A munkamorál

More Pékség
Összefoglaló:
Mik a munkamorál jellemzői? Honnan tudjuk megállapítani egy alkalmazottról, hogy melyik típusab tartozik? Magyarország régióiban nagyfokú eltérés tapasztalható az emberek munkamoráloját tekintve.

A munkaadók olyan emberekkel akarnak dolgozni, akiknek erős a munkamoráljuk. Akik rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal, azok jobb alkalmazottak, akik elvégzik a munkát, bármi is legyen. Gyakran kevesebb felügyeletet igényelnek a napi tevékenységek felett, és a menedzserek képesek rájuk támaszkodni nagyobb feladatok elvégzésében. Bemutatunk néhány tényező, amelyek erős munkamorált mutatnak.

A professzionalizmus valami megfigyelhető attól a pillanattól kezdve, hogy az alkalmazott belép az irodaajtón, egészen távozásáig. Szakmailag tiszta, ápolt ruhába öltözik. Néhány perccel korábban érkezik, hogy letelepedjen és megkapja a kávéját, hogy készen álljon a műszak időben történő megkezdésére. Udvarias a többi alkalmazottal szemben, és nem végez véletlenszerű szüneteket, és engedély nélkül nem változtatja meg az ebéd menetrendjét. Megértette a munkáját és felkészült rá. A munkamorál megadta az alaphangot a szokások kialakításához, hogy profi és következetes legyen egész nap.

Az erős munkaetikájú alkalmazottak általában követik vagy fejlesztik a napi feladatokat. Ezeket gyakran úgy rendezik és szervezik, hogy tudja, képes minden feladatra szükséges időt fordítani. Lehet, hogy tömbökben rendezi a napját. Például az első két óra az ügyfélhívásokra és az új megrendelésekre adott válasz lehet. Ezután a következő két órát értékesítési hívásoknak szentelhetjük. Ezután a délutánt felhasználhatja új javaslatok előkészítésére és a szükséges adminisztratív munkák elvégzésére, így az asztala kiürül, mielőtt elmegy éjszakára. A rutin és a szervezettség növeli a termelékenységet. Az ilyen tulajdonságú alkalmazottak egyszerűen több munkát végeznek.

Az erős munkamorál része, annak megértése, hogy egy nagyobb csapat tagja vagy, és mindenkinek van szerepe. Ez a megértés elősegíti a csapatmunkát és az együttműködést annak biztosítása érdekében, hogy mindenki megfelelő információt kapjon a munkájának megfelelő elvégzéséhez. Mivel az erős munkabírásúak általában produktívabbak és hatékonyabban bánnak az idejükkel, ez időt szabadít fel, hogy segítsen másoknak abban, hogy többet végezzenek. Az erős munkabírású ember nem azt nézi, hogy mit kell tennie, azt vizsgálja, hogy mit kell tenni a cég sikere érdekében, így lesz csapatjátékos.

Az erős munkabírásúak belső motivációval bírnak a siker érdekében. Örömmel veszik a jutalmazási ösztönzőket.

Az erős munkabírású alkalmazott nem várja meg, hogy valaki más foglalkozzon a problémával. Felhívja a megfelelő forrásokat, online keres jogorvoslati lehetőségeket és megoldja a problémát. Ez a siker iránti elkötelezettség áthatja mindazt, amit egy erős munkabírású alkalmazott végez.

A megfelelő ütemezés, a siker iránti elhatározás és a magas színvonalú professzionalizmus miatt az a munka, amelyet egy erős munkabírású alkalmazott végez, jó. A munkát nemcsak profi módon mutatják be, hanem gyakran meghaladja az eredetileg előírtakat.

Például megkérheti egy alkalmazottat, hogy hajtsa össze az új pulóverkészletet. Valaki, akinek erős a munkamorálja, nemcsak összehajtja, hanem méret vagy szín szerint rendezi és megkérdezi, hogy mi szükséges ezután. Megtisztítja azt a területet, ahol ki akarják állítani, így minden rendezett lesz az ügyfelek számára.

Ez mind szép, de Magyarországon sajnos igen alacsony a munkamorál. Lehet hivatkozni az alacsony munkabérekre, a hosszú munkaidőkre, de az emberek munka kerülése, befásultsága vagy éppen a generációk óta hiányzó példamutatás a legnagyobb probléma. Főként vidéken, ahol évtizedek óta magas a munkanélküliség száma, felnőhetett több generáció is a munka ismerete nélkül. Munkaadóként nagyon nehéz az ilyen beállítottságúakat foglalkoztatni. Célunk és víziónk az optimális munkamorál kialakítása a hátrányos helyzetű településeken.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Marketingtervezés – célrögzítés és stratégiaválasztás

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatának legutóbbi írásaiban a vállalati marketingtervezés előkészületi fázisairól adtunk képet; most rátérünk a marketingcélok pontosításának szakaszára. E szakasz eredményéhez lehet majd hozzárendelni a marketingeszközöket és azok használati modusait, vagyis közvetlenül megalapozni az eszközválasztást.

                  Ha egy vállalat az elvégzett helyzetelemzés/piacelemzés alapján a következő üzleti évben mondjuk hét százalékos értékesítés-bővülést irányoz elő

magának, ez a cél piaci részesedési arányként is, illetve bevétel-növekményi arányként is megfogalmazható, de ugyanezek az arányok megcélozhatónak mutatkozhatnak termékskála-bővítés nélkül is – ha éppen nem csakis ilyen bővítéssel célozhatók meg.  Stratégikusan a vevői elégedettség megőrzésének opciójával, de elégedettség-javítási opcióval is ki lehet tűzni a vállalati szintű célt, a lényeges csak az, hogy a főcélra és az ilyen-olyan fixált opciókra tekintettel újra legyen értékelve a vállalat termék-portfóliója.  Ha új termék(ek) bevezetéséről is dönt a vállalati szintű terv, úgy az alacsonyabb szintű terv elágazását kell megállapítani: az új termék meghatározott piacára vonatkozó, külön marketingterv is kell készüljön. A magasabb szintű üzleti céloknak (és ezek rész-stratégiáinak) összehangolását egymással és a marketingcélokkal (illetve marketing-stratégiákkal) egy ideje már úgyszólván mechanizálták. Az ún. Ansoff-mátrix alkalmazása – egy-egy adott vállalat adategyüttesének helyezkedésére – megkönnyíti azt a döntést, hogy a következő üzleti évben a piackiaknázás, a piacfejlesztés, a termékfejlesztés vagy a diverzifikáció (új piacokra vitel) útját válassza-e a cég, illetve milyen aránylagos kombinációban igyekezzék többféle utat is járni. A marketingcélok illetve a marketing-alapstratégia és a marketing-részstratégiák már az ilyen döntésektől alakítva fogalmazódnak meg.

                 A megfogalmazott marketingcélokhoz való közeledés mérésének módját előre meg kell határozni. A célok kielégítő auditálásához tíz szempontot kell sorravenni („Steiner-ismérvek”).

                A legelterjedtebb marketing-alapstratégiák egyikét STP-megközelítésnek szokták nevezni, mert a szegmentálás (S), az angolul a targeting

szóval jelzett célcsoportképzés és a pozicionálás hármassága adja meg a keretét.

Ennek a hármasságnak a pozicionálás a főeleme: egy-egy termék vagy márka, brand elhelyezése a vevőkör tudatában, a versenytársakhoz viszonyítva. Nagy hiba, ha a pozicionálás nem a termék célcsoportját szintén megcélzó más márkákkal szemben történik, hanem a termékkategóriába tartozó egyéb, termékekkel, vagy az összessel szemben, nem összpontosítva a célcsoport viszonylatára. Például luxusautók esetében a termék prémium jellegének értelmetlen elsődleges hangsúlyt adni, a különbségeket – a rivális márkákhoz képest – más dimenziókban lesz érdemes majd hangsúlyozni (speciális terméktulajdonságok, földrajzi eredet, minőség/ár-viszony stb.)

               A piacvezérelt stratégia helyett választható piacalakító stratégia is  (radikális innováció, a piac változásának, árszint-változási lehetőségeknek előre-észlelése,  értékesítési út átalakítása prognózis szerint).

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa
A marketing-kommunikációs politika alapjai – a tervezési körültekintés
A marketingtervezésről általánosságban
A marketing-kommunikációs politika alapjai – az akaratlagos reklámformák
Marketingtervezés – a helyzetelemzés szempontjai

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

A roma vallás

More Pékség
Összefoglaló: Sokféle ember létezik egy országban. Különböznek nézeteik, stílusok, ismereteik vagy éppen vallásukat tekintve. Ismerje meg a roma vallást és annak sokszínűségét.

 

Noha a roma etnikai csoportok eltérő szabályrendszerrel rendelkeznek, egyes szabályok mindenki számára közösek. Ezeket a szabályokat a roma kódexnek tekintik, az eltérő szabályokat pedig “szokásoknak” nevezik. A szóbeli roma kultúrák leginkább a roma kódexhez ragaszkodnak, ezek a közösségek földrajzilag elterjedtek. Vannak közmondások a roma törvénykönyvről és szokásokról, például:

Annyi szokás létezik, ahány roma csoport van.

Sok roma csoport létezik, de csak egy törvény.

A roma kódex szabályai leírják a roma közösségen belüli kapcsolatokat, és korlátokat szabnak a szokásokra, a viselkedésre és az élet egyéb vonatkozásaira. A roma kódex nincs megírva, a roma nép szájhagyománya tartja életben.

A romák gyakran átveszik fogadó országuk domináns vallását, ha hivatalos vallási intézményhez kapcsolódó szertartásra van szükség, például keresztelésre vagy temetésre (sajátos hitrendszerük, őshonos vallásuk és istentiszteletük az ilyen örökbefogadási folyamatoktól függetlenül megmarad). A romák továbbra is gyakorolják a ” saktizmust “, Indiából származó gyakorlatot, amelynek során egy istenimádathoz női közvetítőre van szükség. Ennek a gyakorlatnak a betartása azt jelenti, hogy a keresztény Istent imádó romák számára az imádságot Szűz Márián vagy anyján, Szent Annán keresztül folytatják. A saktizmus az emberek Indiától való elszakadása után, több, mint 1000 évvel is folytatódik.

A roma vének szellemi vezetőként szolgálnak, nincsenek különösebb roma papok, egyházak vagy roma szentírások.

Azok a roma közösségek, amelyek évszázadok óta laknak a Balkánon, gyakran “török ​​cigányoknak” nevezik, a következő történetek vonatkoznak a vallási meggyőződésükre. Bulgária északnyugati részén, valamint Szófiában az iszlám volt a domináns vallás, azonban jelentős átalakulás történt a keleti ortodox kereszténység felé. A romániai romák többsége ortodox keresztény.

Görögországban élők, akik Athénban, Thesszalonikiben, Görögország középső részén és Égei-tengeri Macedóniában élnek, többnyire ortodox keresztények, az iszlám meggyőződéssel a lakosság kisebbsége vall. Albánia roma népe mind muszlim. Macedóniában a roma emberek többsége hisz az iszlámban. Szerbiában a legtöbb roma ember ortodox, Koszovó vitatott területén a roma lakosság túlnyomó többsége muszlim.

A legtöbb kelet-európai roma római katolikus, ortodox keresztény vagy muszlim. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban élők többnyire római katolikusok vagy protestánsok. Egyiptomban a romák keresztény és muszlim népekre oszlanak.

A második világháború óta egyre több roma fogadta be az evangélikus mozgalmakat. A romák először lettek miniszterek, és létrehozták saját, autonóm egyházukat és missziós szervezeteiket. Egyes országokban a romák többsége a roma egyházakhoz tartozik. Ez a váratlan változás nagymértékben hozzájárult a romák jobb társadalmi megítéléséhez. Az általuk végzett munkát legitimebbnek tekintik, és megkezdték a kereskedelmi tevékenységekre vonatkozó engedélyek megszerzését.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Az erkölcs és a szegénység szociológiája

More Pékség
Összefoglaló:
Mi a helyes? Mi a szegénység? Ki hogyan sodródhat oda és erről mi a társadalom álláspontja? Cikkünkben a fenti kérdésekre választ kap.

 

A szociológusok gyakran megkérdezik, hogy az emberek bizonyos csoportjainak miért vannak erkölcsi nézeteik. Véleményem szerint a szociológia empirikus kutatása az erkölcsről hallgatólagosan vagy kifejezetten kifinomult, sőt elavult etikai elméletekre támaszkodik, és ezért az ismeretelmélet és az erkölcs szemantikájának nem megfelelő felfogásain alapszik. Az erkölcsfilozófusok megkülönböztetnek normatív etikát, alkalmazott vagy gyakorlati etikát. A normatív etikusok érdemi elméleteket dolgoznak ki arról, hogyan lehet különbséget tenni a rosszban, mi az igazságosság, milyen erkölcsi elveknek kell vezérelniük magatartásunkat és hasonlókat. Az alkalmazott etikusok olyan gyakorlati problémákat vizsgálnak, mint az abortusz, a vállalati felelősség, a generációk közötti igazságosság, a nem emberi állatok jogai vagy az eutanázia.

A társadalmi konstrukcióval kapcsolatos aggodalom aggasztónak tűnhet, vagy akár elterelheti a figyelmet a társadalmi problémák tanulmányozásának valódi vállalkozásáról. Ugyanakkor a társadalomtudományi megközelítés egyik kiindulópontjára épül, nevezetesen arra, hogy a társadalom tanulmányozásához el kell határolódnunk attól, amit már tudunk róla. „Ismeretlenekké kell válnunk egy ismerős világban. Az „idegen” meghatározó jellemzője, hogy nem ismeri azokat a dolgokat, amelyeket természetesnek tartunk. Az idegenek megkövetelik, hogy a „nyilvánvaló” dolgokat elmagyarázzák nekik. A társadalomtudomány elvégzése során tehát vissza kell lépni attól, amit már ismerünk vagy hiszünk, és el kell határolódnunk attól, vagy szkeptikusan tekintünk azokra a dolgokra, amelyeket „mindenki ismer”. Mi az, amit „mindenki tud” társadalmunk szegénységéről?

A szegény emberekről és a szegénység okairól nagyon eltérő véleményeket léteznek. Vannak, akik a szegénység „külső” okait vizsgálják – azokat a társadalmi, gazdasági és politikai körülményeket, amelyek egyes embereket szegénnyé tesznek. Mások a szegénység „belső” okait vizsgálják – azok az attitűdök, viselkedésmódok vagy erkölcsök, amelyek miatt egyesek elszegényednek. Figyelemre méltó, hogy még az olyan rövid kijelentések is, mint a „senkinek sem kell szegénynek lennie”, kimondatlan feltételezéseket tartalmaznak a társadalom és a szegénység természetéről. “Senkinek sem kell szegénynek lenni” azt mondja nekünk, hogy a mindenki számára elérhető lehetőségek társadalmában élünk. Továbbá, hogy nincsenek olyan külső körülmények, amelyek szegénységre kényszerítenék az embereket. Végül, hogy ha az emberek szegények, akkor annak köze van a választásaikhoz. Ezért a szegénység annak a következménye, hogy a szegény emberek rosszul döntenek (hogyan élnek, dolgoznak, pénzt költenek stb.).

Pedig ezek csak felszínes, szőnyeg alá söprő kijelentések. Ugyanakkor, tartalmaznak igazság részleteket, senkinek nem szabadna nélkülözésben élnie.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

A romák családi hagyományai

More Pékség
Összefoglaló:

A romák különleges hagyományai biztos alappilléren állnak napjainkban is. A család fontossága és ereje nemzedékről nemzedékre megmutatkozik. Ugyanakkor léteznek szokások melyek a világ változásához igazodik, mindazonáltal a lényegi elemek érintetlenül maradnak.

A roma emberek az egész világon élő népek elkülönült etnikai és kulturális csoportja, akiknek családja nyelvekkel és néha hagyományos nomád életmóddal rendelkezik.  Annak ellenére, hogy pontos eredetük nem egyértelmű, Nyugat-India figyelemre méltó kiindulópont. Nyelvük a mai gudzsarátiból és radzsasztániból származik, és hasonlít hozzájuk, Indiából vándorolva kölcsönvették, magukévá formáltak szavakat más nyelvekből. Európában, annak ellenére, hogy kultúrájukat más kultúrák sértették, mégis megtalálták a módját az örökség és a társadalom fenntartására.

A roma nép ma sok országban megtalálható. A romák általában olyan neveket vesznek fel, amelyek a lakóhelyük országában elterjedtek. A modern romák általában a saját nyelvükön használnak hagyományos neveket, például papuszt, luludit, patrint stb. Ez az egyetlen indoárja nyelv, amelyet a középkor óta kizárólag Európában beszélnek.

A házasság a roma társadalomban kiemeli a család fontosságát, és bemutatja a különböző csoportok közötti kapcsolatokat, gyakran transznacionálisan. Hagyományosan a házasságkötés nagyon kívánatos. A potenciális menyasszonyi pár szülei segítenek megtalálni az ideális partnert gyermekük számára. A szülők ritkán kényszerítik az adott házastársat gyermekükre, bár bevett norma, hogy húszas évei közepéig megházasodnak.  Az iskola, az egyház, az esküvők és más rendezvények szintén népszerű környezetek a leendő házastárs megtalálásához. A potenciális párokat várhatóan felnőtt felügyelete alatt tartják. Mind a közösségi média, például a Facebook, mind a mobiltelefon megjelenésével, valamint a nők fejlődésének előrehaladása, sok hagyományos szokás és konzervatív nézet kevésbé merev.

Hagyományosan a roma közösség erősen patriarchális, így a szüzességhez hasonló kérdéseket elengedhetetlennek tartják a nőknél. Ez a gyakorlat szemlélteti a fiatal nők megőrzött tisztaságát és ezáltal megőrzi a családja tiszteletét. Ennek eredményeként a férfiak és a nők gyakran nagyon fiatalon házasodnak össze. A gyermekházasság roma gyakorlata világszerte jelentős vitákat váltott ki. 2003-ban a sok öntörvényű roma “király”, megtiltotta a házasságot, mielőtt a felek nagykorúak lettek volna lakóhelyük országában.

A menyasszony elrablása és a gyermekházasság gyakorlata nem általánosan elfogadott az egész roma kultúrában. Néhány roma nő és férfi igyekszik megszüntetni az ilyen szokásokat.

Hagyományosan a házaspár a vőlegény apjával él együtt, amíg első gyermeke megszületik.  A roma emberek nagy jelentőséget tulajdonítanak a nagycsaládnak, így a keresztszülők és ez a másik család aktívan részt vesznek a gyermek életében annak érdekében, hogy jólétét biztosítsák.

A roma anyák szoptatják gyermekeiket az optimális egészség és a fokozott immunitás érdekében. Úgy gondolják, hogy ez Isten ajándéka, és segítség az egészséges kapcsolatok kiépítésében az anyák és a gyermekek között.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Marketingtervezés – a fogyasztói oldal elemzése

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatában legutóbb a marketingterv-építés első, előkészítő szakaszát tekintettük át, amely vizsgálati szakasz a vállalat, vállalkozás marketingcéljait még csak indirekten körvonalazhatja: ezek ekkor még nem pontosulnak. A helyzetelemzés viszonylag bőven tartalmaz piaci – a

keresletre, a vevői magatartásokra vonatkozó – megállapításokat, aktuális felismeréseket is, így a marketing-stratégia és a célmeghatározások előtt nem feltétlenül kell még egy külön fogyasztó-vizsgálati fejezetet is beiktatni. Mivel azonban később, például a marketingeszközök kiválasztásánál, sor kerül sok olyan eladói ismeret hasznosítására is, mely szakismeretek (a vásárlókról, a vásárlási folyamatokról) a helyzetelemzési részben nem kaptak kifejtést,   tanácsosnak mutatkozhat majd – egyik-másik marketinglépés alapos alátámasztásaképpen – fogyasztás-tematikus speciális részelemzések készítése.  Ezek együttese, vagy közülük az egyik, lehet olyan jelentős horderejű is a döntések szempontjából, hogy a végső prezentációban is erősen indokolt helyet adni neki. Ebben az esetben a prezentáció optimális áttekinthetősége érdekében a legjobb elhelyezés az utólagos előre-illesztés, hogy tehát a plusz-anyag a marketing-határozatokat tartalmazó főfejezet-sor elé kerüljön, és eképpen az előkészítést prezentáló főfejezet toldalékaként  szerepeljen.

             Ha a vállalat, vállalkozás célcsoportjának vagy célcsoportjainak jellemzése – különös tekintettel médiafogyasztói és keresleti szokásai(k)ra –,  elemző törekvésű, úgy hamar kiderülhet, hogy a célcsoporton belüli eltérések  (preferenciák, keresleti jellemzők) olyanok-e, hogy az adott profilú vállalatnak érdemes legyen a potenciális vevőkör belső csoportjait külön-külön kezelnie, vagyis szegmentálnia. Az elemzési eredmény el is tanácsolhat ettől, de akár    mikroszegmentálásra is serkenthet, egyéni igények szerinti ajánlatok kidolgozására, túl az igény-tipológián és vásárlói szerepek megkülönböztetésén.    Természetesen, ha a döntés a szegmentálás elvetése vagy elhalasztása lesz, úgy a szegmentálási folyamattal, a szegmens-leírással és a szegmentálás auditálásával kapcsolatos szakismeretek a prezentációban nem fognak megjelenni, noha a vállalati marketingtevékenységet végzők birtokában vannak azoknak. (Az említett auditálás annak a vizsgálati úton történő igazolását jelenti, hogy az elvileg rögzített vevőköri szegmensek megfelelnek-e a marketingterv megvalósíthatósági ismérveinek.)  Ha a marketingtervezést végzők otthonosan közlekednek a fogyasztási tárgyú korszerű ismerettár egészében, ebből nem következik, hogy a jelzett ismerettár mindegyik fontos alkotóeleme szerepelni fog – vagy hogy valami mulasztás miatt nem szerepel – a kész marketingtervekben.  A fogyasztói és szervezeti magatartás vizsgálatához nagyszámú analizációs keret, fogalmi struktúra vehető igénybe – a vállalat dolga az éppen a számára legmegfelőbbeket kiválasztani .

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa
A marketing-kommunikációs politika alapjai – a tervezési körültekintés
A marketingtervezésről általánosságban
A marketing-kommunikációs politika alapjai – az akaratlagos reklámformák
Marketingtervezés – a helyzetelemzés szempontjai

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Cigány tánc

More Pékség
Összefoglaló:
Mindannyian tudjuk, hogy a roma kultúra híres a mulatozásról, zenéről és a táncról. Cikkünkben a tánc kialakulását és a roma tánc jegyeit ismerjük meg.

 

A tánc olyan előadóművészeti forma, amely az emberi mozgás célirányosan kiválasztott szekvenciáiból áll. A tánc kategorizálható és leírható koreográfiájával, mozdulatainak repertoárjával, történelmi korszakával vagy származási helyével.

Fontos különbséget kell tenni a színházi és a részvételi tánc összefüggései között, bár ez a két kategória nem mindig különül el teljesen, mindkettőnek különleges funkciói lehetnek, legyenek társadalmi, szertartásos, versenyképes, erotikus, harcias vagy szent funkciók. Az emberi mozgás egyéb formáiról néha azt mondják, hogy táncszerűek, beleértve a harcművészeteket, a tornát, a mazsorettet, a műkorcsolyát, a szinkronúszást, a menetelő zenekarokat és számos más atlétikai formát.

Színházi tánc, más néven valamilyen koncert tánc, célja elsősorban a látvány, általában a teljesítmény alapján, a színpadon virtuóz táncosokkal. Gyakran mesél el egy történetet, esetleg mimikát, jelmezt és díszletet használva, vagy egyszerűen értelmezheti a gyakran speciálisan komponált zenei kíséret. Ilyenek például a nyugati balett és a modern tánc, a klasszikus indiai tánc, valamint a kínai és japán dal- és táncdrámák. A legtöbb klasszikus forma középpontjában egyedül a tánc áll, de az előadás közben megjelenhet a zenés színház egyéb formái.

A részvételi táncot, legyen az néptánc, társasági tánc, csoportos tánc, például vonal-, kör-, lánc- vagy négyzet-tánc, vagy társ-tánc, amely a nyugati társastáncban általános, elsősorban a résztvevők, nem pedig a bámészkodók közös célja, például társadalmi interakció vagy testgyakorlás céljából. Az ilyen táncnak ritkán van narratívája. A csoportos tánc és a balett, a szociális partner tánc mélyen különböznek egymástól. A résztvevő táncosok gyakran ugyanazokat a mozdulatokat és lépéseket alkalmazzák, de például az elektronikus tánczene kultúrájában hatalmas tömegek vehetnek részt szabad táncban, koordinálatlanul a körülöttük élőkkel. Másrészről, egyes kultúrák szigorú szabályokat határoznak meg azokra a táncokra vonatkozóan, amelyeken például férfiak, nők és gyermekek vehetnek részt.

A táncot négy típusba soroljuk, úgymint, világi, rituális, absztrakt és értelmező – és négy regionális változatba.

A ritmus és a tánc mélyen összekapcsolódik a történelemben és a gyakorlatban.

A cigánytánc, a világ minden tájáról érkező római néptánc, kecses és örömteli mozdulatokkal tarkítva, amelyek szabadságot, szenvedélyt és játékosságot fejeznek ki. Miután a rómaiak körülbelül 1000 évvel ezelőtt elhagyták Indiát, az egész világon vándoroltak, és sokan különböző országokban telepedtek le – ma nincs egyetlen ország sem cigány / roma nép nélkül. A cigány emberek örök nomádok, ezért a kelta, a balkáni, az indiai, az arab és sok más kultúra elemei összefonódnak táncukban. A cigány tánc fényes, dinamikus és szórakoztató, tükrözi a roma emberek hagyományait, életstílusát és szabadságát. Hiszen ahol romák vannak, ott mindig tánc, ének és öröm van. A tánc zenéjét helyi hangszereken adják elő, amelyek az évszázadok során változtak és fejlődtek. A cigány tánc improvizációja, szabadsága, energiája és szenvedélye fényes. A cigány táncnak többféle stílusa van a világon, mivel a romák történelmileg sok különböző országban telepedtek le. Ez később különböző stílusok kialakulásához vezetett, a lakóhely országától és a helyi kultúra befolyásától a roma nép zenéjére és kreativitására.

A mai cigány táncstílusok országonként változnak. Széles lengő szoknyák, remegő vállak, bonyolult lábmunka Oroszországból, testtapsolás Magyarországról, csípőmozgások Romániából, Görögországból, Törökországból és tovább keletre…

Abban az esetben, ha valami érdekeset, egzotikusat és szórakoztatót szeretne, hogy megőrizze fittségét, a roma táncot mindenképpen érdemes megtanulnia. Sokféle stílust ötvöz, az évszázadok során kialakult hagyományaival.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Roma ételek

More Pékség
Összefoglaló:

Aromák nagy utat jártak be, így kultúrájuk igen különleges és szerteágazó jegyeket hordoz. Étkezési szokásaik különlegességei a létfenntartáshoz és a tápanyag bevitelhez köthető.

Egy férfi néhány cigány törzsnél készített interjút, mi a roma konyha lényege. Néhány ember olyan kifejezésekkel írta le mint, hogy „a hús a cigányzöldség”. Vélemények szerint egyes roma csoportok a tatárok rabszolgaságával kerültek a Balkánra. Talán a idő tatár uralom alatt alakították ki a vörös hús iránti szenvedélyüket. Kétségkívül valahonnan megtanulták. Ugyanis erről szól a roma kultúra – sok kultúra keveréke, a cigány étel, amelyet 4000 mérföld alatt gyűjtöttek össze az 1000 év alatt, miközben nyugat felé haladtak. A szociológusok szerint jellemzően két fő változó befolyásolja az etnikai konyhát: a termelés elérhetősége és a gazdaságosság. A vallási hiedelmekről emellett ismert, hogy a lelkipásztori korlátok mellett is szerepet játszik. A tatár és más vallási nomádok számtalan húst ettek, mivel kertjeikből a négy évszak során bármikor szabadon szedhették. A kevésbé szerencsés cigányok azonban, akik állatállomány nélkül kóboroltak a vidéken, arra kényszerítette őket, hogy az emberek szükségleteit és gyengeségeit tapasztalják meg. Gazdasági rést fedeztek fel, és ezzel eljutottak a köztársasági kisebbségekként ismert jeles osztályba. Ezt a szociológiai kifejezést olyan csoportként definiálják, amely bár diszkriminált, olyan társadalmi igényt talált, amely a többség között egy bizonyos státuszhoz vezet, mind megvetettként, mind pedig igény szerint. Míg más középkorú kisebbségi csoportok, például a zsidók, a nyereségorientált városokban helyezkednek el, a cigány kanyargott azon a vidéken, ahol az élelmiszerek gyakran előnyökkel jártak. A gazda többlete hamarosan a roma konyha alapjává vált.

A romák természeti erőforrások felhasználására való képessége továbbra is ösztönzi gazdasági függetlenségüket. Képzeletük is segíti megtölteni tányérjaikat. Az erdőből gyűjtött gombák és diófélék fehérjét, míg a vadon termő bogyósok és a zöldek spenótként főzve vagy leveseikbe adva további táplálékot szolgáltattak. A csigák egy másik kedvenc cigány étel volt, amely több fehérjét adott étrendjükhöz.

A cigány étvágya azóta megváltozott. Az új hűtőrendszerek és az állati húsokkal való piacokhoz való jobb hozzáférés lassan megváltoztatta véleményüket a nyálkás puhatestűekről. Egy-két generáción belül a hagyományos ételeket, például a csigalevest, teljesen kiiktatták. Még a mai nagyon szegény romák is, akik élelemért küzdenek, elhagyták a csigákat.

Bármilyen kenyér a roma étel fő része, a hús után és közvetlenül a burgonya előtt. Az asztalon van, nem számít mi a menü. Kenyérfelesleg mindig kíséri az étkezésüket, mert ez tölti ki őket, különösen a szegényeket, és ez telíti, a jól ismert nagy cigány hasat.

A roma konyhát jobban megkülönbözteti az elkészítés stílusa. A cigány ételeket a szabadban üstökben főzik a fa lángján. Csak késsel és fakanállal dolgoznak. Semmit sem tudnak az elektromos főző- vagy előkészítő gépekről. Még a kék lángú gáztűzhelyek használata is rosszalló. Ők inkább a fatüzeket részesítik előnyben. Azt mondják, hogy a lassabb főzési idő adja az étkezésnek a konkrétabb roma ízt. A cigányok az éltelek általában a kezükkel fogyasztják az edények hiánya és az a meggyőződésük miatt, miszerint az étel jobban ízlik a kezedből. Napjainkban alkalmazkodtak a modern eszközökhöz, ugyanakkor cikkünkben a roma étkezési kultúra kialakulása került bemutatásra.

Összességében elmondható, hogy a cigány emberek nehézségei és hosszú útjuk, tette ilyen különlegessé kultúrájukat és ételeiket.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Marketingtervezés – a helyzetelemzés szempontjai

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatában legutóbb, a marketingtervezés fázisainak meghatározása kapcsán, amikor a tervezés menetében kijelöltük a helyzetelemzés pozícióját is, már megmagyaráztuk a pozíció és a funkció összefüggését, hogy miért szükséges a helyzetelemzési feladatcsoportnak legelöl szerepelnie. Természetesen a marketingterv kész, lefektetett prezentációjában a vezetői összefoglaló – mint egyfajta előszó, bevezetés – meg fogja előzni a helyzetelemzési fejezetet, de az összefoglaló gyakorlatilag az írott tervnek épp a legutoljára elkészülő része, amelynek szövege csak utólagosan kerül a helyzetelemzés elébe.

               A tervezet egészére vonatkozik, hogy előzetesen tudatos módon külön foglalkozni kell az adatgyűjtés, információszerzés metódusaival, kutatási, felderítési tematikus pontok kijelölésével, a marketinginformációs tudásrendszer szerepével a tervezésben.

                Tanácsos sokféle részelemzést elvégezni, jóval többfélét annál, mint ami a prezentációs elvárás, és így az írott tervben már csak egy válogatást állítani össze az elvégzett részelemzések leirataiból.

                A helyzetvizsgálatnak négy szintje lesz: a piac szintje (vevők); az iparág vagy szakág szintje (eladók); a versenytársak szintje (részben vagy nagyjában-egészében fokozottan hasonló eladók); végül a saját vállalat, vállalkozás, cég szintje (a saját vállalatot meg kell tanulni kívülről is nézni, a külső tényezők, szereplők mezőnyébe állítva, egybevetni az aktuálisan adott piaci lehetőségeit, illetve szervezettségét stb. a többiekével).

                 Módszertanilag egyfajta tölcsért építünk a kiszélesüléstől lefelé, a makrokörnyezet tárgyalásától a mikrokörnyezetéig.   Az első alfejezet tehát az általánosabb piaci helyzet, gazdasági környezet mellett az erre ható politikai jogszabályi, társadalmi-kulturális (például generációs-értékrendi, természeti-környezeti, technológiai viszonyokra, változási trendekre is ki kell térjen. Mindez („a tölcsér bemeneti része”) az ún.  PESTEL-elemzésnek felel meg, amelynek keretében az általunk (cégünk által) a legkevésbé befolyásolható faktorokat tekintjük át. (Kiemelten a PESTEL-elemzéssel egyébként már foglalkoztunk cikksorozatunkban, „a marketing-mix bővítményeiről” szóló írások egyikében.)

                 A második alfejezetbe foglalt vizsgálatok vezérfonalát az iparági környezet „öt erő”-modellje, szempont-struktúrája jelenti. Az „öt erő”: az iparági verseny intenzitása, a vevők alkuereje, a beszállítók alkuereje, az új belépők fenyegetése és a helyettesítő termékek fenyegetése.

              Harmadik alfejezetünk megírásához a versenytársak számbavételét és az őket illető cégelemzéseket kell elvégeznünk: milyen marketingcéljaik tapinthatók ki, az eddigiekben mely eredményeik ismerhetők fel sikerekként, milyen erősségeik és gyengeségeik vannak – marketing-tekintetben is – , milyen jövőbeni lépések várhatók részükről.

             A helyzetelemzés záró alfejezete a saját vállalat és a környezet viszonyának elemzését tartalmazza. Nagyjából a SWOT-analízis előírásainak teljesítéséről van szó – a belső segítő tényezők (erősségek), a külső segítő tényezők (lehetőségek), a belső hátráltató tényezők (gyengeségek) és a külső hátráltató tényezők (veszélyek) vizsgálatáról – , azonban a SWOT keretében megintcsak lehetőség kínálkozik számos olyan részvizsgálatra is, amelyek nem feltétlen szükségesek a SWOT-megírás elfogadható korrektségéhez, ám a vállalat jobban jár, ha azokat is elvégzi (elvégezteti).

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa
A marketing-kommunikációs politika alapjai – a tervezési körültekintés
A marketingtervezésről általánosságban
A marketing-kommunikációs politika alapjai – az akaratlagos reklámformák

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Állásajánlatok álláskeresőknek

könnyűszerkezetes ház - természetesenA Házad Hazád Nonprofit Kf. „Könnyűház” projektje munkatársakat keres!

Betöltendő munkakörök:

Szervező:
  • ügyfélkezelés lakossági és üzleti partnerekkel (személyes, telefon, e-mail)
  • számítógépes informatikai rendszer használata
  • ügyféligények felmérése, rögzítése
  • szolgáltatás bemutatása, ajánlása
  • értékesítés előkészítése
  • az ellátott feladatokkal kapcsolatos adminisztráció, kimutatások készítése
  • Elvárások
    • középfokú végzettség
    • ügyfélkezelési / értékesítéstámogatási tapasztalatok
    • szoftverkezelés
Mentor:
  • a programba bevont személyek beilleszkedésének támogatása és felmerülő problémák kezelése
  • fejlesztési program összeállítása
  • segítő kapcsolatok kialakítása és gondozása
  • résztvevők kiközvetítése, felmerülő helyzetek kezelése
  • tanácsadás
  • nyilvántartások kezelése, adminisztráció
  • tapasztalatok értékelése
  • Elvárások:
    • középfokú végzettség
    • mobilitás, változó munkaidőbeosztás elfogadása
    • támogatói tevékenységgel kapcsolatos releváns tapasztalatok
Marketing ügyintéző:
  • kommunikációs programok szervezése és lebonyolítása
  • online és offline kommunikációs tartalmak és felületek kezelése
  • megbízások, szerződések gondozása
  • Elvárások:
    • középfokú végzettség
    • kreativitás
    • marketing kommunikációs tapasztalatok
Villanyszerelő:
  • a vezetőhuzalok lemérése és behúzása a védőcsőbe;
  • a fogyasztók bekötése és a bekötés helyességének ellenőrzése;
  • a védőföldelések kialakítása és a földelési ellenállás rendszeres ellenőrzése;
  • a villamosvezeték-rendszer meghibásodása esetén a hibahely behatárolása (zárlatos, szakadt vagy összeégett vezetékszakaszok, meghibásodott szerelvények, zárlatos fogyasztó, kiégett világítótestek stb.) és javítása;
  • az elektromos vezetékek, berendezések és szerelvények elrendezésének és telepítésének tervezése a feladatmeghatározásnak és a vonatkozó szabványoknak megfelelően;
  • az elektromos rendszerek, berendezések és alkatrészek vizsgálata az esetleges kockázatok, meghibásodások és a beállítás vagy javítás szükségességének meghatározása céljából;
  • az áramkör folytonosságának tesztelése.
  • Elvárások
    • végzettség
    • megbízhatóság
    • szakmai tapasztalat
Építési ellenőr:
  • kapcsolattartás az ügyfelekkel
  • az előírt technológiának való megfelelés helyszíni ellenőrzése
  • nyilvántartások, jegyzőkönyvek készítése
  • intézkedési javaslatok megfogalmazása
  • Elvárások:
    • építőipari tapasztalat
    • megbízhatóság
    • mobilitás
Festő:
  • technológia meghatározása, anyagok összeállítása
  • falfelület előkészítése
  • falfelületek festése, mázolása
  • Elvárások
    • megbízhatóság
    • szakmai tapasztalat (végzettség nem szükséges)
Burkoló:
  • munkaterület előkészítése
  • hideg- és melegburkolat készítése
  • burkolati hibák javítása
  • Elvárások
    • megbízhatóság
    • szakmai tapasztalat (végzettség nem szükséges)

További tájékoztatás, jelentkezés elérhetőségeinken: „Munkatársakat keresünk

(X)