási, postai, büfé- stb.) szolgáltatásoknak érdemes helyt adni a teleházban úgy, hogy a profilszerű látogatottság növelésének szándékával a szolgáltatásbővítés konvergenciában legyen.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Foglalkoztatás

More Pékség
Összefoglalás:
A hátrányos helyzetűek és a hátrányos helyzetű településen élők foglalkoztatásának nehézségei és megoldásának lehetőségeit járjuk körbe cikkünkben.

A foglalkoztatás eredendően relatív és szubjektív társadalmi értékének minősítésétét szélesebb körű vizsgálatnak kell alávetni. Azokról a feltételekről, amelyek mellett a társadalmi érték megfelelő és tartós felfogása ápolható az adott foglalkoztatási körülmények között, olyan módon, amely alkalmazkodó és rugalmas a gyakran foglalkoztatottak számára. Ezek a feltételek bonyolultan kapcsolódnak a társadalmakon belüli újraelosztási folyamatokhoz. A közpolitika létfontosságú szerepe a fokozatos újraelosztási intézményi mechanizmusok megerősítése, amely a foglalkoztatás társadalmi értékei, valamint az emberi és a gazdasági fejlődés közötti rugalmasság és pozitív szinergiák kialakításának eszköze.

A munkanélküliség magas szintje jellemző a rendkívül nagy szegénységű városrészekre, elsősorban a falusi környezetben. Számos kihívás áll a munkahelyteremtés útjában ezeken a területeken. Ide tartoznak a potenciális munkavállalók alacsony készségei, a nem megfelelő és romló infrastruktúra, a foglalkoztatásban történő faji megkülönböztetés, a bűnözés és egyéb bajok. Ezeknek a kérdéseknek a sikeres kezelése továbbra is kihívást jelent a politika számára.

Néhány elmélet a hátrányos helyzetű kisebbségek alacsonyabb foglalkoztatási rátájáról a városi környéken azt találja, hogy ez részben annak köszönhető, hogy ezeken a területeken egy munkavállalóra jutó alacsonyabb munkahely áll rendelkezésre. A munkahelyek és a belvárosi dolgozók közötti térbeli eltérés az ipari szerkezet változásával jöhetett létre, amikor a munkahelyek elhagyják ezeket a környékeket. A munkavállalók és a munkahelyek közötti eltérés továbbra is fennáll, ha a bentlakásos szegregáció, amely legalább részben a lakáspiaci diszkriminációnak tudható be, megnehezíti a lakosok számára, hogy közelebb kerüljenek a bőségesebb munkahelyekkel rendelkező területekhez. Nem megfelelő szállítás és a város magjainak magas ingázási költségei a nagyobb foglalkoztatási lehetőségekkel rendelkező területek felé, a szomszédságon kívüli munkalehetőségekre vonatkozó információk hiánya és a faji megkülönböztetés a felvétel során szintén hozzájárulhatnak a rendkívül szegény környéken lakók alacsonyabb foglalkoztatásához. A kevesebb munkahely, az alacsony bérek és a magas ingázási költségek együttvéve kevésbé vonzó lehetőséget jelent a munkavégzés számára, különösen azok számára a kevésbé képzettek számára, akik számára az ingázási költségek a jövedelem nagyobb részét teszik ki. Van azonban néhány bizonyíték arra, hogy nem csak a munkahelyek elosztása a területek között fontos, hanem az is, hogy a faj milyen mértékben játszik szerepet a foglalkoztatásban. A munkahely kezelése ezeken a területeken nem elegendő a probléma kezelésére, amennyiben a foglalkoztatásban történő faji megkülönböztetés szerepet játszik a rendkívül szegény környéken lakók magasabb munkanélküliségében, vagy ha a munkaerő-piaci hálózatok, amelyek segítik a potenciális munkavállalókat a nyitott pozíciók megtalálásában, faji szempontból el vannak különítve. Feltéve, ha ez a helyzet, akkor a szegénység csökkentésére szánt ösztönzők felvétele a munkahelyteremtés ösztönzésével a célzott területeken ösztönözni fogja a helyi lakosok alkalmazását.

Az ország számos területén nagy a szegénység koncentrációja, alacsony a foglalkoztatottság. A meglévő politikák, amelyek célja a munkahelyek növelése ezeken a területeken a foglalkoztatás és a beruházások ösztönzése révén, nem eredményezték a munkahelyteremtés jelentős növekedését és a legkevésbé hátrányos helyzetű emberek jövedelmének növelését. Az egyik politikai alternatíva javaslata, új munkahelyek támogatása lenne a helyi nonprofit szervezetek révén. Ezek a szervezetek a szegénységi küszöb alatti családok lakóit alkalmaznák a hátrányos helyzetű területek újjáélesztése és javítása érdekében. Egy kezdeti időszak után, amikor a munkavállalók készségeket és tapasztalatokat fejleszthetnek, a program elősegítené, és részben támogatná a magánszektorbeli munkahelyekre való átállást. A cél az lenne, hogy erős ösztönzőket teremtsen az azonnali munkahelyteremtéshez, és ösztönözze a munkavállalók átmenetét a jobban fizetett magánszektorbeli munkahelyekre, ugyanakkor javítsa az életminőséget a megcélzott területeken, ami elősegítheti a magánszektorbeli munkahelyek növekedését.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Lányos szakmák / fiús szakmák?

Lányok Napja főcím

Lányok Napja 2021

„A Lányok Napja nem nyitott ajtókat zár be a fiúk előtt, hanem a lányok előtt csukott ajtókat nyitja ki”, vallja a műszaki-technológiai szakmákat népszerűsítő pályaorientációs napról Polgár Judit sakkolimpiai bajnok, a program fővédnöke.

Lányok Napja

Szerte a világban jellemző, de hazánkban különösen alacsony a nők aránya a műszaki, természettudományos és informatikai területeken: az itt dolgozóknak legfeljebb 18-24%-a nő, vezető pozícióban pedig szinte egyáltalán nem találunk nőt. Számos tanulmány egybehangzó eredménye erősíti meg, hogy a tudományos kutatási területeken – beleértve a humán tudományokat is – komoly hátrányokkal és nehézségekkel kell megküzdeniük a nőknek a szakmai előrejutás és érvényesülés tekintetében férfi kollégáikhoz képest, és minél magasabb tudományos szintet vizsgálunk, ez annál inkább igaz. Ezzel is összefügg az a jelentős bérszakadék, ami a férfiak és a nők keresete között van, a KSH adatai szerint a férfiak bruttó jövedelme 2019-ben 20%-kal magasabb volt a nőkénél (ennek mérséklésére indította el az Amnesty Magyarország idén márciusban az Egy Lépéssel Közelebb c. kampányát). Mindezen jelenségek oka sok összetevős, különböző társadalmi, szociálpszichológiai és gazdasági-törvényi összefüggésekben kereshető. Ezek hátterében erőteljesen hatnak a nemi sztereotípiák, melyek másfajta elvárásokat támasztanak a lányokkal szemben mind a személyiségjegyeket és készségeket, mind a szerepmegfeleléseket illetően, mint amilyeneket hagyományosan a műszaki-tudományos pályákhoz társítunk. A fiatal lányok már az iskolában is kevésbé merik próbára tenni magukat a „fiús” tárgyakban, még ha meg is van bennük az érdeklődés és az adottság, kevesebb bátorítást kapnak környezetüktől ezen a területen, és nehezebb érvényesülniük ezeken az órákon. Pedig a lányoknak is van helye a műszaki-informatikai és természettudományokban, és szükség is van rájuk. Mi sem jobb példa erre, mint dr. Karikó Katalin életútja, aki a Pfizer koronavírus-vakcina egyik vezető fejlesztője: életútja nemcsak arra példa, hogy de bizony mennyire hogy van helyük a nőknek a természettudományos pályákon, de sajnos azt is jól példázza, hogy milyen rögös út vezet ma számukra a sikerekhez.

A Nők a Tudományban Egyesület célja, hogy változtasson ezeken a tendenciákon, és megmutassa a szakmának: érdemes a nők oktatását és karrierjét is támogatni a kutatásfejlesztés és innováció területén. A női kutatók láthatóságát és szakmai elismerését szolgálja az általuk alapított Nők a Tudományban Kiválósági Díj, amit évről évre olyan fiatal kutatónőknek ítélnek oda, akik aktív részesei a tudományos életnek, és kiemelkedő eredményeket érnek el a szakterületükön. Fontos feltétel az is, hogy a díjazottak magukénak érezzék a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítését a fiatal lányok körében, példaképként segítsék az utánuk következő generációt.

Lányok Napja a Coca-Colánál
Lányok Napja a Coca-Colánál

Ezen missziójuknak fontos eszköze a Lányok Napja rendezvény, melyet idén április 22-én 10. alkalommal szerveznek meg. Hagyományosan ezen a pályaorientációs napon általános- és középiskolás lányok testközelből nyerhetnek bepillantást a “fiúsnak” gondolt és ezért a lányok elől sokszor elzárt, úgynevezett STEM területekhez kapcsolódó szakmák mindennapjaiba. Ez az angol mozaikszó a science (természettudományok), a technology (technológia), az engineering (műszaki-mérnöki tudományok) és a mathematics (matematika) tudományterületeit foglalja magába, beleértve az informatikát is. A program célja, hogy az addig átláthatatlan labirintusok átjárhatóvá váljanak: a résztvevők interaktív programokon gyakorló mérnököktől, kutatóktól első kézből kapnak információkat a szakmák valódi kihívásairól és a lányok elhelyezkedési lehetőségeiről. A pandémia miatt ezen a napon most egy izgalmas digitális eseményre kerül sor kerekasztalbeszélgetések formájában inspiráló előadókkal, véleményvezérekkel, lebilincselő előadásokkal. A személyes látogatásokat egy őszi időpontban fogják megrendezni, melyek során menő irodákat, gyárakat, kutatólaborokat, egyetemeket látogathatnak meg az előzetesen regisztráló fiatalok, és izgalmas eszközöket, applikációkat próbálhatnak ki többek közt a robotika, a mobil applikációk, a környezetbarát energiaforrások és még számtalan egyéb területen. Beleshetnek a trendi irodák kulisszatitkaiba, és testközelből tapasztalhatják meg, mennyi lehetőséget nyithat meg előttük a természettudományos tárgyak. Női kutatók, mérnökök és informatikusok mesélnek a munkájukról és saját szakmai életútjukról, a nők lehetőségeiről a szakmájukban.

Lányok Napja Accenture Magyarország
Lányok Napja az Accenture Magyarországnál

A Lányok Napja az ország legnagyobb lányoknak szóló pályaorientációs napja. Az elmúlt években 250 iskolából több mint 12 500 fiatal lány szerzett inspirációt jövőbeli elhelyezkedéséhez a legjobb technológiai vállalatok, egyetemek és kutatóintézetek programjain. Eddig több mint 100 tudományos, technológiai és műszaki vállalat, egyetem és kutatóintézet mutatkozott be programjaikon. Az ajtó természetesen a fiúk és a tanárok, szülők előtt is nyitva áll.

A programokra előzetesen regisztrálni itt lehet:
Lányok Napja – programlista

Kapcsolódó oldal:
Nők a Tudományban Egyesület
Lányok Napja
Lányok Napja, FB oldal

 

A vírusmarketing

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatának még az első felében – a direkt és indirekt reklámok különbségeiről szóló írásban – ejtettünk szót a gerillamarketingről, vagyis az alacsony költségű, nem-konvencionális promóciós eszközök, -technikák, -stratégiák együtteséről. A gerillamarketing online ágáról akkor nem írtunk; ezen az ágon a legelterjedtebb fajtájú gerilla-termékreklámozás a vírusmarketing (angolul viral marketing). Nyugtalanító elnevezését nem onnan nyerte, hogy összekapcsolódott volna bioszferikus járványokkal, vagy köze volna a rosszindulatú programkódokhoz (számítógépes vírusokhoz), hanem azon jellemzője felől, hogy rövid üzeneteinek terjedése a „szájról szájra”-reklámhoz hasonlóan, vagyis a vírusterjedésre emlékeztető módon történik.

               A „vírus marketer”, azaz a „víruskampány” elindítója, kezdeményezője mintegy útrabocsát a neten egy különös fotót, montázst, hangfájlt, gifet vagy kreatívan megszerkesztett videoklipet, amely a belé implikált reklámtól független önértéket hordoz. Ez az önérték olyan impulzivitás, amely a megcélzott net-használókat megosztásra ösztönzi. A tartalom bájossága, fokozott humorossága, vagy épp groteszk volta, elképesztő, megdöbbentő, megrázó, akár szokatlan módon viszolyogtató hatása mind szóbajön, ha áttekintőlegesen beszélünk a sikeres „víruskampányok” példatáráról. Átütő videókoncepció nélkül a klippel indított kampány lefullad, de a célnak   megfelelhet a videóbeli bennfentes vagy annak látszó érdekes információk általi figyelemkeltés is. Előnye az ilyen klipeknek, hogy nem tartoznak a spam (levélszemét) kategóriába.

              A „vírus marketer” csak indító személy, a későbbi folyamatoknak már nem gondnoka: az elindult üzenet és a fogyasztók magukra maradnak egymással. Az indító szempontjából az üzenet önálló életre kel, „önmagát terjeszti” azáltal, hogy megosztási kedvet vált ki maga iránt. Nem a kiválasztott mediális csatornák tolják tovább – ellentételezés fejében – a kampányt, hanem a használók, az üzenet-befogadók. Az eredetileg nem csomópontra küldött üzenet is előbb-utóbb elér egy, esetleg több csomópontot, olyan online platformot, ahol az üzenetterjedés megugrik (videómegosztó oldalak, közösségi oldalak, népszerű blogok, vlogok, chatszobák, fórumok).  Az üzenetterjedés azonban – hogy hányan látják először x nap alatt a klipet –  nem azonos a megosztási szaporulattal: egy elért csomópont már nem vagy alig továbbítja más csomópontra az üzenetet, és lehet, hogy ott is ismerik már azt, így bezárul a kör.

              Nagy cégek is élnek a vírusmarketing eszközével, leplezett módon.  Például sokat költenek egy bizarr üzenetfilmre, amelyet a tömegkommunikációban nem szerepeltetnek (esetleg a szabályozás miatt nem is tehetnék), hanem úgy tesznek, mintha azt tőlük függetlenül készítették volna valakik. Hasonló alakoskodás ez, mint amikor fotóalbumokat, vagy más könyveket látszólag független blogok dicsérnek-kritizálnak, a kiadó megbízásából.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Társadalmi kohézió

More Pékség
Összefoglalás:
Mi is az a jólét? Miként közelítsük meg és, hogyan definiálhatjuk? Az emberek közösségében van az erő. Cikkünkben megismerheti a társadalmi kohézió fontosságát a hátrányos helyzetűek számára.

Egy ország jólétének és társadalmi kohéziójának szintje hosszú időn keresztül nagyrészt stabil. A jólét két kulcsfontosságú tényezője, az egyenlőség és az oktatás. Ez a cikk áttekinti ezeket a kapcsolatokat, majd annak megvitatására tér át, hogy az oktatás korai szintje hogyan befolyásolja a korabeli jólétet. Megállapítja, hogy az oktatás a társadalmi kohézió szempontjából fontos, és hogy az oktatás történelmi szintjei többnyire fontosabbak, mint a kortárs beiskolázások. A bizonyítékok nagyrészt nyugatról származnak az adatok rendelkezésre állása miatt, de más régiókban is támogatják ezt az állítást. Bizonyítékok vannak arra is, hogy az országok felzárkózhatnak. A változás azonban nem könnyű, tekintettel az egyenlőtlenség „ragadósságára” és az 1870-es és 2010-es átlagos iskolai évek közötti magas összefüggésre. Nehéz a szegény és képzetlen állampolgárok számára megszervezni, és biztosítani a forrásokat. Számos ország nem rendelkezik elegendő gazdasági vagy egyéb erőforrással vagy politikai támogatással ahhoz, hogy lehetőséget teremtsen az emberi tőke eloszlásának megváltoztatására.

Az emberi jólét és az életminőség felmérésére sokféle megközelítés létezett. Különbségektől függetlenül az elmúlt évtizedekben általános konszenzus született az igényről, mely a hagyományos jövedelemorientált jólét mérséklése az „emberi fejlődéssel, (vagyis a „képességek megközelítése”) kétségtelenül az egyik legfontosabb kezdeményezője ennek a szemléletnek. A képesség megközelítés, a társadalmi tényezők fontossága és a társadalmi kontextus kevésbé kaptak lehetőséget, központi szerepet. Az itt bemutatott elemzés középpontjában áll az a társadalmi kérdés, melyek meghatározó tényezők és fontos szerepük van a jólétben. Különösképpen foglalkozunk a társadalmi kohézió fontosságának elméletével és értékelésével, amelyet társadalmi minőségként említünk az emberi képességek elemzésében.

A társadalmi kohézió egy olyan fogalom, amelynek jelentősége folyamatosan növekszik az akadémiai tudományágak, valamint a nemzeti és nemzetközi politikai napirenden. Azonban a problematika abban rejlik, hogy nemcsak a társadalmi kohézió jó közérzetre gyakorolt ​​hatását fogalmazzák meg, hanem ésszerű intézkedések javaslatában is a kohézió értékelésére. Feltéve, hogy a társadalmi kohéziót konceptualizáljuk, mint társadalmi minőség, akkor ezt a minőséget csak az adott társadalom tagjai értékelhetik és ítélhetik meg. Az elmúlt években a tudósok javaslatot tettek az észlelésen alapuló (azaz szubjektív) többdimenziós indexek használatára, a kohézió mérésére. Továbbá a társadalmi kohézióról egy koncepcionális áttekintést mutatnak be, amely lehetővé teszi a „konszenzus” kialakulását a fajták között. Fontos a polgári identitás, az állampolgárság kialakulásának fejlődési folyamata, mint identitási dimenzió a társadalmi kohézió nemzeti szintű előmozdításában. Emellett azt javasolják, hogy az általánosított, azaz a társadalmi bizalom és a méltányosság felfogása kulcsfontosságú összetevő, amely a társadalomról feltételezi, hogy makroszintű kohézió. Továbbá a társadalmi kohéziónak belső és instrumentális szerepe van a térség terjeszkedésében, az emberi képességeknek. A társadalmi kohézió nem csak a rendelkezésre álló szabadságok nagyobb skáláját teszi lehetővé. Az egyén számára lehetővé teszi a különböző háttérrel rendelkező egyének egyesülését is nagyobb hatékonysággal a közös célok elérésében. Ebben az értelemben a társadalmi kohézió nemcsak lehetőségszerkezet az egyének számára a jólét elérésében, lehetővé teszi az erősítést is úgynevezett csoportfüggő vagy társadalmi képességekre, amelyeket az egyének önmagukban nem lennének képesek elérni.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Ötvennyolc éve látjuk és szeretjük a Tévémacit

Tévémaci

Bukfencezik és fogat mos, majd az esti mese után ágyba bújik Paprikajancsival. – 1963. április 15-én, húsvét hétfőn jelent meg először a televízió-képernyőkön a tévémaci az esti mese szignáljaként. Megalkotását hosszadalmas előkészítés előzte meg – az azonban bizonyosan nem fordult meg az alkotók fejében, hogy több mint fél évszázadot megél.

Generációk nőttek fel a tévémacin, mely olyan emblematikus figurává vált, amihez hasonlót alig találni: ismertsége és népszerűsége legfeljebb Mátyás királyhoz és Petőfihez fogható.

TV Maci, tévémaci

A tévémaci figuráját és kerettörténetét eredendően azért találták ki a szerkesztők az Esti mese elé, mert azt akkoriban még egyszerűen csak felolvasták a bemondók (Takács Marika, Tamási Eszter, Balogh Mari), és a mesékhez semmilyen képi illusztráció – sem rajzfilm, sem bábos – nem volt. Szerették volna vonzóvá tenni a műsort a gyerekek számára valamilyen érdekes látványelemmel, ami jól beazonosítható és szerethető szignáljává válik az Esti mesének. Ez az úgynevezett főcím a műsorok elején (és esetleg végén) azt a célt szolgálja, hogy mintegy keretként jelezze a rendszeres program kezdetét, otthonos ismerősségével még vonzóbbá téve azt. A tévé Gyermek és Ifjúsági Főosztályának szerkesztői már korábban felismerték, hogy a báb mint vizuális meseeszköz nagyon jól adaptálható televíziós célokra, mivel nemcsak egyszerűen történetmesélésre kiváló mozgatható volta miatt, de a közeli felvételeknek és a kedvezőbb technikai körülményeknek köszönhetően a bábszínházhoz képest jóval több lehetőség rejlik benne. Tudták: ebben kulcsfontossága van annak, hogy sikerül-e igazán kifejező és szerethető figurát létrehozni. A tévémacin kívül több ötletet is vizsgáltak, de végül a fogmosó mackóra esett a választás; többek között azért, mert az ötletgazdák szerint a gyerekek szeretik a játékmackót és szívesen alszanak vele, a fogmosás sztorijával pedig szerették volna az esti lefekvésre és annak kötelező szertartásaira nevelni a gyerekeket.

A legelső macifigurát még évekkel korábban Kende Márta grafikus és Bálint Ágnes gyermekműsor-szerkesztő, a forgatókönyv írója együtt kísérletezte ki, de végül ez soha nem került műsorba, és sajnos fénykép sem maradt fenn róla. Több próbaverzió után az MTV makettműhelyében készült el a képernyőre kerülő végleges változat a tervező Lengyel Zsolt és a kivitelező-animátor Köber Tibor munkája nyomán. Teste drótos ólomvázra épült, így hajlítható volt, és a mozgását kockáról kockára tudták változtatni. A hasát kitömték, majd filccel borították. a feje pedig fagolyóból készült. Ami pedig a legtöbb néző számára szinte hihetetlen: a maci magassága nem éri el a 15 cm-t, bútorai pedig gyufásskatulya méretűek.

Foky Ottó TV Maci

Ez a kissé bumfordi, esetlen mozgású, kedves arcú mackó valóban annyira jól sikerült és belopta magát az emberek szívébe, hogy bár az évtizedek alatt volt rá néhány próbálkozás, hogy végleg eltávolítsák a tévéből, a nézői felháborodás mindannyiszor visszakövetelte a képernyőre. Jól jellemzi kultuszjellegét, hogy egy előre eltervezett tudatos koncepció (ma úgy mondanánk: brandépítés) részeként 1980-ban még Farkas Bertalan is felvitte magával az űrbe, és onnan élő kapcsolásban olvasott tévémacival mesét. Külön kuriózum ezzel kapcsolatban, hogy az akkori tervező hat hétig tanulmányozta Szovjetunióban az asztronauták szkafanderét, és annak pontos mását készítették el a tévémaci számára külön erre az alkalomra.

A tévémaci és az egész „főcím” népszerűségéhez szorosan hozzátartozik az emblematikussá váló zene, nincs olyan ember ma Magyarországon, aki már első taktusairól ne ismerné fel a jellegzetes fagottbrummogást. Pécsi József fagottra, klarinétra és zongorára írt etűdjének részlete korábban a „Dörmögő Dömötör” című rádióműsor zenéje volt, de telitalálat volt átemelni a tévémaci főcímzenéjévé.

Persze azért idővel, bármennyire is úgy szerették tévémacit kicsik és nagyok, ahogy és amilyen volt, eljárt felette az idő, és ezért időről időre némi fazonírozáson esett át ő maga és a bútorzata is, néhány alkalommal pedig teljesen új bábra cserélték le. A legelsőhöz hasonló hosszú sikert az 1983-as Foky Otto-féle változat élt meg, melyet Szabó László faragómester készítette el természetes marhavérből készült parafából.

Sok felnőttben felmerül a kérdés: hány éves és milyen nemű tévémaci? Hiszen olyan dolgokat csinál – önállóan fürdik, egyedül néz tévét és megy aludni stb. –, mint a felnőttek, ugyanakkor Paprikajancsival alszik, és minden tekintetben mégis inkább gyermeki. A neméről már nem is beszélve: a bábfigura kialakítása semmilyen nemi jellegzetességet nem mutat, teljesen semleges ebből a szempontból. Az első maci azonban csipkés bugyit viselt, így ez többek számára azt sugallta, hogy inkább lány, ám a későbbi verziók ruházata és megjelenése kicsit inkább fiúsnak mondható. Az igazság pedig az, hogy a tévémaci megalkotói szándékosan nyitva hagyták ezeket a kérdéseket, bízva a gyermeki lélek fantáziájában és érzelmi azonosulásában, mellyel olyannak képzeli el és szereti a macit, amilyennek ő szeretné látni. A többi pedig legyen a felnőttek problémája.

Felhasznált forrás:
A tévémaci tudatformáló szerepe, Médiakutató
Fotó: MTV

Még lehet szavazni a Libri közönségdíjra

Libri irodalmi díj

Idén tavasszal immár 6. alkalommal kerül sor a Libri irodalmi díjak odaítélésére. Ahogyan már megszokhattuk, a szakmai zsűri mellett a közönség is szavazhat kedvencére – a 10 döntős műre május 2-áig lehet voksolni.

A Libri a 2000-es évek eleje óta hazánk legnagyobb kiadói és könyvterjesztő hálózata, csak a kereskedelmi ágazatában több mint 15 milliárdos az éves forgalma, megszámlálhatatlan rangos könyvszakmai és -kereskedelmi díjat tudhat magáénak. A Kiadói Csoportja öt nagy múltú, neves könyvkiadót – Helikon, Jelenkor, Park, Libri, Kolibri – működtet a magas minőséget képviselő hagyományokhoz méltó nívón. Az irodalmi díj alapításában a Libri vállalatcsoport ezen kiemelt kultúraalakító és gazdasági pozíciójából eredő szakmai felelősségvállalása nyilvánul meg.

Libri irodalmi díj

A 2016-ban útjára indított kezdeményezéssel fő célkitűzésük, hogy ezzel is támogassák a kortárs magyar irodalmat, és népszerűsítsék az olvasást. A Libri irodalmi díj meg is felel ezeknek a várakozásoknak: igen rövid időn belül mind a szűkebb irodalmi szakma, mind az olvasóközönség körében egyfajta zsinórmértékké vált. Évről évre presztízsértékűnek számít bekerülni az úgynevezett hosszúlistába is, a tízes döntőben szerepelni pedig már önmagában rangos elismerés. Maga AZ irodalmi és a közönségdíj ehhez mérten már csak a mazsola a tortán.

Az idei év döntősei: Bereményi Géza: Magyar Copperfield, Grecsó Krisztián: Magamról többet, Halász Rita: Mély levegő, Háy János: A cégvezető, Jászberényi Sándor: A varjúkirály, Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj, Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun, Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk, Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat, Tompa Andrea: Haza.

A Libri irodalmi díj jelöltjei közé minden olyan irodalmi igényű, élő magyar szerző által írt magyar nyelvű mű bekerülhet, amelyet az előző naptári évben adtak ki. A tavaly megjelent könyvek közül 50 kiadó 155 kötete felelt meg ennek a feltételnek (a lista elérhető a Libri weboldalán). Ebből az ún. hosszúlistából egy több mint száz fős szakmai bizottság összesített szavazatai alapján kerül ki a tíz döntős könyv. A bizottság minden tagja 5-5 könyvre adja le szavazatát, így kialakul egy abszolút lista, aminek az első tíz helyezettje kerül a díj döntősei közé. Közülük egy ötfős zsűri választja ki a Libri díjjal kitüntettet művet, illetve közülük kerül ki a Libri közönségdíjas is az interneten bárki számára elérhető szavazás eredménye alapján.

Libri irodalmi díj

Az idei 10 szerző, a korábbi évekhez hasonlóan, valóban már önmagában illusztris irodalmi társaságot jelent, többségük ráadásul nem először nyeri el a jelöltséget. Tompa Andrea és Jászberényi Sándor korábban már elvihette magát a díjat (Omerta – 2018; A lélek legszebb éjszakája – 2017), Grecsó Krisztián pedig a Verával tavaly a közönségdíjat, de Szabó T. Anna és Nádasdy Ádám is szerepelt már a döntősök között (utóbbi kétszer is). Erős tehát a mezőny, kíváncsian várjuk a zsűri és a közönség választását.

Kapcsolódó oldal:
Libri Irodalmi-díj
Libri Könyvkiadó

Mit suttog az erdő?

Amiről a fák suttognak címmel lenyűgöző magyar természetfilmet mutattak be január elején a köztévén, és a gyártók jóvoltából – a mozik zárva tartása miatt – húsvét óta ingyen elérhető az interneten a hosszabb, rendezői változat is.

Az utóbbi évtizedben mintha újra reneszánszukat élnék az ismeretterjesztő természetfilmek. A 80-as években Gerald Durrell, David Attenborough és Cousteau kapitány filmjein meg Kudlik Juli Deltáján nőtt fel a generációm, majd egy időre Jane Goodall és Dian Fossey főemlősei kerültek az érdeklődés fókuszába, de azután mintha kissé partvonalra került volna ez a műfaj. Később a televíziós természetcsatornák széleskörű elterjedésével újra virágzásnak és népszerűségnek indultak a természetfilmek. Az utóbbi másfél-két évtizedben pedig a mind fenyegetőbb környezeti és klímakatasztrófa adott jókora lökést a műfajnak a különböző környezetvédelmi mozgalmak sürgetésének köszönhetően. Sir David Attenborough, Leonardo DiCaprio, Will Smith és más hírességek állnak bolygónk ügye mellé. Újabb és újabb filmek és sorozatok születnek, melyek a korábbi, hagyományos ismeretterjesztő dokumentumfilmekhez képest új vonalat képviselnek szemléletükben és eszköztárukban egyaránt. Narratívájuk és vizuális eszközeik is közelítenek a játékfilm/mozifilm világához, közelebb hozva a befogadói élményt a nézőhöz, miközben egy képkocka erejéig sem adnak alább a nívós természetfilm követelményeiből.

Amiről a fák suttognak
Az Amiről a fák suttognak – noha karakterjegyeiben tökéletesen érvényes rá a fenti megállapítás – mégis kilóg a természeti katasztrófák sürgető perspektívájából fogant filmek közül. Takács Rita rendező egy úgynevezett erdőrezervátumról, a Bükk egy évtizedek óta érintetlen ökoszisztémájáról készített lírai filmeposzt. Igen, az elsőre kontradikciónak tűnő szókapcsolat nem véletlen: noha a látszólag eseménytelen és mozdulatlan erdőt pásztázza csak a kamera, mégis valódi, epikusan lassú folyású történetnek vagyunk szem- és fültanúi, miközben a képsorok lírai érzékenységről tesznek tanúbizonyságot. Ha azt mondanám, hogy az 50 perces film (rendezői változatban közel 80’) egy erdőrészlet vagy talán csak benne egy facsoport egy évét mutatja be, bizonyára senkinek esze ágában sem lenne megnézni a filmet, nekem sem lett volna. Pedig megállja a helyét ez a kijelentés, mégis: közelében sem jár a valóságnak. Mert Takács Rita – valamint Tisza Balázs, Tóth Zsolt Marcell és Vidos Erik operatőrök – úgy mutatják be drón- és makrofelvételeken, szuperlassításban és -gyorsításban egy szerves organizmus, a fák és tágabb összefüggésben az erdő működését, hogy a majd másfél óra közben egyetlen pillanatra sem lankad a figyelmem. A lebilincselő képsorok elsősorban az avar- és gyökérszintre fókuszálnak, folytonos kitekintéssel a tágas, éltető napfényt magába szívó koronaszintre, és az így formálódó vizuális történetben egy kölcsönös együttműködésre épülő, szervezetten együtt lélegző, mozgó, fejlődő, egymást tápláló rendszer képe rajzolódik ki. És a feltárulkozó természetes körforgásban az elmúlás az átalakulás, az éltető újjászületés megnyugtató perspektívájába emelődik, melynek éppen ez az egyszerű magától értetődősége sugall egyfajta magasabb értelemben vett öröklétet. Mindez nem igényel túl sok narrációt: a film nem akar minden képkockát, minden élőlényt nevén nevezni és a látottakat elmagyarázni: nem érzi szükségét a klasszikus ismeretterjesztésnek, nem szándékozik lexikális tudásunkat közvetlenül gyarapítani. Ennél sokkal jobban bízik saját vizuális narratívájában, és elsősorban az ösztönös befogadásra és az intuíciónkra épít – és nem téved.

A film nézése közben mindinkább meggyőződésünkké válik, hogy ebben a határtalanul békés és önzetlen ökoszisztémában – amit most itt éppen erdőnek nevezünk, de éppígy lehetne bármely más élettér, a klíma vagy a Nap-rendszer – a világegyetem tökéletessége mutatkozik meg, és csodájának mi is részese vagyunk, nem csak a film nézőjeként. Azzal a biztos tudattal kelünk fel a kanapénkról, hogy ez a magasabb rend és erő az, ami túlélésünk egyedüli járható és elfogadható útja – és közben belénk fészkeli magát a mérhetetlen szorongás és aggodalom, amiért visszavonhatatlan agresszióval gázolunk át rajta, eltiporva mindent.